Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Borús
Szombat
Borús

A Bethlen grófok rezidenciája

Nagy-Bodó Tibor február 11, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

kastely 3

(Folytatás előző lapszámunkból. Befejező rész.)

A reneszánsz stílusban épült keresdi várkastély alapjait még a XV. század közepén rakta le Miklós fia, Márk. Az épület négyszögű udvar köré épült, lőrésekkel ellátott háromemeletes kerek tornyát domborművű őrző alakok díszítették. Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkban még számtalan információt kaptunk a fent említett objektumról, ezen a héten – befejezésül – még erről a műemlékről írunk.

A XVII. századból származó stukkódíszek

keresdi várkastély 3 (1)A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában. Bástyái közül ma csak kettő áll. A keresdi várkastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves a ballusztrádos tornácfeljárója is.

keresdi várkastély 3 (1)
A boltozatos térlefedő mennyezetek a gótika, illetve a reneszánsz szellemében készültek. Ke­resz­tes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában ír arról, hogy a reprezentációs termek közül egyeseknél a kazettás mennyezetek és „czifra párkányok”, a vakolatból mintázott stukkódíszek a XVII. század második feléből származnak.

A Bethlen család koronás-kígyós címere és az Aranyos-ház

Az „arany palota” és a „nappali toronybástya” kifestésénél „czifra festékes és inscripciós” díszítést alkalmaztak a reneszánsz díszítőelemeivel.
Az utóbbi helyiségnél a „párkány felett a három ablak között pucturákat” is készítettek a falak díszítésére.
Az öregtorony harmadik szintjén a „szivárvány bolthatáson” – boltozaton – párkány futott körbe, és azt cifrán díszítették festett és metszett motívumokkal.
A boltozat közepére a család koronás-kígyós címerét mintázták. A kazettás mennyezetek közül – a leltár szerint –, a plasztikusan kiképzett tábláknál aranyozást is alkalmaztak. Ezt a termet „aranyosháznak” nevezték.
A gerendás famennyezetek közül Bethlen Elek építkezése idején „a czifra palota padlása – mennyezete – színes festékkel és virágokkal kifestett és különbnél különbféle festékkel kifestett képekkel volt felékesítve”.

Bethlen Gábor külföldi mestereket alkalmaz

A reprezentációs termek fűtését gazdagon profilozott zöld és sárga színű, mázas csempekályhák biztosították. A termek padlóit négy-, öt- vagy hat­szögletű téglalapokkal, illetve különös – piskóta – formájú égetett lapocskákkal burkolták.

keresdi várkastély 3 (3)

Ugyancsak Keresztes Gyulának van tudomása arról, hogy a XVII. században az ablaküveg használata már Erdélyben is kedvelt volt.
Bethlen Gábor, külföldi mestereket alkalmazva, különféle üvegezési eljárásokkal üvegeztette be kastélyainak ablakait.
Keresden kisebb méretű üvegtáblákkal, illetve ólomba rakott „ólomkarikás” üvegtányérokkal rakták be a termek ablakait.

Bethlen Elek 1688-ban részt vesz az Erdély és Magyarország egyesítéséről folyó tanácskozásokon

Amint azt már röviden említettük, a várkastélyon a XVII. század második felében építkeztek a legtöbbet, amikor az objektum Bethlen Elek birtokába jutott.
Bethlen Elek nevéhez fűződik a Bethlen család történetének első kiadása. Kiss Gábor, az Erdélyi vá­rak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a fent említett kézirat sajtó alá rendezését is Bethlen Elek végezte, és ezért várkastélyban nyomdát állítottak fel.
Bethlen Elekről még tudni kell, hogy 1688-ban részt vett az Erdély és Magyarország egyesítéséről folyó tanácskozásokon. 1696-ban halt meg, és Keresden temették el.

keresdi várkastély 3 (4)
Az okiratok szerint: „…igen pompásan, mind a háznál, mind a temetőnél igen szép castrum dolorisok lévén: az házban való castrum doloris fekete bársonnyal lévén bévonva, az temetőben való fekete posztóval , de különben igen szép, magos tornyos, gombos, az magas színek csaknem tetejét érte…”.
A gyászbeszédet Misztótfalusi Kiss Miklós, a kolozsvári nyomdász még ebben az évben kiadta.

