Központ
2018. február 22. csütörtök, Gerzson

All posts by nagybodo

A vár, melynek építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok

A Kézdivásárhelytől jó tizenöt kilométerre levő Ikavalva a Bodoki-hegység keleti oldalán, a Sajgó-patak mellett fekszik és közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik. A települést 1334-ben Ika néven említik először. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál, keskeny fennsíkon állnak Ika várának romjai. Keleti [...]

február 22, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

„…egy darab középkor, mit itt felejtett az idő…”

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) Nagybányát valamikor a XIII. század második felében alapíthatták a király által betelepített német bányászok és aranymosók. A település első okleveles említése – 1327 – után megsokasodnak a vonatkozó írott források. Ekkor a két helységnek [...]

február 15, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

 „Ha ilyen fiataljaink vannak és itthon maradnak, nem féltem a jövőt”

A Toldalagi-palota őrei Az Örökségünk Őrei verseny egyik csapata a marosvásárhelyi barokk egyik kiemelkedő emlékművét, a Toldalagi palotát fogadta örökbe. A Bolyai X. B. osztályának BolyaiBB Toldalagi Palota nevű csapatából Márton Kincső, Tündérligeti Sámuel és Nyulas Áron számol be műemlékvédő [...]

február 10, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Ahol Erdélyország minden aranyát és garasát verték

(folyatás előző lapszámunkból) Nagybányát valamikor a XIII. század második felében alapíthatták a király által betelepített német bányászok és aranymosók. A település első okleveles említése – 1327, Zazarbánya – után megsokasodnak a vonatkozó írott források. 1329-ben városként említik Zazarbánya ikertelepülését, Asszonypatakát. [...]

február 5, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Egy ősi magyar bányaváros értékei

Nagybánya, Máramaros megyeszékhelye, nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Kiemelten fontos tudni azt, hogy korábban, vagyis 1329-ben Asszonypatakának hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt. A város az ország északnyugati [...]

január 26, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Ahol a világ legnagyobb székelykapuja található

Torja Kézdivásárhelytől tizenegy kilométerre északnyugatra, a Torja-patak völgyében nyolc kilométer hosszan elnyúlva fekszik. Az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfürdő és 1968 óta Futásfalva is. A Bálványosfürdő felé vezető országút menti Altorja [...]

január 18, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvára

A Bálványosvár romja Torjától északnyugatra egy Bálványosfürdő fölé emelkedő 1028 méter magas hegytető, a Torjai-hegység és a Bodoki-hegység találkozásánál, Kovászna megye északi részén található. Tetején várrom áll, innen tiszta időben látszik a Lakóca (1777 méter) és a Pintilő (1772 méter). [...]

január 12, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Bethlen kastély, melyet a román állam „államosított”

Amint azt már legutóbbi lapszámunkban jeleztük, Bethlent az írott források először a XIV. században említik. A XV. században az erdélyi és magyar történelemben fontos szerepet játszó Bethlen család megépíti kővárát, amely a Rákóczi szabadságharc után már nem szerepel a forrásokban, [...]

január 5, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Bethlen magyar templomai

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) Bethlent Bethleem néven 1235-ben említik először. 1325-ben a Bethlen család kezdte el várát építeni, majd 1438-ban Bethlen Gergely bővítette, de csak 1543-ban említik először. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, a kurucok felgyújtották, majd [...]

december 21, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Egy magyar vár, melyre ma már csak a történelme emlékeztet

Bethlen Déstől szűk harminc kilométerre keletre, a Nagy-Szamos partján fekszik. Nevét a régi magyar Betlen személynévből kapta, melynek alapja a bibliai Betlehem városa. Előbb az erdélyi Belső-Szolnok vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának székhelye volt. 1235-ben [...]

december 14, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK