Kategória: ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Szeben megyei Darlac Erzsébetvárostól tizennyolc kilométerre fekszik. Az azonos nevű községség központja. Lutheránus temploma a XV. század elején épült gótikus stílusban a korábbi román stílusú templom helyett. 1500-ban boltozták, sík mennyezetű, de szentélye keresztboltozatos. A templomban levő szobrok valószínűleg még az első templomból maradtak meg, a XIII. század végén vagy a XIV. elején készülhettek. …

Ádámos Marosvásárhelytől szűk ötven, Dicsőszentmártontól pedig mintegy hét kilométerre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. A települést 1435-ben Adamus néven említik először. A falunak 1518-ban épített gótikus unitárius temploma van, ahol az egyház több zsinatot tartott. 1659-ben itt esküdtek fel az unitáriusok Barcsay Ákos fejedelemre. Kazettás mennyezete 1526-ban készült. Ma a budapesti Nemzeti Galériában van kiállítva …

A gelencei római katolikus templom a felsőháromszéki nagyközség első és legrégibb temploma volt. A XX. század elején Szent Imre herceg tiszteletére új templomot építettek a település déli irányban terjeszkedő részén, és így a régi templom lassan feledésbe merült és romossá lett. Kőből rakott védőfala körülöleli a rusztikus, szép haranglábat és a restaurált templom mögött temetőkertet. …

Az erdélyi magyarok minden évben október utolsó vasárnapján őrtüzeket gyújtanak a székelyföldi településeken, hogy ezzel is kifejezzék: közösen küzdenek Székelyföld önállóságáért. A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben hirdette meg először, hogy gyúljanak őrtüzek Székelyföldön, így is jelezve az igényt, hogy az itt élő magyarok nem mondanak le az önrendelkezésről. A következő évben ismét megszervezték az akciót, …

Gelence négy székely falu, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű részekből áll, eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. A Kovászna megyei falu Kézdivásárhelytől mintegy tizenkét kilométerre délkeletre, a Gelencei-patak völgyében fekszik. Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is. Egy …

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész) A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc-patak és Árpás patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek, és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött. …

Kerc Nagyszebentől bő ötven kilométerre keletre, az Olt bal partján fekszik. Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett földbirtokába. 1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében. A település …

(folytatás 15. lapszámunkból. Befejező rész) Szatmárnémeti óvárosában, az úgynevezett „régi főtéren” található, a Pannónia szálló épülete mellett a főtér arculatának legmeghatározóbb épülete. Közvetlen szomszédságában, tőle jobbra helyezkedik el a hozzá igazodó stílusú egykori plébániaépület – a ma használt plébánia egy ennél díszesebb épület, szintén a régi főtéren –, mögötte a kanonokpaloták, velük szemben pedig a …

I. (Szent) István az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje. 969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor. Már apja, Géza 997-es halálától magyar …