A keresdi vár nyomdáját Segesvárra szállítják

Bethlen Farkas ugyancsak Keresden írta meg Erdélyi történetét, a Historia Transilvaniae-t, a mohácsi vésztől Rudolf koráig. Halála után testvére, Bethlen Elek 1684-ben Székesi Mihály nyomdász közreműködésével folytatta a kézirat kinyomtatását.
A munkát azonban Thököly betörései miatt 1690-ben félbeszakították, és a nyomdagépeket a kiszedett művekkel együtt Segesvárra szállították, de nagy részük megsemmisült.

keresdi várkastély 3 (7)
A menekülésre egyébként nem volt szükség, mert Thököly hada meg sem közelítette a keresdi várkastélyt.
Ezeknél az éveknél maradva: Keresd ezután is a Bethlen család birtokában maradt és még a múlt század elején is lakták.
A két világháború között birtokosai elhagyták, és gondozás hiányában a műemlék fokozatosan rommá vált.

A kastély az államosítás napjáig lakott volt. Már ezen a napon teherautók hajtanak be az udvarra…

Keresztes Gyula a várkastélyt 1962-ben ismerte meg. Ugyancsak Keresztes készítette el az objektum vázlatos felmérését is. Az épületek akkor még épségben álltak, de a belső berendezésük hiányzott.

keresdi várkastély 3 (8)
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkban olvasni, hogy egy idős szász férfi – aki a Bethlen család állandó alkalmazottja volt – mondta el, hogy az államosítás napjáig a kastély lakott volt, s minden helyiség berendezése és felszerelése hiánytalanul a helyén volt.
Ugyancsak a fent említett szász férfi beszélt a reneszánsz, a barokk és a török szalonokról, a gyönyörű festett bútorokról, falikárpitokról, pohárszékekről, porcelán-, üvegkristály- és ezüst edényekről, a szebbnél szebb ruhákról…

keresdi várkastély 3 (9)
Állítása szerint az államosítás napján teherautók hajtottak be az udvarra, és az autókból kiugráló emberek szó nélkül hordták ki a kastélyból a sok értékes tárgyat, dúlták fel a belsőket, üresítették ki a helyiségeket.

A garázdálkodó néptanács

Attól az időtől kezdve az akkori Dánosi Néptanács gazdálkodott ott, de inkább garázdálkodott. Sajnos azután a kastély épületei csak rongálódtak, természetesen a kastélyhoz tartozó park is elvesztette rendezett szépségét.

ExifJPEG

ExifJPEG

A hetvenes évek táján a Műemlékek Igazgatósága elkezdte az épületek állékonyságát biztosító munkálatait, vagyis a helyreállítási munkálatokat.
1974-ben Keresztes Gyula készítette el a kastély részletes felmérését, és javaslatot készített hely­reállí­tására és annak fel­használására.
1975-ben a munkálatokat megszüntették, és az ott raktározott építőanyagokat és az előkészített faragott köveket – szerkezeti elemeket – ellenőrzés nélkül hagyva hordta mindenki…
Éveken keresztül megdöbbentő látványt mutattak az égbe meredő üres falak, a hiányos tetőszerkezetek, a teljesen tönkretett várkastély épületei, a gótika és a reneszánsz szép műemléke.

Share Button
Ennyien olvasták: 1518

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. mathe jozsef február 12, 2016 at 2:16 du.

    Koszonom a reszletes leirastt ! Meg sok szep kastely es var van a megyeben jobb vagy roszabb alapotban es szeretnem ha fojtatna e sorozatott ! Jo hogy valaki Keresztes ur nyomdokaba lep bar toben tenek ! Erott es egeseget kivanok a jo munkahoz !

    • Bagy-Bodó Tibor február 14, 2016 at 4:34 de.

      Köszönöm szépen a sorait. Jó amikor az ember ilyen méltató sorokat olvas. Ösztönöz, ez a valóság. Kívánok én is egészséget, hogy sokáig olvashassa az anyagjaimat . Nagy-Bodó Tibor.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.