Központ
2017. december 17. vasárnap, Lázár, Olimpia
Jórészt felhős
Ma
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Derült
Kedd
Derült

A kastély, ahol a „kisebbik haza” gyűléseit tartották

Nagy-Bodó Tibor november 19, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból. Befejező rész)

radnot iii 1

A Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély Radnóton épült 1545-ben. Léte részben Bogáti Gáspárnak köszönhető. Az objektum egyike Erdély jelenlegi reneszánsz stílusú kastélyainak. Korábbi lapszámunkban már leírtuk, hogy Radnótot először 1257-ben említették dokumentumokban Ranoltu néven. Eleinte egyszerű feudális birtok volt és csak később nyerte el a városi rangot. A helyen, ahol ma a kastély áll jelenlegi formájában, az 1545 előtti években egy másik nemesi székhely volt található. Egykori arculata ismeretlen maradt, mert ezután kerül Bogáti Gáspár birtokába, aki teljesen átépítteti. Befejezésül még erről a műemlékről írunk.

Emlékeztető

radnot iii 2

1608-ban az épületet  Báthory Gábor Kornis Boldizsárnak ajándékozza, köszönetképpen a hatalomra lépéskor mutatott támogatásért.
1649-ben Kornis Ferenc lemond a kastélyról II. Rákóczi György javára, 22 ezer forint ellenében. Az új tulajdonos a velencei tervező, Agostino Serena tervrajza alapján teljesem megváltoztatja az épület struktúráját.  Ezt a mozzanatot egy felirat őrzi az északi kapu felett:  „AUGUSTINUS SERENA ARCHITECTUS VENETUS OPERA FECIT”.

A történelmi  kronológia margójára

Apaffi Mihály aláírása

Apaffi Mihály aláírása

A Rákócziak után a radnóti birtokra I. Apafi Mihály tette rá a kezét, aki 1662-ben azt feleségének, Bornemissza Annának adományozta.
1665-ben in castro Radnoth kelt rendeletével Apafi a marosvásárhelyi iskolának évi száz forintot utalt ki. Ez év szeptemberében országgyűlést, 1673-ban pedig egyházkerületi gyűlést tartottak itt…

Az árnyékfejedelemség évei és a fogolyként  befejezett élet

radnot 1

Kiss Gábornak tudomása van még arról is – amit különben a már említett Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében le is ír –, hogy I. Apafi halála után, II. Apafi Mihálynak birtoka lett, aki itt élte le árnyékfejedelemségének éveit, és innen hurcolták rabságba Rabutin császári tábornok emberei, hogy aztán fogolyként Bécsben fejezze be életét.

Az osztrák kincstár birtokába került radnóti uradalmat II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el, és 1707-ben az erdélyi fejedelemségbe való beiktatása után egy napig itt tartózkodott.

A szabadságharc bukása után ismét kincstárivá lett birtokot Mária Terézia 1764-ben 360 ezer forintért a bethleni gróf Bethlen családnak adta el.

Az ország egyik legkényelmesebb és legtágasabb úri lakja

radnoti II 2

Radnót sokféle tekintetben nevezetes hely Erdélyországban. A geográfusok szerint pontosan a fejedelemség közepén fekszik. Lehet, hogy ezért tartották itt annyiszor a „kisebbik haza” gyűléseit.

Gyászos hírt is szerzett azzal, hogy birtokosai közül sokan végezték szerencsétlenül, vagy éppen a vérpadon életüket.

Emellett várát a XVII. században úgy emlegették, mint az ország egyik legkényelmesebb és legtágasabb úri lakját.

A kastély homlokzata  józanságot és egyszerűséget sugall

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott szakdokumentációkból is kiderül, hogy a kastélynak négyszögletes alapja van, belső udvarral és négy masszív bástyával mindenik oldalon.

radnot II 4

A kb. egy méter vastagságú falakat téglából készítették, de a földalatti rész esetében követ és más anyagokat is felhasználtak.

A külső homlokzati rész nem bővelkedik dekoratív elemekben, éppen ezért józanságot, egyszerűséget sugall.

Ma is fellelhetők a reneszánsz építészeti elemek formái
radnoti II

Megfigyelendő a két félköríves nyílású kapu az északi és déli oldalon, amelyek biztosítják a kastélyba való bejutást.
Az északi oldalon a középső tengelyt egy kis erkély jelöli, amelyet két konzol tart. Emellett egyes első emeleti ablakokat háromszög alakú oromzat tölt ki. Az épület  belsejében, annak ellenére, hogy változások történtek a kommunista időszakban, amikor a vár gimnáziummá alakult, az emeleti szobák megtartották a reneszánsz különleges építészeti elemét.

