Központ
2019. június 18. kedd, Arnold, Levente

A Károlyi végvár és a gróf Károlyi-kastély

Nagy-Bodó Tibor január 25, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Nagykároly Szatmárnémetitől harminchét kilométerre nyugat-délnyugatra, százharminc méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A legközelebbi magyarországi település a tizenkét kilométerre található Vállaj. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly – mai karvaly – köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált. 1264-ben már létezett és, a Kaplon nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott. A Károlyi-kastély a XV-XVI. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat.

Nagykároly vára 1666-ban és a megerősítésének terve

A gróf Károlyi család első ismert őse

A Nagykárolyhoz közeli Kapolny faluban már 1080-ban állt a Szent László Király által alapított monostor Kopolnmonstura néven, hogy a szerzetesei az ország keleti részén terjesszék a keresztény vallást.

Később a Kapoly nemzetségnévből származó Károlyi család temetkezési helye lett, és körülötte terültek el a birtokaik is.
Ezek egyike volt Karul-puszta, amely később a Kis-Karul, majd a Nagy-Karul, azaz a Nagykároly nevet nyerte.
A gróf Károlyi család első ismert őse a Kapolny nembeli Ördög András, aki a Sápyaknak elzálogosított terra Karult 1264-ben hat márkáért vásárolta vissza. Az ő fia Simon, már Károlyinak (de Karul) nevezte magát.

Cserék és zálogok

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben már egyházas hely, a XIV. század elején pedig mezőváros, melynek zálogjogon ura Zebeni Péter.
Fia, László 1335-ben a nagyváradi konvent előtt Zeben nevű birtokát, valamint két kisebb birtokrészét Bihar vármegyében elcserélte a Gut-Keled nembeli Bereck és Lőkös fiainak Nagykároly (possessionem Nogkorwl) nevű birtokaiért.
Ugyanez a Nagy László 1336-ban a megszerzett Nagykárolyt, a Gut-Keled nembeli Briccius fiának, Jánosnak és Péternek, valamint Lőkös fiainak adta zálogba.

A Mindszentek tiszteletére szentelt templom említése

I. Lajos király 1346-ban Ördög Simon – aki de Karul helyett ismét a régi néven szerepel az oklevélben – fia András, és ennek fiai „…vérük ontásával teljesített hű szolgálataikért és sebbel szerzett harci érdemeikért…”, az időközben visszaváltott Károlyban szombatonként vásár tartására kaptak jogot.
Zsigmond brandenburgi őrgróf mint az ország főkapitánya 1387-ben Károlyi Merhárd fiának, Lászlónak adományozott pallosjogot a Szatmár vármegyében levő Károly nevű birtokára. Ekkor említik a Mindszentek tiszteletére szentelt templomot is.

Mátyás király megvédi a hívét

A Báthoriak és a Szatmár megyei nemesség 1473-ban panaszt emelt a Károlyiak ellen, mert a király engedélye nélkül „…kastélyt vagy erősséget…” építenek és abban cseh és más külföldi katonákat tartanak.

Mátyás király 1482-ben azonban azzal védelmezte hívét, Károlyi Lancz Lászlót, hogy biztos tudomása van arról, hogy az csak egyszerű lakóházat épít, ezért megparancsolta, hogy abban háborgatni vagy akadályozni ne merészeljék.

1482-ben Károlyi Lancz László elkezdi a várkastély építését

Nagykároly 1346-ban a Károlyiaktól szombatonként hetivásár tartására kapott engedélyt, 1387-ben Zsigmond királytól ispánságot és pallosjogot kapott. Ennek dacára 1398-ban még mindössze három utcából állt.

Az 1400-as években Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni. 1418-ban királyi parancs rendelte el, hogy az ideköltözött jobbágyokat földesuraik nem követelhetik vissza.
1482-ben két országos vásár tartására nyert szabadalmat. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába.

A várat négy védő­bástyával látják el

Lakossága 1554-ben áttért a protestáns hitre. 1567-ben esperese aláírta a kálvini hitvallást. Református főtanodája működött. 1591-ben református zsinat székhelye volt, amely a Gergely-naptár bevezetése ellen tiltakozott.


Károlyi Mihály 1592-ben a török ellen a várat négy védőbástyával látta el, a vizesárkokat kiszélesítette, a megemelt védősáncot palánkokkal erősítette meg. A törökök egyszer ostromolták a várat, sikertelenül (a későbbiekben erre még visszatérünk).

