Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

A kápolna, melynek építési idejéről az oklevelek hallgatnak

Nagy-Bodó Tibor október 20, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Budvár és a Jézus kápolnája (Székely-Udvarhely mellett)

A Jézus szíve kápolna a XVI. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy – Köszörűkő – végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna, vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a XIII. századinak számított, négykaréjos kápolna korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát a XVI. század második felében építették.

Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke

A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a XIII. századra helyezi, és így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák – rotundák – épültek Gyergyószentmiklóson – Szent Anna-kápolna –, Kézdiszentléleken, Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.
A téglapadlós belső teret négy méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata.

A Jézus nevében kilőtt íj emléke

A kicsiny szobaméretű – 3,5 x 3,5 méter – kápolnát a XVI. században újították fel. 1677-ből való festett kazettás mennyezetét múzeumban őrzik Budapesten, a jelenleg látható, az másolat.

A legenda szerint a kápolnával szembeni Budváron állott Attila hun király testvérének, Budának a vára, amelyet a tatárok dúltak szét 1241-ben.
Egyszer a tatároktól űzött székelyek Budvár romjaira menekültek, és onnan egy székely Jézus nevében kilőtt íjával szíven találta a sátor előtt ülő tatár kánt. Azon a helyen építették a lövés emlékére a Jézus-kápolnát.

Ez eltávolított eredeti kazettás mennyezet

Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája.


A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül.

A kápolnát kőkerítés övezi, amelynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából – konkrécióból – kialakított kereszt koronázza.

A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A biztosan keltezett analógiák alátámasztásai

Az érdekes épület keltezése tehát vitatott. Az alaprajzi forma alapján a legtöbben románkorinak, XIII. századinak tartják az épületet, melyet számos biztosan keltezett analógia is alátámasztani látszik: Ják, Szent Jakab kápolna – XIII. század közepe, Nyugat-Magyarország –, Pápoc, Szent Mihály kápolna – XIII. század közepe, Nyugat-Magyarország –, Haraszt – XIII. század, Szlovákia.

Ezek a korai forrásokban kimutatható épületek számos korhatározó faragványt is hordoznak, illetve a belsejükben a karéjok találkozásánál falpillérek állnak, a nyugat-magyarországiak két belső szinttel és markáns külső faltagolással rendelkeznek, a szepességi példának pedig masszív középtornya van.
Az udvarhelyi kápolnát tehát az alaprajz – részleges – hasonlóságon kívül semmilyen más formai kapcsolat nem fűzi az említett épületekhez.

A hasonló alaprajzú épületek

A Székelyföldön három hasonló alaprajzú épületről van tudomásunk, az egyik a Gyergyószentmiklós melletti Szent Anna kápolna, melyet később egy téglalap alaprajzú hajóval bővítettek.
Ezen épület történetéről még kevesebbet tudunk, mint az udvarhelyiről, de nincs kizárva, hogy XVII-XVIII. századi örmény vagy örmény hatású emlékről van szó, amely a Kaukázusban igen gyakran előforduló négykaréjos alaprajzot jól magyarázza.

Weisz Attila az Adatbankban található közlése értelmében a kutatás jelenlegi állása szerint mégis ezt az épületet kell elfogadnunk a legközelebbi analógiának úgy alaprajzi, mint tömegképzési és földrajzi tekintetben.

A kápolna családi temetkezési helyként szolgált

A régészek nem találtak az épület körül sírokat sem, tehát nem plébániatemplomként szolgált.
Ellenben magában a kápolnában két férfi és egy gyermeksír került feltárásra.

A kutatók szerint így egy székely nemes – korabeli névvel lófő székely – családi temetkezési helyeként lehet beazonosítani.
Csak később vette át a Jezsuita-rend, hogy már Jézus Szíve elnevezéssel funkcionáljon a környék katolikus népeinél.

A kápolna harangját ellopják

Ugyancsak Weisz Attila munkájából tudjuk meg, hogy a kis építményt szabálytalan ovális alaprajzú, kívülről támokkal is ellátott alacsony kőfal övezi, melyhez belülről egy egyszerű remetelak csatlakozik.

