Központ
2019. július 22. hétfő, Magdolna

A magyar nyelvi tömb határán lévő templomok

Nagy-Bodó Tibor január 10, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Ditró, másként Gyergyóditró Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán fekszik. Gyergyószentmiklóstól szűk tizenöt kilométerre északnyugatra a Maros, a Ditró- és a Martonka-patak törmelékkúpjain a Gyergyói-medence északi részén fekszik. A község az említett medence második legnagyobb települése Gyergyószentmiklós után. A település városias jellegű, és valóban ez a medence egyetlen községe, amely csak egy ugrásnyira van a kisvárosi címtől. Éghajlata megegyezik a medence többi helységének éghajlatával. A tréfás megállapítás, miszerint Gyergyóban kilenc hónapig hideg van és három hónapig nincs meleg, jórészt megállja a helyét. Két lényeges tényező hordozza az időjárás sajátosságát. Az egyik a tengerszint feletti magasság – nyolcszáz méter –, a másik a hegyek közé zárt medence-jelleg.

Akik a falu alapítóinak tekinthetők

Ditró Szárhegy kirajzásából keletkezett a XV. században. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu alapítása a később igen népesre duzzadt Csibi család – másképpen Csiby, Csibay stb. – nevéhez fűződik, ily módon tehát ők tekinthetők a falu alapítóinak.
Feljegyzések vannak arról is, hogy a mai ditrói Szent Katalin-templom helye is e család birtoka volt, majd a római katolikus egyháznak adományozták azt, templomépítés céljából.
Az 1567-es regestrumban Gyitro néven huszonhat kapuval van bejegyezve. Bethlen Gábor fejedelem megbízottai 1614-ben ötvenkét családot találtak itt.
Az 1716-1717-ben pusztító pestisnek az akkor másfélezernyi lakost számláló Ditróban majdnem hétszázan estek áldozatul.
Azonban egy 1773-ban keletkezett határőri kimutatás már háromszázötvenhat családfőt és nyolcszáznegyven fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2.400 lelkes települést jelentett.

Népességgyarapodás és a világháborúk áldozatai

A népességgyarapodás folyamatosan tartott, és az 1900-as népszámlálás 6.151, míg az 1930-as 6.785 főt írt össze. Lélekszámban már a XIX. században utolérte Szárhegyet, míg napjainkra a másfélszeresére haladt.
1829-ben a királytól már egy Bécsben kelt oklevél nyomán két országos sokadalmat és keddnapi hetivásár jogot szerzett.
Már 1868-ban a ditróiak folyamodványban kérték, hogy a rendezett tanáccsal ellátott városok sorába kerülhessen a település.
Ebben az időben Ditró a környék komoly gazdasági tényezőjévé vált.
Az 1848-49-es szabadságharcban tizenkilenc ditrói résztvevőről van feljegyzés Bem József erdélyi hadseregében.
Az I. világháború kétszázharmincöt, a II. világháború százhét áldozatot követelt a település lakói közül.

Gyergyóditró katolikus templomai

Barokk római katolikus Szent Katalin-temploma egy korábbi, feltehetően Szárhegyhez tartozó kis kápolna helyére épült feltehetően a XVI. században.
1653-ban emelt tornyát 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül, ebből mára jóformán csak a kapu maradt.
A Szent Katalin-templom mellett áll a hetvenöt méter magas 1908-1913 között épült neogótikus nagytemplom, amely Románia ötödik legmagasabb temploma, egyben az ország legmagasabb kéttornyú temploma.
A templom 5 ezer fő befogadására képes.

A Szent Katalin-templom

Gyergyóditrót először az 1567-es regestrumban említették. 1576-ban Ditró, 1602-ben Gitro néven szerepelt. Benkő Károly szerint az egyházközségnek már 1500 előtt is volt plébániája. Ezt igazolja a község első templomának tornyán megőrzött nagy csúcsíves ablak.
A reformáció után egy ideig Gyergyószárhegy filiája volt, 1711-től ismét anyaegyház lett.
Amint azt már röviden említettük, a gyergyóditrói római katolikus Szent Katalin-templom valószínűleg a XVI. században épülhetett.
A templom tornyát 1658-ban, 1712-ben és 1756-1757-ben újították fel.
1714-ben a műemléképületet tűzvész pusztította.
1757-ben a templom hajóját újjáépítették és kibővítették, erre utal az alábbi felirat:
„Ecclesia haec aedificate ab anno 1756 ad an. 1757.”

A falu első templomát Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel

Mivel a régi templom egy idő után kicsinek bizonyult, mindössze hatszáz hívő befogadására volt alkalmas, ezért 1911-ben felépítették az új kéttornyú templomot.
Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom máig megőrizte a régi gótikus épület néhány építészeti elemét, amelyek beépítve napjainkban is fennmaradtak.

Az 1756-1757-es felújítás során a templomhajót kibővítették és teljesen újjáépítették, ugyanakkor a tornyot három öllel magasították.
A templom belseje barokk díszítésű, főbejáratának ajtókerete régi faragott kövekből van összerakva.
Az egykor oltárképként használt 1600-as évszámmal ellátott Mária képen az alábbi csonka felirat olvasható:
„Gens Hungara, quid trepidas…”

A műemléképület eredetileg vártemplom volt

A főoltáron Alexandriai Szent Katalinnak, a templom védőszentjének oltárképe található. A templom tornya harmincöt méter magas, amelyen befalazva egy nagy csúcsíves ablak nyomai látszanak.
A műemléképület eredetileg vártemplom volt, egyes védelmi falrészei még napjainkban is láthatók.

