Központ
2017. október 18. szerda, Lukács
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

A kastély melletti Szent György templom

Nagy-Bodó Tibor április 7, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Rhédey templom (4)

(második, befejező rész)

Emlékeztető: a gótikus stílusú, XIII-XIV. század fordulóján épült református templom II. Erzsébet angol királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a nyughelye. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is. Ezen a héten – befejezésül – még erről a templomról írunk lapunk olvasóinak.

Rhédey templom (20)
Az „ódon” templom

A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait.
Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán.
A középkori templom a község központjában áll, és amint azt már említettük, ott épült a Rhédey család kastélya is. A két épület ide vonzotta a művelődés otthonait is, az iskolát, a kultúrházat és a kereskedelmi létesítményeket is.
A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat banálist, 1334-ben pedig két régi banálist fizetett a tized fejében.
A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba.

Rhédey templom (21)
Az orgonák

Bartos Miklósnak és Döme Lászlónak tudomása van arról, hogy a templomnak az első orgonája, mely hat változatú volt 1804-ben készült gróf Rhédey Mihály adományából. Ezt az egyház megfestette és megaranyoztatta (ára ötszáz r. f. volt).
Az új orgonát 1927-ben  Einschauk Károly brassói orgonagyáros készítette 170 ezer lejért. 1928 januárjában a presbitérium felkéri Schuster Frigyes helybeli orgona- és zongorakészítőt – aki különben zenekonzervatóriumot végzett –, hogy az új orgonát minden tekintetben vizsgálja át. A szakértő elismerő véleményt nyilvánított az új orgonáról.

Rhédey templom (23)
A kép megóvásáról az egyház gondoskodott

A szentély belsejében freskótöredékek láthatók. Debreczeni László restaurátor beszámolójában elmondja, hogy két egymásra festett freskóréteget talált. Az alsó réteg a templom építésével egy időben készült, míg a második réteget nem a vakolatra, hanem primitív módon, meszelt felületre festették. Az első réteg nyomait az ablakok hajlatában, a második réteget a délkeleti ablak falazatán találta.
A szentély külső falán, hasonló módon festett kép maradványa került elő, amelyen egy szent ábrázolása látható. Ennek a képnek a megóvásáról az egyház gondoskodott.

Rhédey templom (19)
Az Istenháza főjavítása

A templom főjavítása 1935. július 14-én kezdődött abból az összegből, melyet „őfelsége Victoria Mary, angol királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből lelkipásztorunk, Fülöp Ferenc alázatos kérésére ajándékozott…”.

Rhédey templom (6)

A kétszáz angol font lejértéke 126 ezer lej volt, mely mellé hárult gróf Bethlen György egyházkerületi főgondnok úr 100 ezer lejes gyűjtése, nemkülönben az egyházközség tagjaitól önkéntes adományokból begyűlt 15 ezer lejnyi összeg és a körülbelül 120 ezer lejt érő közmunka, amelyeket az egyházközség hívei saját jó szándékukból adtak.
Írásos dokumentumból: „A torony-fedés a régi, megrongálódott pléh fedél helyett felvállaltatott Simó Béla székelyudvarhelyi bádogos mester által 1936. április 14-én 34.500, azaz harmincnégyezer-ötszáz lejért és bevégeztetett 1936. május tizenkettedikén”.

Rhédey templom (18)

A torony szerkezete változatlan marad

Szintén a fent említett szerzők, az Erdőszentgyörgy című munkájukban írnak arról, hogy a torony szerkezete megmaradt abban a formában, ahogy az 1873-ban készült, míg a templomnak a külseje változott annyiban, hogy a hajó három ablaka helyett, amely ugyanolyan volt, mint a szentély három ablaka, kőbélelés nélküli, modern hármas ablakok kerültek.