A kerítést délről háromszöges oromzatú bejárati kapu – csúcsán egy természetes kőképződmény szolgál keresztként –, északról ajtó töri át, nyílása fölött vakolatból formázott 1830-as évszám látható, a fa ajtókeretbe pedig az 1771-es évszámot rótták.

A remetelak tornácos. A tornácra két csengőt függesztettek fel, az egyik felirata szerint Segesváron készült, a XIX. században: M(ichael) MANCHEN SCHAESBURG.
Az egyik harangot jó pár évvel ezelőtt ellopták, a másikat biztonságos helyen őrzik.

A kápolnát néha rotundának titulálják

A görgetegkövekből épített kápolna négykaréjos alaprajzú, és ezért néha tévesen rotundának titulálják.
Az alaprajzot híven követő zsindelyezett tető csúcsát egy keresztes fatornyocska zárja le. A tetőeresz alatt jól kivehető, hogy az apszisokat hajdan félkupolák fedték, melyeket később visszabontottak.

Az épület bejárata ma délről, a kapu irányából nyílik, egy egyszerű kis faajtó, amely fölött hosszúkás résablak világít be a kápolnába. Az ajtó mögötti szívmustrás kovácsoltvas rácson az 1830 INRJ felirat olvasható.

A déli karéjjal szemben, a most oltárfülkének használt északi apszisban felfedezhető a déli ablak elfalazott párja.
A nyugati karéjon még jól kivehetőek az eredeti ajtó elfalazott fülkéje és fölötte egy tojás alakú ablak. A keleti apszison is nyílik egy nagyobb, szegmensíves ablak.

A művek, melynek készítői ismeretlenek

A Jézus-kápolna belsejének értékes darabja a valószínűleg XVIII. században készült, az északi apszisban álló barokk oltár, melynek fából épített oszlopos, cirádás architektúrája aranyozott díszt kapott. Az oltár oromzatán Mária-monogram látható.

Az oltárkép a gyermek Jézust ábrázolja a Báránnyal. Az oltáron újabban nyitott kutatóablakokban látszik annak eredeti, élénk színvilága.
Az oltár mellett egy barokk baldachin alatt körmeneti fafeszület áll. E művek készítői ismeretlenek. Az északi karéj keleti sarkába egy négyzet alakú, egyszerű nyílás mélyed, melyet akár pasztofórium-fülkének is értelmezhetünk.

A nyugati apszis fülkéjében Nepomuki Szent János színezett faszobra található, amely a XVIII-XIX. században igen népszerű szentnek egy ritka ábrázolása, amikor fejfedőjét kezében tartja. A kápolna belsejében jól érvényesülnek a XX. század elején készült színes üvegablakok.
A belső falakon a friss falkutatások számos XVII. századi hic fuit feliratot tártak fel, illetve az oltárapszisban egy XIX. századinak tűnő, olajfestékkel festett, azonosítatlan férfit ábrázoló festményt.

A húsvéti határkerülés egyik jelentős állomása

A Jézus-kápolna maga a nemes egyszerűségében, tájképi megjelenésével szuggesztív erővel hat a szemlélőre.
A kápolna az 1571-ben Székelyudvarely városához csatolt Gyárosfalva emlékét is őrzi, amikor egy temetkezési kápolna volt.
1733-ban Léstyán Mózes jezsuita plébános javíttatja, kőkerítését Rudnay püspök 1830-ban.

A XIX. század elejéig a kápolna védőfalán belül húsvét nagyhetén a passiót játszották, és innen indult a feltámadási körmenet a Szent Miklós templomba. A kápolna így a húsvéti határkerülés egyik jelentős állomásaként szerepelt.

A katolikusoknak sokáig búcsújáró helye volt

Valamikor ide sereglett az egész vidék katolikussága az Úrnapi búcsúra, amelyet most a plébániatemplomnál tartanak.
Ma a húsvéti határkerülést felújították.

Az egyszintes, feltehetően falusi plébániatemplomnak épített, a négylevelű lóhere alakjára emlékeztető kápolna, a románkori rotunda, a kis templomerőd Székelyudvarhely és környéke legrégibb egyházi jellegű épülete és építésztörténeti emléke marad.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész és Csedő Attila a saját munkájukból és gyűjteményükből küldték be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 2953

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.