A legszebb és a legjobban megőrzött keretezés

A keresztboltozatok lefedettségéhez kis kőkonzolok kapcsolódnak geometrikus és növényi díszítéssel, valamint virág alakú szögletek.

radnot 3

Az ajtók, amelyek az egyik épületből a másikba jutást biztosították, később épültek. Az egyik legszebb és legjobban megőrzött keretezés az észak-keleti sarok, vékony támfalakkal dekorálva, amelyek ugyanolyan típusú karnist tartanak fenn. Ugyancsak az északi oldal belső részén található egy hosszúkás, félköríves fülke, amelynek keretében két virágdíszítés található.

A reneszánsz loggiás  rendszer formái nem szerepeltek a kastély eredeti tervrajzán

A kastely alaprajza

A XVII. században Agostino Serena által elkövetett módosítások között tarthatjuk számon a déli oldal felső részén található loggia nyílását, amely utólag épült hozzá az épülethez.

Félköríves boltívek nyomai ma is láthatók, úgy az udvar északi falán, mint az épületek belsejében. A belső udvar három oldalának galériái, amelyek a reneszánsz loggiás rendszert imitálják utólag épültek, nem is szerepelnek a kastély eredeti tervrajzán.

Az épületkomplexum a kastélyon kívül is kiterjedt és más épületeket is magába foglalt, többek között raktárakat és vár­falakat.

Ezek közül megmaradtak a kisebb méretű főépületek, a kapu épülete, amely sajátosan barokk stílusú: a nyitó galéria, az ablakok alatti dekoratív elemek, a tetőzet alakja.

Ami ma már nincs meg…

A terület, ahol ma a várkastély található a 15. század közepén tehát a Bogáthy-családé volt.
Egyemeletes, négyszögű, hasonló idomú saroktornyokkal ellátott síkföldi vár, mély szárnyakkal, szűk udvarral, amelyben alig tud megfordulni egy kocsi.

Keresztes szerint, ha az alaptervet is a kiváló olasz mester készítette volna, akkor az udvar tágasabbra, a szárnyak hosszabbra lennének méretezve.

Az udvarra a szokásnak megfelelően boltíves folyosók nyíltak. Számos tágas szoba és egy hatalmas terem volt benne; utóbbihoz a lépcső a külső homlokzatról vezetett. Mondani sem kell, hogy az ajtó- és ablakkeretek kőből voltak faragva.

A mostani kastély egyébként csak magva volt egy kiterjedt, erős várnak. A főépületet ugyanis bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók környezték, és a Maros vizével táplált széles árok fogta körül.

Ebből ma már semmi sincs meg,  s a kastély külsejét is erősen megváltoztatta a rá került újabb tető.

 

A fejedelmi lakból gazdasági épület lesz. Az irány: zöld út a teljes megsemmisülés felé

radnot tuz

Írott dokumentumok igazolják, hogy 1802-ben az épület teteje leégett. Dokumentumokban olvasni, hogy a várkastély egyik számtartója, a fent említett évben a kémény tetején kelepelő gólyára lőtt, és sajnálatosan ennek a ténynek köszönhető az, hogy a tetőzet kigyulladt, és az egész épület lángba borult. Az akkori kijavítás során került a várkastély tetejére az alacsony tetőszerkezet.

A falakat is nagyon megrongálta a tűz; az egykori fejedelmi lakból kopott gazdasági épület lett.
1887-ben az erdélyi katolikus státus vette meg és valamennyire helyreállíttatta. Jelenleg a várkastély siralmas állapotban található. Sajnos legjobb úton halad a romba dőlés felé.

Zárszó

Emlékeztetőül és ugyanakkor figyelmeztetőül, maradjunk még pár mondat erejéig a „kígyósháznál”, melynek teljes helyreállítását 1965-ben Keresztes Gyula műépítész – többek között a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyv szerzője – vezette és tervezte.

A helyreállítási munkálatok után az emeletes épület teljes díszében visszanyerte eredeti képet, és abba helytörténeti múzeum berendezését vette tervbe az akkori helyi néptanács. Sajnos a múzeum berendezése elmaradt, és azóta az épület ellenőrzés és használat nélkül romosodik.


Régi és mai képek: Horváth Ferenc, Nagy-Bodó Szilád

Share Button
Ennyien olvasták: 1858

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.