Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

A Bethlen-kastély, ahol a Rerum Transilvanica íródott

Nagy-Bodó Tibor május 13, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Maros megyei Bún Alsó (vagy Kisbún) és Felsőbún (vagy Nagybún) egyesítéséből jött létre. Közigazgatásilag Fehéregyházához tartozik. 1301-ben Bwn alakban említik először. Reneszánsz kastélyát a XVII. sz. elején Bethlen Farkas építtette, 1640–41-ben fia, Bethlen János újjáépíttette, bővítette és magas várfallal, bástyákkal vetette körül. Itt írta meg gróf Bethlen János a Rerum Transilvanica című történeti művét.

Bún és Alsóbún közt félúton kastélyszerű romos udvarház árválkodik egy jóval későbbi – ma már használaton kívüli – méretes gát szomszédságában. Ez a kisbúni Bethlen-kastély…

Az erdélyi reneszánsz

kisbun03

A XVI-XVII. század fordulóján és utána, Erdély-szerte fokozott erővel indult meg a kastélyok és udvarházak építése a későreneszánsz helyi változatában. Az „erdélyi reneszánsz” néven jelzett – nevezett – építkezés fénykora, kifejlődése, virágzása egybeesik az erdélyi fejedelemség fénykorával és Bethlen Gábor uralkodásával.

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében világít rá arra, hogy a század első felében a későreneszánsz formavilága a kedvelt, majd a folytonos változások során, a reneszánsz szigorúbb formáitól eltérve, divatossá vált a derűs virágdísz, olyannyira, hogy lassanként új stílusváltozat, az erdélyi virágos reneszánsz bontakozott ki.

Példaként akár a szárhegyi Lázár kastélyt is megemlíthetjük, azonban ismert az a változat is, ahol a homlokzat reneszánsz elemeit klasszicista részletek cserélték fel, mint történt ez a kisbúni kastélynál is.

kisbun01

A tömör, négyszögletes alaprajzi elrendezés

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból többek között az derül ki, hogy a kisbúni birtokot a Losonczi Bánffy család megállapodás alapján a XVI. században a bethleni Bethlen Miklósnak adta át az ott álló várral (?) együtt.

Sajnos a krónika a vár nagyságáról és állapotáról nem tudósít, de ha volt ott vár is, az a Bethlen családnak az induláshoz kedvező előnyt jelentett.

1617-ben Bethlen Farkas erdélyi főgenerális, kastélya építésénél a tömör négyszögletes alaprajzi elrendezést választotta. A sarkokra különböző formájú, sokszög alaprajzú külső bástyákat építtetett.

Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a kéttraktusos épületmag szimmetrikus elrendezéssel, zömök sarokbástyákkal, eredetileg kevés ablaknyílással, koronázópárkányának frízében, a padlástérben lőrésnyílásokkal és a párkány felett feltételezhetően pártázattal épült.

Az épületmag fölé emelt magas sátortetőzet hangsúlyozza ki a kastély tömegét, és csupán az abba metsződő sokszögű négy toronysisak oldja fel annak komorságát, tömegét.

A kastély a végső formáját a XIX. század első harmadában nyerte el, amikor megépült a bethlenszentmiklósi kastélyra emlékeztető árkádos főhomlokzata.

kisbun02

A települések birtokosai

Kisbúnt tehát hiába keressük a térképen; ahogyan azt már röviden jeleztük csak Búnt és Alsóbúnt találunk: Fehéregyházától néhány kilométerre, északra, illetve északkeletre.

Szász András közlése szerint is egykor mindkét település előbb a Bethlen, majd a Haller család birtokához tartozott, akárcsak a szomszédos, mára Segesvárral teljesen egybeolvadt Fehéregyháza.
A négyszög alaprajzú, sarkain sokszögű tornyokkal megerősített késő reneszánsz stílusú épületet Haller Gábor tanácsára és tervei alapján 1640-ben kőfallal vették körül, melyet sarkain úgynevezett olaszbástyák erősítettek.

kisbun01

A díszes faragott ajtók tanúsága

Bethlen kastely fokapujanak zarcimkeje

1640-1641-ben Bethlen Farkas fia, Bethlen János (1613-1670) történetíró reneszánsz kastélyát újjáépíttette, bővítette, külső bástyákkal és magas várfalakkal vette körül.

