Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

A háromszáz éves temető

Nagy-Bodó Tibor december 10, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

katolikus temeto marosvasarhely (10)

(folytatás előző lapszámunkból. Befejező rész.)

Emlékeztető: a vásárhelyi Kálváriatemető jól gondozott, fákkal beültetett terület. Bejáratát eredeti csíkszentdomokosi székelykapu díszíti. A temetőt 1729. után nyitották meg, a főtéri Keresztelő Szent János Plébániatemplom építésével egy időben.  Sajnos nem maradt meg a temetőben túl sok XVIII. századi síremlék, nagy részüket ugyanis felhasználták más sírok építéséhez.
A sírköveket akkoriban nem tartották nagy becsben sem művészi, sem történelmi szempontból. Ennek köszönhetően csak három-négy faragott sírkő maradt fenn abból az időből. Befejezésül ezen a héten még ennél a témánál maradunk.

A Keresztes család

Ugyancsak itt, a marosvásárhelyi Kálváriatemetőben találjuk a Keresztes család sírját is. Keresztes Gyula 1939-ben a Református Kollégiumban érettségizett, majd 1944-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti karán szerezett diplomát.
Az Élő emlékezet című kézirat szerint – mely a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális egyesület szellemi tu­lajdonát képezi – Keresztes Gyula a második világháború után a Vásárhelyi Városi Néptanács műszaki osztályán építésztervező, Marosvásárhely főépítésze (1955-58), majd a helyi Tervező Intézetben tervező műépítész nyugdíjazásáig.

Vitéz cím és vitézi jelvény viselésére feljogosító igazolvény 1942-ből

Vitéz cím és vitézi jelvény viselésére feljogosító igazolvény 1942-ből

Az 1960-as évek elején a Magyar Autonóm Tartomány területén felméri és tanulmányozza a műemlékeket, tervezi és vezeti a helyreállítási munkálatokat, munkaterülete később Maros megyére korlátozódik.

id. Keresztes Gyula

id. Keresztes Gyula

Fő művei: Maros megyei kastélyok és udvarházak (1966), Vásárhelyen vásár tartatik (1996), Marosvásárhely régi épületei (1998), Marosvásárhely szecessziós épületei (2000), Maros megye középkori templomai (2011).
Helyi, országos, külföldi szaklapokban közli szakdolgozatait a műemlékekről, nem kevesebb mint négyszáz cikke jelent meg.

A Harmath-Izmael család

01

Rendkívül fontos azonban a Harmath-Izmael családról is írni.
Ugyancsak a fent említett kéziratból tudjuk meg, hogy a Harmath család, Hont megye, Kő-Keszi helység birtokosa volt. Korabeli – 1273 évi – feljegyzések is bizonyítják a család származását.

I. Lipót császár által 1667. június 22-én nemesi rangra emeltetett, s ezt „Ő Királyi Felsége és Kancellárja Szelepchényi György esztergomi érsek, valamint Orbán István titkár sajátkezű aláírásával és függő pecsétjével megerősített”.
Szamosújvári Keszi Harmath Izsák 1734-ben nem a Harmath család tagjaként, hanem a Keszi név mellé, a Harmath név felvételével együtt kapott nemességet; akinek törvényes leszármazottai: Keszi Harmath Kristóf – Tordán, Keszi Harmath Bogdán – Szamosújváron, Keszi Harmath Mihály – Zilahon éltek.

 

Katolikus temeto ms 03 (17)

Keszi Harmath Sándor 1887. augusztus 24 született Tordán. A polgári iskola elvégzése után, az 1900-as évek elején Marosvásárhelyre jön, kereskedői szakmát tanul.

Az örmény Izmael Ferenc méteráru kereskedőnél dolgozik, itt ismeri meg Izmael Annát, akit 1912-ben feleségül vesz.

Dr. Bernády György polgármester a város számára, a „tornyos városháza” építésekor kisajátítja a Nagypiac végén lévő Poklos utca házait, így Izmael Ferenc lakóházát is.

Katolikus temeto ms 03 (16)

Harmath Sándor önálló fűszer- és csemegekereskedést nyit 1920-ban, üzlete a Kárnász-ház földszinti részén volt.

Társadalmi szerepvállalása: tagja volt 1929-től az Erdélyi Szépműves Céhnek és a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, és énekelt a Római Katolikus Plébánia férfikórusában is.

Az 1930-as években a gazdasági válság a Vörösmarty utca 18. szám alatti lakóház, és más gyümölcsös-szőlős ingatlan eladására kényszerítik. 1941-ben a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara Bizottsági tagjának választják, 1942 behívják a Székely Határőr ezredbe, 1943-ban gyertyaöntő üzemet alapít.

