Központ
2017. június 29. csütörtök, Péter, Pál
Zivatar valószínű
Csütörtök
Zivatar valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

A Báthory család ősi fészke

Nagy-Bodó Tibor március 31, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Szilágysomlyó Szatmárnémetitől nyolcvan kilométerre délre, Zilahtól mintegy harminc kilométerre északnyugatra fekszik. Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet a Kraszna folyó szeli etté.Nevének eredetéről: P. Szathmári Károly írja „A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”. Neve a régi magyar somlik, somosodik (csuszamlik) igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök: bat = elmerül) nevű személy hegye.

A Csolt-nemzetség ősi birtoka

Szilágysomlyó területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említették először.


A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt-nemzetség ősi birtoka volt. 1258-ban Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt százhúsz márkáért eladta Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és Pok nemzetségbeli Móric országbírónak, és határát leíratta.

1319-ben Pok nemzetségbeli Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta. 1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolták. Ekkor Miklós vajda fia (Meggyesi) Móric fia Simon és István fia István birtoka volt.

1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó – Somlyó – várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

Az ősi fészek

A Báthori-család ősi fészke – 1351 óta –, ősi váruk, a Somlyóvár a Magura-hegyen állott.

A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említették.

A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom.

A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, 1703-ban pedig a kurucok.

Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll.

A várnak kertjébe állították fel a turulmadaras emlékoszlopot az 1914–1918-ban, az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére.

A vár első említése 1351-re datálható

Kiemelten fontos tudni azt, hogy IV. Béla király Roland nádor és Móric mester kérésére1257-ben a váradi káptalan levele alapján kiadta az általuk bírt Vatasomlyó határleírását, melyben a kresznai várjobbágyokat: Ruben hadnagyot, Echillanus várnagyot (varnog), Öszöd és Prinna századosokat és több várszolgát is említenek.

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a várról 1316-ban még nem esik szó ugyan, de már említik egy 1351-ben kelt oklevélben – ahogyan ezt a fentiekben már részben mi is jeleztük – , amelyben Meggyesaljai Móric leánya Anna, Báthory Lászlóné elismerte, hogy fivére Medgyesi Simon pozsonyi, győri és bakonyi ispán, a Kraszna folyó melletti Somlyó várát (Castrum Somlyo) – , és a hozzá tartozó öt falut leánynegyed fejében átadta neki.

A birtok bizonyítottan 1355-től a Báthory család tulajdona

A váradi káptalan 1355. évi levelében azt bizonyította, hogy Medgyesi Anna, Báthory László felesége, a nagyanyjától, Sabinától örökölt Somlyó várát megosztotta testvérével, Simon mesterrel.
Ezután állandóan a Báthory család bortoka volt.

1592-ben Báthory István új várkastélyt építtet

Szintén a fent említett szerző tud arról, hogy amikor 1520 körül a szendrői bég Somlyó környékét pusztította, a vár még „valamennyire ép” volt.
A várat valószínűleg 1551-ben Mohammed beglerbég rombolta le, miután könnyűszerrel elfoglalta.

Ez a vár többé nem épült fel, de helyette 1592-ben somlyói Báthory István építtetett a városban egy várkastélyt.

Erről 1594-ben készítettek leltárt, amelyben az ingóságok mellett az udvarbíróság háza, a nagy palota, a Kraszna felőli szeglet bástya, a torony alatti tárház és egyéb helyiségek szerepelnek.

Az emeletes várkastély északi sarkánál van az egyszerű, timpanonnal díszített, boltíves kapu, felette három nagyméretű ablak, fölöttük öt ágyúlőrés.


A kastély déli és délnyugati sarkát egy-egy négyszögletes bástya erősíti. Az épület négyszögletes udvart ölel körül.

Báthory András fejedelem hadakat küld a vár védelmére

Itt kell megjegyeznünk tehát azt, hogy Somlyót 1599-ben Báthory István birtokolta. Testvére, András nem sokkal fejedelemmé választása után, 1599-ben hadakat küldött a vár védelmére, amit ennek ellenére Basta császári tábornok elfoglalt.

1602-ben Náprágy Demeter erdélyi püspök a fejedelem birtokának mondja, és 1612-ben Báthory Gábor testvérének, Andrásnak adományozta.

1677-ben Bánffy Dénesné Bornemissza Annát iktatják a vár és uradalmának birtokába

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki még az is, hogy Somlyó utolsó birtokosa a Báthoryak közül, Báthory Zsófia volt, aki 1670-ben arx Somlyót és tartozékait öt ezer forintért elzálogosította Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Annának. 1672-ben Bánffy Dénes zálogosította el Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek.

Visszaváltása után – még 1676 előtt –, I. Apafi Mihály fejedelem zálogbirtoka lett.
1677-ben özvegy Bánffy Dénesné Bornemissza Annát iktatták be a vár uradalmának birtokába, mely ez után e család kezén maradt.

Írott dokumentumok igazolják, hogy Károly lotharingiai herceg 1687-ben elfoglalta Somlyót, és német őrséget helyezett el benne.
Innen küldte tábornokát, Schaerffenberget Apafi Mihály fejedelemhez, hogy „engedelmességre” bírja, és seregének téli szállást adjon.

A császáriak elfoglalják a várkastélyt

Kiss Gábor közléséből tudjuk meg azt is, hogy II. Rákóczy Ferenc szabadságharca idején, 1703-ban Somlyót a kurucok foglalták el, de még ez évben Rabutin császári tábornok 400-500 fős csapatot küldött a visszafoglalására.

Nem valószínű, hogy sikerült visszavenniük, mert 1709-ben még mindig a kurucoké volt. 1710-ben azonban Rabutin vette ostrom alá a várat, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt kétezer kuruc védelmezett.

Rövid támadás után a császáriak a várkastélyt elfoglalták, az őrség közül százötven katonát megöltek, nyolcvanat fokságba vetettek, és az erődítményben német őrséget helyeztek el.

A vármegye borai számára cellariumot építenek

A várkastélyból a szatmári békeszerződés után, 1711-ben katonai élelmezési raktár lett.

1727-ben a vármegye úgy rendelkezett, hogy „…a vármegye borai számára a somlyai várban bizonyos cellarium építessék…”, 1729-ben pedig kötelezték a környező falvakat, hogy a várkastélyban őrzött rabok, és az azokra vigyázó hajdúk számára nyáron hetenként egy, télen pedig két-két szekér tűzifát szállítsanak.

A fényes betűkkel írt Báthory név

A XVIII. század végén a város, és a romos kastély még mindig a Bánffyak birtoka.

A feliratokból: „…körfalainak egy része – írja Bunyitay – , azonban belül két csonka kerek bástyatorony s nyugati kapuja felett az emeletes őrház falai részben még megvannak. E kapu ormán két címerpajzs látható, a jobbfelöli a Báthory-címerrel, a balfelölinek pajzsa üres.
A vár 1532-ben épült, s így akkori asszonyának, Thelegdy Katalinnak czímere állhatott rajta. Ezen Thelegdy Katalinnak s … Báthory Istvánnak fia, szintén Báthory István, ki két nemzet: a lengyel és magyar történetében fényes betűkkel írta be nevét , … e várban született”.

 

***
Ma Somlyó várából csekély, alaktalan maradványok találhatók a Magura-hegyen. A városban épült várkastély falainak egy része romos állapotban, emeletes homlokzati része, boltozatos kapujával, aránylag ép állapotban látható.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményükből küldte be szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 2312

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.