Központ
2018. szeptember 22. szombat, Móric

A Bethlen kastély, melyet a román állam „államosított”

Nagy-Bodó Tibor január 5, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Amint azt már legutóbbi lapszámunkban jeleztük, Bethlent az írott források először a XIV. században említik. A XV. században az erdélyi és magyar történelemben fontos szerepet játszó Bethlen család megépíti kővárát, amely a Rákóczi szabadságharc után már nem szerepel a forrásokban, mára már nyomtalanul elpusztult. A település a család úgynevezett Bethleni ágának ősi fészke, így a történelem során több kastélyt, illetve kúriát építettek itt. Ezek közül ma – különféle mértékben átépítve – négy épület áll fenn. Ezek egyike a korábbi Bethlen-vár közelében a XVIII. században felépült Bethlen Pál-kastély. Építtetője és névadója gróf Bethlen Pál (1851-1935) Beszterce-Naszód megyei főispán volt. Építéséhez valószínűleg egy korábbi kastély földszintes maradványait és saroktornyát használták fel.

A Bethlen Pál-féle kastély elődje

Az első katonai felmérés térképén (1769–1773) jól kivehető a település központjában lévő barokk kastély együttese – Bethlen András-féle kastély – és a közelében található középkori eredetű templom.
Bethlen nyugati részében egy nagyobb épületegyüttes képe rajzolódik ki, amely nagyságában vetekszik a barokk kastéllyal.
A négyzetes alaprajzú teleken hat hosszúkás épület helyezkedett el. A bethleni vár a források szerint már nem létezett ebben az időben, így valószínűleg a Bethlen Pál-féle kastély elődje látható a térképen.
Egyes források szerint a településen létezett egy másik Bethlen-kastély is, amelynek sokszögű saroktornyai voltak, és a főépület barokk jellegű oromfalát a családi címer ékesítette. Ezen leírás alapján XVII. századinak gondolják ezt az épületet.
Egy hasonló jellegű épület szerepel egy – valószínűleg – XIX. századi felvételen Bethlen Pál kastélya név alatt, ez lehetett a későbbi Bethlen Pál-féle kastély elődje.

Amit Bethlen Pálról tudni kell

A szóban forgó kastély építtetője, gróf Bethlen Pál (1851–1935), id. Bethlen Pál (1798–1859) és gróf Bethlen Mária (1827–1876) fia, Budapesten végezte a középiskolai tanulmányait és Zürichben járt egyetemre. Tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utat tett, majd öt évig katonáskodott.
Az 1870-es évek végén hazaköltözött bethleni birtokára. Első felesége gróf Rhédey Gabriella (1861–1883) volt, akitől a tragikus sorsú Ida nevű lánya (1880–1895) született.

Bethlen Ida síremléke a bethleni Bethlen-sírkert legszebb alkotása. Bethlen Pál 1885-ben másodszor is megnősült, ekkor borosjenői Tisza Jolánt vette feleségül. 1891-ben gróf Bethlen Pált Beszterce-Naszód megyei főispánnak nevezték ki, később elnyerte Szolnok-Doboka vármegye főispáni tisztségét is.

A kastélyt a XX. század elején erős kőfal vette körül

A Bethlen Pál birtokában lévő kastély építési körülményei tisztázatlanok. A már említett korabeli felvétel és a sarokbástyák alapján feltételezhető, hogy a főispán egy XVII. századi kastély átépítése révén alakította ki saját kastélyát.

Bordás Beáta közléséből tudjuk meg, hogy az átépítés során megtartották a két sarokbástyát, azonban a barokkos oromzatot átalakították, a földszintes épületre egy emeletet húztak, így jött létre az eklektikus stílusú új kastély.
Sisa József művészettörténész szerint Kallina Mór jó nevű építész tervei alapján valósult meg a kastély átalakítása 1900 körül.
A kastélyt a XX. század elején erős kőfal vette körül, a nyugati falakon kívül terültek el a régi vár romjai.