Rhédey templom (2)

A régi téglapárkány helyébe kieresztett fedél jött. Az okiratokból: „…egyebekben régi formáját megtartva teljesen újjáépíttetett a fedélszerkezet Ambrus Márton parajdi ácsmester által, úgyszintén a mennyezet is, amelyet Kovács Mózes felsősófalvi ács, Berecki Mihály erdőszentgyörgyi ács készítettek, míg a díszfestést végezte Debreceni László egyházkerületi templomszakértő, segédkezvén neki Hegedűs Péter erdőszentgyörgyi egyháztag és Kacsó Károly asztalos felesége.
A régi, rozoga padok helyébe teljesen új padokat készített, nemkülönben ajtókat és ablakokat, Kacsó Károly felsősófalvi asztalosmester. A kőműves munkálatokat Tar József erdőszentgyörgyi kőműves végezte. A régi téglapadozat helyébe új deszkapadozatot fektetett le Mátyás András és Joó János segítségével, Sövér Mihály erdőszentgyörgyi ács.
Az összes javítási munkálatok tervezője, vezetője és ellenőrzője Debreceni László egyházkerületi templomszakértő volt…” (PJK).

Rhédey templom (15)

A romos állapotban lévő sekrestyét lebontják

Kiemelten fontos tudni azt, hogy az 1935. évi helyreállítási munkálatok alkalmával a szentély északi, külső oldalán még látszottak a templomhoz tartozó hajdani sekrestyefalak.
A Demján László építész által a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációkban olvasható, hogy a fenti információ szerint feltételezhető, hogy a romos állapotban lévő sekrestyét a reformátusok bontották le, és a szentély és sekrestye közötti ajtót befalazták.

Rhédey templom (14)

Amit a templom harangjairól tudni kell

A templom harangjairól Nagy József lelkész 1903-ban készült feljegyzésében írja, hogy a toronyban két harang van.
A kisebbik harang hosszúkás alakja a régiségére vall, valamint az is, hogy a használatban a régi járásán az ütő a harangot két oldalt elkoptatván más oldalra fordíttatott az ütő járása.
Ez a harang kezdetben felirat nélkül volt, de jelenleg a fél karimájára ez van vésve: „Erdőszentgyörgy megyéje 1669-ben”- a szakvéleményezés szerint azonban ez a felirat csak későbbi kontárkodás műve.
A nagyharang körirata: „Ezen harangot 1797. május 26-án öntette az erdőszentgyörgyi anyaeklésia Isten dicsőségére, szent czéljában segíttetvén két főméltóságos tagjai álltal u.m. Méltóságos Gróf Bethlen Krisztina asszony és Méltóségos Gróf Iklári Bethlen Zsuzsanna asszonyok ő nagyságok által, öntette segesvári Baumgartner János”.
Ez a harang hat mázsás. 1849-ben a presbitériumhoz érkezik egy felhívás, hogy a nélkülözhető harangot adják át ágyúnak, vagy adakozzanak az eklézsia kasszájából. Az eklézsia a második javaslatot fogadta el, és ágyúöntésre kiutalt negyven pengő forintot.

Rhédey templom (10)

A harangoknak nyoma vész…

Az első világháború idején az 1916. évi meneküléskor, „…szeptember hó elején főispáni rendeletre az itthon maradt néhány emberrel levétettek a Harangok elásás végett, de Kis György községi jegyző önakaratából a katonai parancsnokkal vasútra tétette mindkét harangot, s később a csepelszigeti ágyúöntődéhez vitettek, s itt nyomuk veszett…” – tudósít egy utólagos  bejegyzés az 1903-as Nagy József-féle jegyzetben.

Rhédey templom (13)

A templom régi-új harangjai

Ugyancsak az Erdőszentgyörgy című könyv szerzői tudnak arról, hogy a későbbiekben gyűjtést rendeznek a faluban a harangok felújítására, ugyanis létezett két kisebb harang és egy nagyobb (120 kg-os), amelyet Bukarestben öntöttek.
A gyűjtést a nőszövetség szervezi. Schuller Rudolf nagybirtokos felajánl 5 ezer lejt, és javasolják, hogy kérjék a volt patrónus, B. Inczédy Ádám hozzájárulását is.
Klein Oszkár kudzsiri harangöntő ajánlata, hogy az anyag összetétele hetvennyolc százalék vörösréz és huszonkét százalék baunkocin legyen, a harangokat kilogrammonként százötvennégy lejért készíti és harminc év garanciát vállal. Ajánlja, hogy egy hatszázötven kilogrammos „g” és egy háromszázötven kilogrammos „b” hangú harangot vásároljanak. A meglévő két kisebb, jobb minőségű harangot kilogrammonként nyolcvan lejben fogja átvenni.
Kaunitz nagyszebeni vállalkozó ajánlata kevéssel drágább volt, így a presbitérium a
Klein-féle ajánlatot fogadta el.
Sajnos e két értékes harang sem maradt meg: a második világháború áldozatául esett mindkettő.
1958-ban újabb harangok kerülnek a toronyba, melyek közül a nagyot Nagybányán, a kis harangot pedig egy bukaresti vállalat önti.