A kastély oldalán, a hosszabbik homlokzat elé minden bizonnyal ez időben építtették a két sarokbástya közé az árkádíves, tornácos bejáratot és fölé az emeleten az ugyancsak árkádíves loggiát.

Sajnos az emeleti részt később ablakokkal zárt helyiséggé változtatták.

Az ellenkező oldalon az alaprajzi bővítés a kastély mellékhelyiségeit foglalja magába.

A földszinti helyiségek boltozati része igen változatos, az emeleti termek síkmennyezettel fedettek, és azok pompájáról a díszes faragott ajtók tanúskodnak. Az épület tengelyében, vagyis a súlypontjában elhelyezett központos hall és lépcső díszes kivitelezéssel készült.

kisbun08

Bethlen Gábor emléktáblája

A külső erődövezet egyik bástyáját Haller Gábor tervezte. Balogh Jolán Erdélyi reneszánsz című munkájában feltételezi, hogy mindegyik bástyát Haller Gábor tervezte.

Bethlen Gábor 1675-ben a kastély homlokzatára emléktáblát helyezett, és abba a gróf Bethlen család címerét és nevét is bevésték, ami azt sejteti, hogy az építkezést a fejedelem ösztönzésére szorgalmazta a család.

Hogy a bástyák pártázatát mikor és ki távolította el, arról a krónika nem tesz említést, de a kastély klasszicizáló timpanonos homlokzati kialakítását a bővítési munkák alkalmával nyerte el.

kisbun13

Bethlen János adománya

A felvezetőnkben részben már említettük, hogy gróf Bethlen János Kisbúnon írta a RERUM TRANSILVANICARUM LIBRI IV. című munkáját, melyben a Bethlen Gábor uralkodásától kezdve az 1663-ig terjedő korszakot írta le.

Nem hagyható említés nélkül Bethlen János cselekedete sem, hogy a marosvásárhelyi Református Kollégium fenntartására kétezer forintot adományozott.

A kastélyt övező várfalak és a négy sarokbástya mérete jelentéktelen volt a kastély méreteihez viszonyítva, és az védelmi szempontból sokat nem jelentett. A gazdasági épületek a várfalakon kívül álltak.

A kopárrá vált egykor pompázó park
Az épület, amely viszonylag épen vészelte át a történelem viharait, a második világháború után évtizedekig a fehéregyházi állami gazdaság irodáinak adott otthont.

Ugyanakkor tudni kell még azt is, hogy az államosítás után a mezőgazdasági egység a műemléket mindaddig használta, míg a gondozatlan épületek használható állapotban voltak.

Ekkor vált kopárrá az évszázados fákkal és parkkal pompázó „nagyberek és kaszáló”, melyen a kastély is állt, és amelyet a Nagy-Küküllő vize határolt, medrének, árterületének rendezése előtt…

A kastély a végső pusztulását várja

Az épület sorsát a Nagy-Küküllő 1970-es nagy árvize pecsételte meg. A tengernyi víz hatalmas pusztítást okozott a közeli Segesvár alsóvárosában.

Szász András közlése szerint, ekkor határozták el az illetékesek, hogy a hasonló esetek elkerülése céljából gátat emelnek a Bethlen-kastély szomszédságában.

Mire a védmű elkészült, az állami gazdaság kiköltözött a műemléképületből. A gazdátlanná vált kastély azonban még 1980-ban is viszonylag épen állt.

Pusztulása a kilencvenes években kezdődött el. Tetőgerendázatát, nyílászáróit elhordták, védőbástyáit megbontották.

Kiemelten fontos megjegyezni azt is, hogy 1975-ben Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyv írója készített egy tanulmánytervet a kastély eredeti nagyságában való elköltöztetésére és újbóli felépítésére, valamint javaslatot annak felhasználására.

A javasolt helyként az Ispánkút szomszédságában lévő, enyhén lejtős oldal kínálkozott. Az árvízvédelmi munkálatokkal előrehaladott állapotba jutottak, a kastély pedig elhagyatva romosodik, várja méltóan, végső pusztulását.

Az egykor impozáns épületből napjainkra hasznavehetetlen rom maradt, melyet legfeljebb egy azonnali és hatékony beavatkozás menthet meg.

 

Fotó: Szász András

Share Button
Ennyien olvasták: 3086

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.