Kategória: ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámukból) Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, százhuszonhat méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít. A Szamos partján fekvő város napjainkban Szatmár megye székhelye. Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében, annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az …

(folytatás előző lapszámunkból) Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt háromnapi ostrom után győzedelmesen bevették. 1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést. 1162–1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta. …

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján, Románia legészak-nyugatibb megyeközpontjaként, Nagyváradtól százharmincöt kilométerre, északkeletre fekszik. A legközelebbi település Magyarország mai területéről …

(folytatás a 10. lapszámunkból – befejező rész) Székelyderzset az írásos emlékekben 1334-ben említik először. A település domboktól ölelve a Lok-patak völgyében fekszik. A templomot a szászok emelik a Petky-família családi fészkében Dersen. A kibővített kápolna hajójának építése a XIII-XIV. század fordulójára tehető, erről fontos rovásírásos emlékünk a Székelyderzsi felirat tanúskodik. Mai késő gótikus formáját a …

(folytatás a 7. lapszámunkból) Székelyderzset először az 1334. évi pápai tizedjegyzék említi „Thomas sacerdos de Ers slovit II. banales antiquos” alakban. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek a falunak kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került át lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok …

(folytatás előző lapszámunkból) A székelyderzsi unitárius templom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, Székelyderzs központjában egy enyhe magaslaton áll. A vártemplom Udvarhelyszék legszebb gótikus emléke, művészettörténetünk jelentős értéke. A templomvár a falu központjában enyhe magaslaton áll, keletről és északról a papilak udvara és kertje, délről és nyugatról a község főutcája veszi körül. A hajó és …

Székelyderzs – népiesen Dözs – Székelyudvarhelytől szűk húsz kilométerre délnyugatra, a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik. Neve a szláv Drž személynévből származik. Vártemploma egyike azoknak a romániai magyar műemlékeknek, amelyek az UNESCO-világörökség részét képezik. 1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor …

(folytatás előző lapszámunkból) A nagykárolyi Kalazanci Szent József templom, vagy más néven a „károlyi nagytemplom” szorosan összekapcsolódik a város és vidékének történetével és hitéletével. Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. Később – 1333-ban – a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom …

(folytatás előző lapszámunkból) Nagykároly Szatmárnémetitől szűk negyven kilométerre fekszik. Szatmár megye második legnagyobb települése. A Csanálos-Vállaj magyar-román közúti határátkelő közelében, a Nagykárolyi homokhát északkeleti részén fekszik. A település első írásos említése 1213-ból származik, Karul formában. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, leszármazottjuk a Károlyi család, történelmük szorosan összefonódik Nagykároly város történetével. A XIV. századtól a település …