Rhédey templom (12)

A harangfeliratok

A kisebbiken az alábbi felirat olvasható:
„Isten dicsőségére öntette a hívek önkéntes adakozásából az erdőszentgyörgyi református egyház”.
A nagyobbik felirata:
„Vajha ma hallanátok az ő szavát, ne keményítsétek meg a ti szíveteket. Solt 95, 7-8 Isten iránti szeretetből anyaszentegyházunkhoz való hűsége jeléül adományozta, ezt a harangot Erdőszentgyörgy hívő református népe”.
Megjegyzendő, hogy a harangon megtalálható az 1577-es évszám, amely – feltehetően – a református vallás erdőszentgyörgyi vélt kezdetére utal.

Rhédey templom (8)

A toronyóra, és amit még tudni kell

A toronyórát 1873-1874-ben készítette a nyárádszeredai Magyarosi Sándor háromszáz forintért. 1932. májusában a presbitérium szerződést kötött Kállai János ifj. és Csöbi Victor ifj. erdőszentgyörgyi lakosokkal a toronyóra teljes rendbehozatalára százötven véka kukorica ellenében.
A templom és az oszlopok külső falait 1796-ban javították harmincöt rénus forintért, majd újból 1836-ban. 1873-1874-ben nagyobbították és pléheztették a tornyot.

Rhédey templom (5)
A templomkerítést 1851-ben készítették, 1964-ben a kőkerítést levakolták. 2002 őszén ez leomlott, 2004-ben újjáépítették. A munkálat 700 millió lejbe került.
1972-ben került sor a templombelső és külső javításra, valamint a bútorzat lefestésére. Egy újabb általános javítás 2001-ben volt (képeink a jelenlegi állapotot tükrözik).

Rhédey templom (1)

A templom birtokában lévő évszázados tárgyi emlékek

„1643-ban Rhédey Jánosné Kornis Margit harmincöt forinton csináltatott egy másfél girás, merőben aranyos ezüstkelyhet; két forint 35 dénáron egy éjteles ónkannát az Úr asztalára, s ezek mellett adott egy kivarrott aranyos skófiumos gyolcsabroszt és a kehelyhez egy aranyos keszkenőt, amelyet az erdőszentgyörgyi református egyháznak ajándékozott. Ugyanez az egyház kevéssel utóbb Lázár Györgynétől is kapott egy skófiumal, kivart gyolcsabroszt, Haller Gábortól egy szép, sohos rostos vékony abroszt.”
– 1647-ben Rhédey Jánosné adománya egy majolika kanna, egy ón tányér és egy ón kanna
– 1771 – ezüst kanna
– 1776-ban az erdőszentgyörgyi református eklézsiának ajándékozott gróf és udvari kancellárius egy-két szélből álló és sárga, kék, zöld, veres és fekete selyemmel gazdagon kivarrt Úrasztalára való abroszt a következő felírással: „készítette Úr asztalára B. Wesselényi Kata 1776”
– 1826-ban Rhédey Claudia konfirmálásakor adományoztak a szülők egy ezüst kelyhet a következő felirattal: „A hálaadásnak poharát veszem és az én fogadásaimat, megadom az úrnak, az ő népe előtt, Solt CXVI 13, 14. Gróf Rhédey László és B. Intczédi Ágnes készíttette ezen poharat az erdőszentgyörgyi református Eclétsia számára, midőn Claudia, kedves leányok legelébb élt volna Úri szent vacsorával 1826. május 14-én”
– 1909 – ezüst kehely
– 1935 – két darab ezüst tányér.

Rhédey templom (9)

Régi és mai képek: Szász Attila


A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációért külön köszönet Demján László építésznek és Keresztes Pál mérnöknek.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1133

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.