Központ
2017. október 17. kedd, Hedvig
Köd
Ma
Köd
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

"ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK" Kategória

A vár, ahol Orbán Balázs született

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) Az udvarhelyi vár a középkori város északi felében, a Nagy-Küküllő bal partjának teraszára épült. A Székelytámad néven is emlegetett erődítmény a helyi névhasználatban és a történetírásban Csonkavárként is ismert. Az 1711-ben megkötött Szatmári békét [...]

október 12, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Az egykori kisváros meghatározó építménye

A mai Székelyudvarhely területén legkorábban a római időkben épült erődítmény a határvédelem céljából. Ez a castrum is illeszkedett a sófalvi, siklódi, martonosi, énlaki, székelyszentmihályi castrumok sorába, amelyeket keletre a homoródszentpáli folytatott. 248-ban, I. Philippus Arabus római császár uralkodása idején a [...]

október 5, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Egy vár, melynek ma már nyoma sincs

  Lippa Aradtól bő harminc kilométerre keletre, a Maros bal partján fekszik. Nevének eredeti formája az ősszláv lipova, vagyis „hársas hely”. Német neve a magyarból, román neve a szerbből származik. Első említése Lipwa néven 1315-ben vagy 1316-ban történik. Várát valószínűleg [...]

szeptember 29, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A középkori várépítészet utolsó tündöklése

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) Az Arad megyei Solymos és a vele majdnem szemközt fekvő Lippa kapuként fogták közre az Alföld irányába hömpölygő Marost, amely búcsút véve Erdélytől, itt szabadul ki az Erdélyi Érchegység szorításából. Ebben a festői környezetben, [...]

szeptember 21, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A vár, amely a Maros gyöngye volt

Solymosvár – 1910-ig Solymos – Arad megyében, Lippával szemben a Maros északi partján fekszik. Első írásos említése 1278-ban történik, Castrum Somos néven. A helységnévrendezéskor nevét a vár utótaggal bővítették. Várát 1272 és 1275 között Pál szörényi bán emeltette birtokközpontnak. Később [...]

szeptember 15, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Sólyomkő vára

(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész) Bihar megyében, a Réz-hegység nyugati részén, Sólyomkőpestestől északnyugatra fekvő hegy tetején, négyszáznegyvennyolc méteres tengerszint feletti magasságban fekszenek Sólyomkő várának romjai. A várat még a tatárjárás után, 1242 és1246 között építtette a Dunántúlon birtokos Geregye nemzetségből [...]

szeptember 7, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Sólyomkővár maradványai

Élesd Románia nyugati részén, a Erdélyi-szigethegység északi peremén, a Rév-Báród-i medencében helyezkedik el, melyet délen a Király-erdő, északon a Réz-hegység határol. A két hegység között a Sebes-Körös medre húzódik. Neve a régi magyar Éles személynévből származik, ez pedig az éles [...]

augusztus 31, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Német Lovagrend kőből épített vára, avagy a Castrum S. Mariae

Földvár Brassótól mintegy húsz kilométerre északnyugatra, az Olt bal partján, nem messze a Barca torkolatától, Hídvéggel szemben fekszik. Magyar nevét nem a várról kapta, amelyet az erre vonatkozó tilalom ellenére a Német Lovagrend valószínűleg kezdettől kőből épített fel. Magas, védhető [...]

augusztus 25, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A gyalui Rákóczi-Bánffy várkastély

(folytatás előző lapszámunkból, befejező rész) A gyalui vár reneszánsz stílusú várkastély Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre nyugatra található. Gyaluban a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek, hogy Gelu román vajda várát megtalálják, ám nem jártak sikerrel, helyette római kor előtti [...]

augusztus 17, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A kalotaszegi várak egyike

Gyalu Kolozsvártól szűk húsz kilométerre, nyugatra fekszik. A település nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (megéget) szóból származtatják. A Kapus- és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt. A tatárjáráskor [...]

augusztus 11, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK