Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

A Hunyadiak dicsősége:A hat évszázad történetének emlékét őrző vár

Nagy-Bodó Tibor december 7, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból – befejező rész)

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A Vajdahunyad csúnya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hirdeti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és hányatott sorsú családokét is. Vajdahunyad vára, túlzás nélkül állítható, Erdély, sőt az egész történelmi Magyarország egyik leglátványosabb, legmonumentálisabb várkastélya. A filmvilág is nagy becsben tartja a misztikus várkastélyt: itt forgatták a Luther Márton és a Nostradamus című filmeket, és nemrégiben a VIII. Henrik életét bemutató nagyszabású történelmi film munkái is itt folytak.

Emlékeztető

Vajdahunyad Dévától mintegy szűk húsz kilométerre délre, a Zalasd Csernába folyásánál, kétszázhúsz-kétszázhetven méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Amint azt már a múlt heti lapszámunkban említettük, a vajdahunyadi vár középkori eredetű vár; Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. 1409. október tizennyolcadikán kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette.

Ekkoriban csak kis alapterületű kör alaprajzú tornyok épültek, melyekből a falak védelmét nem lehetett hatásosan megoldani, de a lőrések kiképzése és a két-három lőréssel ellátott kamrák már a védelem fejlődésére utalnak.

Hat évszázad történetének emlékét őrzi e műemlék, amit nem csak a Hunyadiak, hanem erdélyi fejedelmek és szomorú sorsú családok birtoklása töltött meg tartalommal.
E szép, de nehezen védhető természeti környezetbe ültetett rezidenciából nem csak a várost, de az uradalomhoz tartozó környező falvakat is jól szemmel lehetett tartani.

A feltárt sírok

Amikor 1409-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta Hunyadot a birtok elég jelentéktelen volt, még mezővárosnak sem tekintették. Pedig az Árpád-korban a megye legfontosabb központjának számított, amelyről a királyi vármegyét is elnevezték.

A Kincses-hegyen eddig feltárt hetvenöt sír XI. századi település létezésére utal, a legkorábbi pénzveret pedig Szent István korából való.
Lupescu Radu a hunyadi várról írt tanulmányában mutat rá arra, hogy a temető és a település mellett, a Szent Péter-hegyen terült el Hunyad legfontosabb létesítménye, a megye központjaként is működő sáncvár. Őskori erődítésről van szó, amelyet a XI. században újrahasznosítottak.

A régészeti leletek tanúsága szerint még a XIII. században is használták, hogy majd a kő várépítészet elterjedésével a korai megyeközpont, megannyi társához hasonlóan elenyésszen.

A középkori magyar várépítészet egyik gyöngyszeme

A XIV. században Déva és Hátszeg vára jutott vezető szerephez a megyében, Hunyad pedig fokozatosan elveszítette központi szerepét.
Így került 1409-ben Hunyadi János apjának a birtokába, akkor még senki sem sejtve, hogy ide nem csak a középkori magyar várépítészet egyik gyöngyszeme fog megépülni, hanem a megye legjelentősebb váruradalma fog körülötte kikristályosodni.
Luxemburgi Zsigmond 1409-ben adományozta Vajknak és rokonainak Hunyadot.
Ezzel új korszak kezdődött a család történetében, mivel immár a magyar nemesség sorába emelkedtek.

A Hunyadi család bonyolult politikai helyzetbe sodródik

A közhiedelemmel ellentétben 1409-ben Zsigmond nem adományozott várat a családnak. Akkor mindössze Hunyad települését kapták meg a hozzá tartozó földekkel.
E köré szervezte meg a család azt az uradalmat, amelynek központjába Hunyadi impozáns várat emelt.

Hunyadi Jánosnak 1456-ban hirtelen bekövetkezett halálával a vajdahunyadi vár átalakítása fokozatosan alábbhagyott, majd megszűnt.
A család igen bonyolult politikai helyzetbe sodródott, azonban az özvegy Szilágyi Erzsébet emberfeletti erőfeszítésének köszönhetően, végül jól kerültek ki belőle és 1458 januárjában Mátyást megválasztották Magyarország új királyának.

Az 1854-es tűzvész

A mohácsi csatát követő polgárháborús korszakban a várat Szapolyai János emberei foglalták el 1534-ben.
Alig két évig maradt a tulajdonában, amikor többek között ezzel a várral tisztelte meg Török Bálint híres pártváltását.
A Török család 1618-ig birtokolta a várat, amikor Bethlen Gábor fejedelem tulajdonába ment át. Mivel fiai nem voltak, a várat unokaöccsének, ifj. Bethlen Istvánnak engedte át, majd pedig ennek halála után, öccse, Péter örökölte meg.