Az átalakított kastély

A kétszintes kastély szabálytalan tömegformálású és többrendbeli beavatkozások nyomait mutatja. Az épület magját egy nyújtott tengely alkotja, amely észak-dél irányban húzódik. Egy nagyméretű előadóterem, a déli oldalon pedig három kisebb méretű terem alkotják az épület földszinti magját.
Ezt a hosszabb egységet két oldalról egy-egy rövid helyiség övezi, amelyek összekötik az épület magját az épület két sarkán elhelyezett hatszögű tornyokkal.

Az egykori épületmag szimmetriáját az 1980-as években megnagyobbított előadóterem bontja meg. A fő épületszárny középső tengelyében egy háromtengelyes rizalit kapott helyet, amelyhez az épületbe vezető lépcsős terasz kapcsolódik.
A fent említett szerző, Bordás Beáta a szakvéleményezésében tudatja, hogy az épület emeletén a helyiségek elrendezése néhány különbségtől eltekintve megegyezik a földszinti termek kiosztásával.

Az egyik lényeges különbség az, hogy az északi, alacsonyabb torony csupán földszintes, míg a nagyobb alapterületű déli toronynak – amelynek belső terét három helyiségre tagolták – emeleti szintje is van.
Az északi bástyához hasonlóan, az épülettömb északi felén elhelyezkedő előadóteremnek szintén nincs külön emeleti szintje.

A nagyméretű Bethlen-címeres tábla volt az oromzat fő dísze

A kastély főhomlokzata a nyugati oldalon helyezkedik el. Egykori képeslapok alapján néhány jelentős átalakítás figyelhető meg.
A legkorábbi, általunk ismert állapotban a homlokzat kialakítása a következőképpen nézett ki: a három tengelyes bejárati rizalit uralta a homlokzatot, a rizalit mögött húzódott az épület fő szárnya, amelyet két oldalt hatszögű tornyok zártak le.
A rizalit előtt egy vaskorlátos terasz helyezkedett el, amelyre kőlépcső vezetett. A homlokzatot középen barokkos csigavonalas oromzat zárta le, amelynek fő dísze a gyámkősoros párkány felett elhelyezett nagyméretű Bethlen-címeres tábla volt.
Az oromzat két oldalán a párkány felett domborműves attika kapott helyet. A bejárat két oldalán egy-egy magas, háromkaréjos díszítésű ikerablak törte át a falat. A hatszögű tornyon a tető alatt a rizaliton is megjelenő gyámkősoros motívum vonult végig.

A kis táblába foglalt címer

Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy az 1900 körül zajlott átépítés során megváltoztatták a főhomlokzat kiképzését. Megfigyelhető, hogy a korábbi földszintes épület egy részére emeletet húztak.
A nagyterem és az északi torony földszintes maradt, a bejárati rizalit és a tőle délre elhelyezkedő épületszárny viszont egy szinttel magasabb lett, a déli torony is emeletes.
Források hiányában nem ismert, hogy a déli torony ekkor változott-e át kétszintes építménnyé, vagy már korábban is emeletes volt.
A bejárati rizalit előtti teraszt meghagyták az eredeti állapotban, az ablakokat viszont megváltoztatták.
Az emeleten a középső egy hármasablak, két oldalán egy-egy szemöldökkeretes ablak foglal helyet. A rizalitot lezáró oromzat formája is megváltozott, a német reneszánsz ihletésű csigavonalas építményt egy hármasablak töri át, alatta egy kis táblába foglalt Bethlen-címer látható.
A homlokzat déli szárnyán a földszinten két egyenes záródású ablak, felettük két pár kettős ablak jelenik meg, az ablakok elosztása megegyezik a ma is látható állapottal. A főhomlokzat kinézete 1927-re sem változott, amint ez Keöpeczi Sebestyén József rajzán is megfigyelhető.

