Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

A marosvásárhelyi Kőtemplom (2. rész)

Nagy-Bodó Tibor július 23, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás az előző lapszámunkból)

kotemplom 2 1

Marosvásárhely városiasodása idején, a XVIII. század templomépítkezései során, a város románajkú lakosai is templomépítéshez kezdenek. Azok, akik a görög katolikus hitre tértek, Mária Terézia engedélyével és Grecu Andrei görög kereskedő költségén előbb fatemplomot építettek az akkori város peremén.  Ezen a héten még erről a műemlék objektumról írunk.

A Bob templom születése

kotemplom 4
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében tesz említést arról, hogy egykor a város peremén szintén itt működött az esperesi hivatal is. 1780-ban a templomot tűzvész pusztítja el, és csak 1792 és 1794 között épült annak helyén a ma is álló kőtemplom, melynek építése – terve és ugyanakkor a kivitelezése is! – Topler János építész nevéhez fűződik, Ioan Bob esperes, majd fogarasi püspök felügyelete alatt készült el.
A kőtábla szövege: IN CVLtVM Dei strVXIt, e Zorna VItqVe Ioannes Bobb, epICopVs fogarasInsIs.
Az alatta lévő tábla az 1933. évi helyreállítási munkálatok idejét örökíti meg.

Emlékeztető

kotemplom fresko
Amint azt már korábban említettük, a templomban görög és katolikus szertartásokat egyaránt rendeztek. Az 1700-as unió, amikor az erdélyi egyház csatlakozott a rómaihoz, egyáltalán nem egyesítette a közösséget. Sőt.

A Román Országokból folyamatosan érkeztek új papok; az ittenieket Moldvában és Havas­alföldön szentelték, miközben a Szerb Ortodox Egyház, a térvesztéstől való félelmében, több ízben is nyomást gyakorolt.

Így a XVIII. század derekán fokozódott a feszültség a felekezet között ingadozó románok között.

A feltételezés csak feltételezés!

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból egyértelműen kiderül, hogy Marosvásárhely sem volt mentes az ilyen incidensektől. Akkoriban Petru Maior édesapja, Grigore Maior volt a görög katolikusok lelkésze. Ő 1750-ben jött a városba, és ezért feltételezik, hogy Petru Maior Marosvásárhelyen született.
Szóval ennek a Grigore

Maiornak a közbenjárására elfogták, letartóztatták és Marosvásárhelyre hozták Ioan Molnar ortodox papot, akit később Popa Tunsunak is neveztek. Azért, mert megnyírták.

Az ellenségeskedés még inkább szétválasztja a híveket

Kotemplom 6 regi

A környező falvak románsága és sok helybéli hívő Molnar oldalán állt, és az ellenségeskedés még inkább elszakította egymástól a két felekezethez tartozókat.
Aztán a szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy egy égve felejtett gyertya miatt – a Központ egyik korábbi lapszámában erről már írtunk – 1780-ban leégett a templom.

A román nemzetiségű népesség megtűrt népcsoportnak számított

A XVIII. század Erdélyének politikai helyzete előnyösnek ígérkezik a román nemzetiségű népesség számára, aki eladdig megtűrt népcsoportnak számított, anélkül, hogy a többi nemzetiséggel egyenrangú jogokban részesüljön és anélkül, hogy vallását államilag hivatalosnak minősítsék.

Csak miután a Habsburg Birodalom Erdély elfoglalásával keleti irányba növeli területét, látja be azon politikai lehetőségeket, amelyek a román ortodox hívők katolikus vallásra való térítésében rejlenek.

Az „egyesítési folyamat”

Ez a lépés a magyar református nemesség és bécsi udvar elkeseredett harcához vezetett volna, amennyiben általa kiegyensúlyozódik a katolikus és protestáns hívek számaránya.
Így a XVIII. század elején sorra kerül az ortodox hívek egy részének katolikus egyházzal való úgynevezett „egységesítési folyamata”.

A román országok érsekségeivel való szakítás és a pápa fennhatósága alá való kerülés következtében, az új görög-katolikus felekezet papjai olyan előjogokban részesülnek, mint például a központi hatalom által megadott templom- és parókiaépítési jog.

A segítőkész püspök…

Amint azt már a fenti sorainkban leírtuk: egy szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy egy égve felejtett gyertya miatt a templom 1780-ban leég.

Ennek az eseménynek a következménye, hogy így a marosvásárhelyi ortodoxok és görög katolikusok templom nélkül maradtak, és kénytelenek voltak a szomszéd falvakba járni imádkozni.

Az unitusok számára különös jelentőséggel bírt Bob itteni jelenléte. Őt előbb helyi esperessé, majd balázsfalvi püspökké nevezték ki, és ebben a minőségében segíteni tudott a marosvásárhelyi görög-katolikusoknak abban, hogy 1792-ben építsenek maguknak egy téglatemplomot (később erre még visszatérünk). Erre még akkor szavát adta, amikor csak egyszerű pap volt, és amint magasabb beosztást kapott, ígéretét teljesítette.

A kapzsi és fösvény püspök konfliktusba kerül az  Erdélyi Iskola korifeusaival

Ioan Bob különleges, művelt ember volt. Azt állítják, hogy amikor megkapta a balázsfalvi kinevezéséről szóló hírt, épp a puliszkát kavarta. Ez is érzékelteti, mekkora szegénységben éltek a román egyházi emberek.

A már többször is említett Ioan Bob tankönyveket is írt, és konfliktusba is került az Erdélyi Iskola korifeusaival.

Hosszú ideig kapzsi és fösvény püspökként emlegették a történészek, pedig állítólag nem is volt az. Azt mondják, a nagy szárazság és éhínség idején szétosztotta minden élelmét, amije csak volt.

Bob több templomot is emeltetett

kotemplom 2 2

A leírtakból tehát kiderül, hogy a kőtemplom Ioan Bob támogatásával épült meg. Ráadásul a szintén általa emeltetett kolozsvári istenháza mintájára.

Erről tanúskodik a torony főhomlokzatán lévő felirat is: IN CVLTVM DEI STRVXIT / .EXORNAVITQE / JOHANNES BABB / EPISCOPVS FOGARASIENSIS.

Sorina Botának tudomása van arról is, hogy szinte ugyanekkor az ortodoxok is elkezdtek építeni egy fatemplomot. Ezt a tényt a Város meséi című könyvében említi.

A fent említett szerőznek még arról is tudomása van, hogy őket, vagyis az ortodoxokat Hagi Stoian Constandin kereskedő támogatta, ő vette meg a telket, és részben ő szerezte meg a városi tanácstól az építkezéshez szükséges engedélyeket, és végül maga finanszírozta a munkálatokat is.

(befejező rész  a következő lapszámunkban)

Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 1096

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.