A XVII. század második felében még Thököly Imre és Apafi Mihály fejedelem birtokolta a várat.
Mint fejedelmi birtok, II. Apafi Mihály halálát követően, 1725-ben kincstári birtok lett. Különféle hivataloknak adott otthont, mígnem 1854-ben egy tűzvész során teljesen le nem égett.

Amit a vár történelméről tudni kell

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy a Horia-féle felkelés idejében, 1784 novemberében a vár falai között keresett menedéket a megyei nemesség egy része, és a felkelés leverése után a vármegye hálából megjavíttatta az akkor pusztuló várat.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy I. Ferenc 1815-ben 30 ezer forintot adott a vár kijavítására, de alig készültek el a munkálatokkal, 1818-ban egy villámcsapás következtében a tetőzet leégett.
Ezután országos gyűjtéssel biztosították a helyreállításhoz szükséges anyagokat, de hiába épült fel újra a vár – mert amint azt már fent röviden említettük –, 1854-ben a hivatalnokok gondatlansága miatt tűz ütött ki a kaputorony melletti egyik helyiségben, és másnapra már csak a kiégett falak meredtek az ég felé.
Arányi Lajos 1867-ben kiadott könyve hívta fel az ország figyelmét erre a romba dőlt, és pusztuló nemzeti értékre.

A belső terek felosztását teljesen megváltoztatják

A vár építésének utolsó szakaszára a XVII. század negyedik és ötödik évtizedében került sor, a Bethlenek birtoklása korában.
Akkor teljesen megváltoztatták a belső terek felosztását, a nagyobb méretűeket pedig, mint amilyen a Lovagterem vagy az Országház-terem volt, több helyiségre szabdalták.
Mivel a Régi kaputorony eredeti rendeltetése megszűnt, eléje bástyaszerű építményt emeltek – ez a Fehér-bástya.
Szintén abból a korszakból való a keleti oldalon található Muníciós-bástya is.
A Bethlen kor belső díszítésének szép emléke a medalionokba foglalt portré- és vedutasorozat, amely ma is megtekinthető az Országház-teremben.

A vár első restaurátorai

A vár tehát 1880-ig a magyar kormány Pénzügyminisztériuma tulajdonában volt, és ez idő alatt kezdődtek meg a nagy helyreállítási munkálatok is 1868-ban. Első restaurátorai Friedrich Schmidt tanítványai voltak, Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre.
Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy a restaurátorok feladata nem csak a restaurálás, hanem a vár vadászkastéllyá való átalakítása volt, ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy a magyar királyi pár egyik rezidenciájává váljon.
Minekután ebből a tervből nem lett semmi, az első restaurálási szakaszt egy pallér, Piátsek Gyula fejezte be, roppant nagy károkat okozva a várban.

A következő évtizedekben a restaurálás ügye pihent. Közben 1880-ban a Pénzügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz került a vár, amelynek a Műemlékek Országos Bizottsága is alá volt rendelve.
A bizottság felügyelete alatt kisebb beavatkozásra került sor Khuen Antal, majd Schulek Frigyes irányítása alatt.

A Monarchia korának utolsó nagy helyreállítását Möller István vezette, aki a világháborús események miatt 1916-ban volt kénytelen abbahagyni a munkáját.

Befejezésül

Az 1896. évi millenniumi kiállításra a budapesti Városligetben – Kiss Gábor szakvéleményezése szerint– Alpár Ignác a valóságtól minden részben eltérő, új Vajdahunyad várat építtetett.
Magyarország különböző vidékeiről, építési korszakaiból származó épületegyüttest hozott össze úgy, hogy még ezeket is megváltoztatta az eredeti Hunyadi várának teljesen hamis, a látogatót megtévesztő képét adja.
A vár mai állapotát lényegében a XIX–XX. századi mélyreható helyreállítások határozták meg. Ezek az építkezések a vár szinte minden részét érintették, és sok esetben helyrehozhatatlan károkat okoztak.
A fent említett megpróbáltatások ellenére, összességében a vár ma is képes tükrözni azt, ami egykoron is volt: a középkori építészetünk egyik remekműve.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 1036

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. H.p. december 9, 2017 at 3:19 du.

    Pedig pár éve a Vajdahunyad várban idegenvezetőként egy magyarul beszélő román történész azzal traktálta a látogatókat, hogy Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond király fattya. Meséje szerint Zsigmond, aki nem bírt “bő vérével” egy vadászat alkalmával egy bojár lánnyal töltött éjszaka nemzette a törökverőt. Ezért az igazmondó Mátyás királyunkban is román vér buzgott. A magyar hallgatóság közül sajnos senki sem állt a pártunkra, hogy ez az ember marhaságokat beszél, bár H.J. származását tekintve a történészek még napjainkban is vitatkoznak a 4-5 verzió igazáról.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_J%C3%A1nos

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.