A Bethlen családi címert eltávolítják az oromzatról

Az 1980-es években végzett átalakításoknak köszönhetően módosult a homlokzat képe. A rizalittól balra – északra – elhelyezkedő épületszárny ablakait befalazták, és a szárnyat megmagasították, így jött létre az előadóterem.
A rizalit architektúráját megtartották, de eltüntették az ablakok keretezését és eltávolították a Bethlen családi címert az oromzatról.
A bástyák közül a déli esett át fontosabb beavatkozáson, földszintjén ugyanis befalazott ablakok nyomai látszanak. A déli szárny alsó szintjén látható egy szegmensíves bejárati ajtó, amely a pincébe vezet.
Az épület hátsó homlokzata kevésbé vonzó képet mutat. A XX. század elején a hátsó bejárat aszimmetrikusan helyezkedett el, északi irányba eltolódva. A bejárat előtt alacsony terasz húzódott, melyre fából ácsolt tornácot építettek. A tornáctól balra az emeleten zárt erkély helyezkedett el, amelynek szerepe a későbbi átalakítások miatt elveszett.

A korabeli állapotokra a két saroktorony utal

Az épületen végrehajtott XX. századi bővítések teljesen megbontották az együttes tömegkompozícióját, silány külsőt eredményezve.
Az északi szárnyban helyezkedik el a kibővített előadóterem, melynek külső homlokzatát csupán egy bejárat tagolja, előtte félköríves, lépcsőzetes terasz látható. Ezen a részen volt az egykori hátsó bejárat.
A Bethlen Pál korabeli állapotokra utal a két saroktorony, valamint az emeleti zárt erkély. Az előadóterem kibővítése miatt azonban az erkély elvesztette funkcióját, beékelődött az előadóterem és a délkeleti szárny tömbje közé, és az erkély alatti falsíkhoz tapasztották az illemhelyiséget rejtő építményt.

Nem ismert a kastély egykori berendezése számunkra

Bordás Beáta még arra is rávilágít, hogy az eredeti, 1900 körüli állapotokat szemlélteti a faburkolatos és esztergált korláttal ellátott főlépcsőház kialakítása.
A főlépcsővel szemben, az emeleten egy nagyméretű zöldmázas historizáló kandalló maradt fenn, amelyet gazdag későreneszánsz jellegű motívumkinccsel díszítettek – fogazatos párkány, tojássoros fríz, gyümölcs- és virágfüzérek. A kastély hátsó homlokzata egykor egy igényesen kialakított parkra nézett, amelynek fáit az 1960-as években kivágták.

A kastély harmonikus külső képét tönkreteszik

A kastély az 1945-ös államosítás előtt gróf Bethlen László tulajdonában volt az épület és a körülötte lévő melléképületek. Ez utóbbiakban lengyár működött.
Egy 1977-es összeírás alapján az egyemeletes kastélynak tizenhat helyisége volt és nyolc melléképülete. Jelenleg egy melléképülete áll, amelyet múzeumnak alakítottak át.
Az 1990-es években művelődési ház és könyvtár működött a kastélyban.
Az egykori díszes előadótermet és a hátsó színpadot a nyolcvanas években szinte kétszeresére bővítették és a belső berendezését a kornak megfelelően átalakították. Jelenleg Bethlen város polgármesteri hivatala működik benne.
A házat 1945-ben a román állam „államosította”. A kommunizmus évtizedeit erősen megsínylette az épület, melyet erősen át is alakítottak, harmonikus külső képét tönkretették, melléképületei jó részét elbontották. Működött benne az 1990-es években könyvtár és művelődési ház is, de ma polgármesteri hivatalként használják.

Befejezésül

Bethlen Pál kastélyának építéstörténete még sok kiegészítésre szorul, azonban az eddigi adatok alapján is elmondható, hogy a historizmus kori erdélyi kastélyok egyik érdekes képviselője, melynek jelentőségét növeli a Kallina Mór nevével fémjelzett átalakítás.
A kastély helyi szinten is jelentős, ugyanis a barokk Bethlen András-kastély mellett Bethlen település másik meghatározó világi műemléke, amely feltételezhetően XVII. századi épületrészeket is tartalmaz.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. Az illusztrációkat és a képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 2095

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.