2015-től egymanuálos, hat regiszteres, pedálos orgonája is van, melyet Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő műhelyében készítettek Baróti László-Sándor plébános szolgálata idején.
Az orgonát a ditrói születésű Ft. Siklódi Sándor, a clevelandi Szent Imre plébánia plébánosának hagyatékából vásárolták.

Az ország legmagasabb kéttornyú temploma

Az új gyergyóditrói római katolikus templom, vagyis a Jézus Szent Szíve templom 1908-1911 között épült.
A Gyergyói-medence legnagyobb méretű kéttornyú templomát Kiss István egyetemi tanár tervezte 1895-ben. Az építkezés kivitelezője Kladek István szabadkai vállalkozó volt.

A sajátos térhatású templom az 1900-as évekre jellemző neogótikus és eklektikus stílusban készült. A tornyok magassága hetvenöt méter, az ott elhelyezett működő toronyóra a régi templomból származik.

A templomhajó hossza ötvenhat méter, szélessége huszonhárom méter.

A templom mennyezete boltíves, amelyet hatalmas pillérek tartanak, az ívbordák egyben díszítő elemek is. Az ablaküvegeken a gótika jegyei ismerhetők fel.

A színes ablakok a tizenkét apostolt ábrázolják

A keleti motívumokkal díszített szentély Paulai Erik olasz festőművész munkája. A szószéket, a főoltár fa részeit és a padokat Thék Endre budapesti műasztalos készítette.

A templom főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. A Szent István, Szent László és Jézus Szent Szíve márványszobrok Siklódi Lőrinc szobrászművész alkotásai.

A műemléktemplom orgonáját a Rieger-cég, négy harangját a Walser-cég készítette. Róth Miksa festette a színes ablakokat, amelyek a 12 apostolt ábrázolják.

A templom felszentelése

A nagyméretű Krisztus-corpus Szántó László temesvári szobrászművész alkotása. A főbejárati belső ajtókat Lukács József műasztalos készítette.

A nagytemplomot 1913 nyarán szentelte fel gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök Jézus Szent Szíve tiszteletére.

A Jézus Szent Szíve nagytemplomot a centenáriumi ünnepségek előtt – 2007-2013 – kívül-belül restaurálták Köllő Miklós műépítész tervei alapján.

A szentélyt Cimbalmas Attila, a hajót Győri Lajos budapesti festő-restaurátor javította ki.

Ugyancsak ebből az alkalomból kicserélték az elévült villanyhálózatot, restaurálták a huszonhat regiszteres, két manuálos orgonát, melyet 1913-ban készített Riegel Ottó budapesti orgonaépítő.

2016-ban pótolják az elvitt eredeti nagyharangot

A templom előtti térre Takó János szobrát állították fel, aki a nagytemplom építtető-plébánosa volt. A szobrot Kolozsi Tibor szobrászművész készítette.

A nagytemplom harangjait 1917-ben rekvirálták. Az északi toronyba 1926-ban újraöntették az 1 800 kilogrammos Szeplőtelen fogantatás és a kb. nyolcszáz kilogrammos Szent László harangokat, valamint 1962-ben egy száz kilogrammos Szent Imre harangot is elhelyeztek.

2016-ban pótolták a déli toronyból elvitt Walser műhelyében készült eredeti Jézus Szíve nagyharangot, a Székelyudvarhelyen, Lázár Imre műhelyében készült huszonkét mázsás Jézus Szíve nagyharanggal, mely Székelyföld legnagyobb harangja lett.

A Jézus Szent Szíve nagytemplom Ditró büszkesége, Székelyföld messze földön híres temploma.
Tanúja a Ditróban is viharos XX. századnak, világháborúknak, szenvedésnek, de oltalma az Istenbe kapaszkodó léleknek, otthona az imádságnak és az Istennel való megbékélésnek, sok egyházi és közéleti eseménynek.



Ditró fekvése Orbán Balázs tudósítása alapján:

„… nagy hosszú falu 5000 lelket meghaladó lakossal, mely csaknem az egész tér szélességét átfogja, úgy, hogy a tér túlfelén fekvő Remetétől csak a Maros választja el. Csinos, több bolttal szegélyezett piacza városias színezetet ad neki; sokadalmai, hetivásárai nagyon látogatottak, különben is Ditróban mindenütt a jólét és csinosság nyomait látja az utas. És bizonnyal Ditró és Szárhegy a Királyhágón inneni részek leggazdagabb két faluja; ezt pedig nem valami gyáripar vagy kereskedésnek, hanem főként a két falu közös havasán felfakadó borszéki forrásnak köszönhetik, melyből és terjedelmes havasaik legelőiből közel 50.000 forint jövedelme van e két községnek. Mindkét falu fő adóját ezen jövedelemforrás fedezi, a fennmaradó részből iskolákat, csinos faluházakat építenek, a terhelő adótól mentesült nép pedig jólétben élvezi szorgalmának más által el nem kaparintott gyümölcsét. … ott a borszéki borvíz (savanyúvíz), melyet ezer meg ezer hordanak szét az ország minden zugába, elannyira, hogy bármerre is menjen az ember, mindenütt látja azon egyszerű, primitív, nyikorgó szekereket melyek alacsony gyékény ernyője alatt összezsugorodva ül szerényen a martialis székely, félországot bebarangol, hazulról feltarisznyált szalonnával elődve, fürge kis lovait a kopár avaron táplálva, addig megyen tűrve, nélkülözve, míg áruczikkének, a nagyrabecsült székely nektárnak vevőjére akad; ekkor gabonát veszen árából, mit haza szállítva, még kap időt arra is, hogy földjét megművelje…”.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További képek: Csedő Attila fotográfus


Share Button
Ennyien olvasták: 1751

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.