Author: Nagy-Bodó Tibor

Az erdélyi magyarok minden évben október utolsó vasárnapján őrtüzeket gyújtanak a székelyföldi településeken, hogy ezzel is kifejezzék: közösen küzdenek Székelyföld önállóságáért. A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben hirdette meg először, hogy gyúljanak őrtüzek Székelyföldön, így is jelezve az igényt, hogy az itt élő magyarok nem mondanak le az önrendelkezésről. A következő évben ismét megszervezték az akciót, …

Gelence négy székely falu, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű részekből áll, eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. A Kovászna megyei falu Kézdivásárhelytől mintegy tizenkét kilométerre délkeletre, a Gelencei-patak völgyében fekszik. Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is. Egy …

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc-patak és Árpás patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek, és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött. …

Kerc Nagyszebentől bő ötven kilométerre keletre, az Olt bal partján fekszik. Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett földbirtokába. 1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében. A település …

(folytatás 15. lapszámunkból. Befejező rész) Szatmárnémeti óvárosában, az úgynevezett „régi főtéren” található, a Pannónia szálló épülete mellett a főtér arculatának legmeghatározóbb épülete. Közvetlen szomszédságában, tőle jobbra helyezkedik el a hozzá igazodó stílusú egykori plébániaépület – a ma használt plébánia egy ennél díszesebb épület, szintén a régi főtéren –, mögötte a kanonokpaloták, velük szemben pedig a …

I. (Szent) István az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje. 969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor. Már apja, Géza 997-es halálától magyar …

(folytatás előző lapszámukból) Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, százhuszonhat méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít. A Szamos partján fekvő város napjainkban Szatmár megye székhelye. Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében, annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az …

(folytatás előző lapszámunkból) Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt háromnapi ostrom után győzedelmesen bevették. 1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést. 1162–1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta. …

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján, Románia legészak-nyugatibb megyeközpontjaként, Nagyváradtól százharmincöt kilométerre, északkeletre fekszik. A legközelebbi település Magyarország mai területéről …