Katolikus temeto ms 03 (15)

A világháború befejezése után a helyi Ipari Szövetkezetnél szerény bérért raktárosként dolgozik. 1953-ban a Securitate minden törvényes eljárás lefolytatása nélkül kényszermunkára deportálja a Duna-deltába.

Fogolyként megjárja Bukarest börtöneit is, ahonnan egy év elteltével szabadul. 1965-ben bekövetkezett haláláig alkalmi munkát vállal, hogy családja megélhetését biztosítani tudja.

A temető mint „átszállóállomás”

Dr. Puskás Attila vallástörténész szerint a temető a normális ember számára több mint emberek örök nyugvóhelye.

Katolikus temeto ms 03 (14)

A temető a természet örök körforgásának egyik átszállóállomása.

Ezért a hívő ember a temetőben önmagával és Istennel találkozik, ahol a még nem hívő is szembesül az örök kérdéssel: „honnan jöttünk és hová megyünk”, vagy egyáltalán mit jelent „lenni vagy nem lenni”.

Katolikus temeto ms 03 (13)

A jelen anyagunk első részében említett vallástörténész szerint mindkét embertípus találkozik saját történelmével. Ha az ember ősei földjén lakik, ami a mai világban nem annyira egyértelmű, akkor a temetőben járva saját történelmi múltját ismeri meg.

Katolikus temeto ms 03 (11)

A gyermek megismeri felmenőit, és öntudatra ébredésével lassan-lassan tudatosítja családját: dédszüleit, üknagyszülőit vagy esetenként a még régebben elhunyt családtagjait, és el tudja helyezni magát a világban.

Katolikus temeto ms 03 (1)

A temetők mint adatközlő helyek

A temető azért is fontos hely, mert „horgonyként” szolgál az ember életében, megteremti a hovatartozás érzését.

Ez pedig a mai globalizált világban igencsak kellemetlen szempont a globalizáló világ­urak­nak, mert nehéz manipulálni azt az embert, aki ismeri önmagát és tudja, hogy kicsoda ő.

Katolikus temeto ms 03 (9)

A temető ugyanakkor nem csak az egyén hovatartozásának mutatója, nem csak számára jelent ismeretforrást, hanem az egész közösség számára.

Összegezve: a temető fontos adatközlő hely a közösség történelmi múltjáról.

Az erdélyi magyar temetők érvényessége

Milyen adatokat is találunk a temetőben? Elsősorban nevekkel találkozunk. Vannak olyan nevek, amelyek manapság nem léteznek, mert viselőik kihaltak vagy kivándoroltak.

Katolikus temeto ms 03 (8)

Nagyon érvényes ez Erdély magyar temetőire, a szórványban hatványozottabban, de oly közösségek temetőire is, amelyek évszázadok óta együtt élnek velünk Erdélyben, mint például zsidók vagy az örmények.

A temetők szimbólumai

A temetőben a sírokon évszámokat találunk. Sokat elárulnak arról, hogy korábban mennyi ideig élhettek az emberek, mekkora volt a gyermekhalandóság stb.

A nevek és évszámok alatt a régi sírokon más adatok is felbukkannak: megtudjuk például, hogy milyen foglalkozások léteztek ezelőtt száz-kétszáz évvel. Olyanok, amelyek manapság már nem léteznek, a világ megváltozásával megváltoztak a foglalkozások is.

Katolikus temeto ms 2 (4)

Szimbólumok, mint kereszt vagy szív vagy fűzfa, elárulja ki-kinek vallási hovatartozását.

A temetőben állva az ember visszakerül egy más világba, egy olyanba, ami már eltűnt, de bennünk él tovább…

A temetők kegyeleti szabályai

A temetőkről egy régi határozat azt rendeli el, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek.

Katolikus temeto ms 03 (7)

Továbbá egy másik rendelet szerint a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be, és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek.

Katolikus temeto ms 03 (6)

Közegészségi szempontból szabály, hogy a temetők a lakott helyektől lehető távolságban, fallal vagy árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett temetőhelyek tilosak.

Katolikus temeto ms 03 (3)

Közegészségi, de egyúttal kegyeleti tekinteteken alapszik az a szabály, hogy a temető, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át – rendszerint harminc év – pihenjen és a sírhelyeket ne dúlják fel.

Katolikus temeto ms 03 (2)

Befejezésül

Kosztolányi Dezső így ír a sírkertekről:
„… szeretem a temetőket. Egyszerűen és közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét… kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba…”.


Régi és mai képek: Nagy-Bodó Szilárd, Orbán Pál

Share Button
Ennyien olvasták: 1252

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.