A várat 1681-ben végvárrá nyilvánítják

A Károlyi Lancz László által 1482-ben felépített kőházat 1592-ben Károlyi Mihály erősítette meg, amihez gróf Hardegg Ferdinánd győri főkapitány adott engedélyt, de kikötötte, hogy Károlyi a maga pénzén tartson benne őrséget, és saját szolgáival védje azt.

Evlija Cselebi 1661-ben részt vett a vár sikertelen ostromában. Az ő leírt szavaival élve:
„…a vár síkon fekvő, magaslat nélküli, kicsiny erős épületű kővár, építkezése szilárd és árka nagyon mély…”.
Az ostrom során megsérült falakat kijavították, és 1681-ben végvárrá nyilvánították. E végvárról csak annyi ismeretes, hogy sánc és mély árok övezte, valamint emeletes épületei voltak.

Nagykároly a kurucok kezére kerül

Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyvében ír arról, hogy II. Rákóczy Ferenc szabadságharca idején Nagykároly a kurucok kezére került, a falai között a fejedelem többször is megfordult.

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy 1708-ban például huszonnyolc napig időzött benne.
Itt kezdődtek meg az 1711. április harmincadikán megkötött béke előzetes tárgyalásai báró Károlyi Sándor tábornagy, császári főparancsnok között.

Nagykároly és a birtok a Károlyi család tulajdonában marad

A szabadságharc bukása után a király Károlyi Sándornak a békekötés körüli érdemeit méltányolva birtokait nem vette el, így Nagykároly is a család kezében maradt.

Halála után gróf Károlyi Józsefé lett, aki a várat lebontatta, és helyére, anyagának felhasználásával egy négyszögletes, emeletes kastélyt építtetett.
1894-ben gróf Károlyi István lovagvárrá építtette át, hét toronnyal díszítette fel, árkokkal vétette körül, és a régi várudvart pedig hatalmas csarnokká alakíttatta át.

1894-ben gróf Károlyi István újból átalakítja a kastélyt

1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban.
Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították.

A négyszintes épület háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos pincével ellátott volt.
Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok díszítették.

1894-ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meinig Artúr budapesti műépítő végezte.

Ahol egy négyesfogat is megfordulhatott

A kapualjból előszobába, és abból nagyszabású átriumba juthatunk, melyet a méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból alakítottak át. Tágasságára jellemző, hogy „…egy négyesfogat könnyen megfordulhatott volna benne…”.
Innen vezet fel a lépcső az emeletre, és részben megmaradt az egykor nyitott boltíves folyosó is, melyből a felső szobák nyílnak.
Az „átrium” egyik falán három nagy csúcsíves ablak található, mely az impozáns átriumot megvilágítja.

A márványkandalló díszítése

Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti. Lépcsője két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják.

Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik. Padozata mozaik.
Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette.

Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide.
A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós stílusú, értékét a XVIII. századi barokk elemek csak emelik.
A vár egy részében ma múzeum és könyvtár működik.

A kastély parkja

A parkot már 1754-ben említették a leírásokban, „…mint szép és híres udvari kert…”-et, és a leírások említik a park „teknősbéka-tavát” is.
A kertben ekkor velencei kőpadok, hatalmas virágtartók és a kastély egyik sarkánál pedig egy régies hangulatú velencei kút is állt.

Szirmay Antal leírásában írta a kastély parkjáról:
„…az épületek nyugati oldalán anglius izlésre épített gyönyörűséges kert vagyon…”.
Fái közül egy 1810-ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el hét éves korában.
A park szélén harminchárom méter magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt.

A mai rendeltetés

A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött.
A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola működött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. +A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum.

A nagykárolyi Gróf Károlyi kastély, a körülötte lévő dendrológiai park, a múzeum állandó kiállításai a Károlyi grófok közeli kaplonyi temetkezési helye, a város építészeti emlékei, kultúrtörténeti – irodalmi – hagyományai vonzzák a turistákat, így a múzeum munkatársai mindig nagy hangsúlyt fektetnek a színvonalas idegenvezetésre.
Ma a múzeum régészeti, történeti gyűjteménye közzel 30 ezer, a természetrajzi gyűjtemény közel 25 ezer tárgyat ölel fel.

(folytatás a következő lapszámunkban)


Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 2052

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.