Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Borús
Ma
Borús
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

A marosvásárhelyi Kőtemplom

Nagy-Bodó Tibor július 16, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(1. rész)

Kotemplom 6 regi

A Kőtemplomot Marosvásárhely első leégett román templomának a helyére építették. A görög-katolikus egyház egyik legvitatottabb püspöke emelte egy politikai és vallási szempontból egyaránt viharos korban. Tudni kell, hogy a munkálatokat magyar építész, Topler János irányította. Továbbá: annak érdekében, hogy a románokat egyenrangúként kezeljék az Erdélyben élő többi nemzettel, vagyis a magyarokkal, a szászokkal és a székelyekkel, az erdélyi románok beleegyeztek abba, hogy csatlakozzanak a római egyházhoz. 1700-ban így született meg a görög-katolikus vallás. De ekkoriban – egészen pontosan egy 1733-ból származó statisztika szerint – a görög-katolikusoknak sem templomuk sem papjuk nem volt. Rendkívül fontos már most megjegyezni azt a tényt is, hogy a templom építéséhez szükséges engedélyek beszerzését a románok a magyaroknak köszönhették…

A románok csakis a város szélén telepedhettek le, és csak fatemplomokat építhettek maguknak

kotemplom 5

Mivel az egymást váltó fejedelmeknek más-más felfogásuk volt a vallással kapcsolatban, Erdély felekezeti megoszlása sokszor és sokat változott az évek során. Lévén, hogy annak idején többségében magyarok lakták Marosvásárhelyt, hol a református, hol pedig a római katolikus volt az uralkodó vallás.
A XVIII. század elején románok kevesen voltak itt, de pontos adatokkal e tekintetben nem rendelkezünk.
Azt viszont Sorina Bota A város meséi című könyvében is említi, hogy a románoknak nagyon nehéz volt letelepedniük a városon belül, hiszen mindenféle rendeletek és gubernális rendelkezések tiltották ezt. Így hát kénytelenek voltak megtelepedni a város szélén, és csak fatemplomokat építhettek maguknak…

A munkálatokat Topler János magyar építész irányítja

A város görög-katolikus románsága Mária Terézia engedélyével, 1750-ben Grecu Andrei görög kereskedő költségén felépített egy fatemplomot – korábbi lapszámunkban erről már írtunk – az akkori Németváros szélén.

kotemplom 3
Ez a templom 1780-ban a tűz martaléka lett, amelynek pótlására készült 1793 és 1794 között a barokk stílusú jelenlegi kőtemplom, Ion Bob püspök anyagi támogatásával és Topler János építész vezetésével.

A románok a római egyházhoz csatlakoznak

Marosvásárhely első román temploma tehát csak jóval később, a XVIII. század közepén épült meg, azt követően, hogy változott a helybéli románság vallási helyzete.
Hogy megközelítőleg egyenrangúként kezeljék őket az Erdélyben élő többi nemzettel, vagyis a magyarokkal, a szászokkal és a székelyekkel, az erdélyi románok beleegyeztek abba, hogy csatlakozzanak a római egyházhoz.

kotemplom 4

Így született meg a görög-katolikus vallás. Ez 1700-ban történt, akkor, amikor Marosvásárhelyen a katolikusok mindent megtettek annak érdekében, hogy visszahódítsák a híveiket, akik kétszázötven évvel azelőtt áttértek a kálvinista hitre.

1733: egy statisztika szerint a görög-katolikusoknak sem templomuk sem papjuk nem volt!

Ugyancsak Sorina Botának van tudomása arról, hogy a román templomra, pontosabban ennek nem létére vonatkozó első adatok 1733-ra datálhatók. Vagyis: Ioan Inocențiu Micu görög-katolikus püspök összeállított egy statisztikát az erdélyi románságról, és ebből kiderül, hogy Marosvásárhelynek körülbelül háromszáz görög-katolikus vallású lakosa volt akkor, de sem templomuk sem papjuk nem volt.

A szükséges engedélyek beszerzését a magyaroknak köszönhetik a románok

Hosszas közbenjárás után a románoknak végre sikerült vásárolniuk egy telket, amelyre 1750-ben felépítettek egy fatemplomot. A területért Balogh József jezsuita szerzetes járt közben a helyi tanácsnál, a templomot pedig egy makedo-román kereskedő, Andrei Grecu adományából építették fel.
Más szavakkal: noha a jelenlegi kő- és fatemplom helyén állt egykori istenháza a vásáros hely perifériáján épült meg, a szükséges engedélyeket csak úgy tudták beszerezni, ha nem román személyek folyamodtak értük.

A görögkeletiek is megnyitják az elemi iskolájukat

A templommal egy időben külön épületet emeltek a lelkész és a deák, vagyis a kántor részére is. A deák lakása mellett működött az 1767-ben létesített első marosvásárhelyi görög-katolikus román nyelvű elemi iskola; 1794-től a görögkeletiek is megnyitják az elemi iskolájukat.

kotemplom fresko

Ugyancsak a fent már említett adatgyűjtés szerzői még arról is tudnak, hogy a régi iratokban néhány tanító – kántor – neve is szerepel. Mint például: Nicolae Panovici, Vasile Pantea és Partenie

Trombitaș, akik deáki teendőjük mellett oktató tevékenységet is végeztek.

A Kőtemplom és a görögkeleti Fatemplom körül régóta temetkeznek. A legrégebbi sírkövek a XIX. századból maradtak fenn – 1802, 1859, 1867, 1875, 1879-ből.
1948-ig külön temetője volt a görög-katolikusoknak és a görögkeletieknek. A jelenlegi egyesített temető rendezett, ugyanakkor túlzsúfolt. Nagyrészt régi marosvásárhelyi román családok nyughelye.

A hívek alig tudnak különbséget tenni a vallások között

kotemplom 1

A már többször is említett fatemplomban görög-katolikus és ortodox szertartásokat egyaránt rendeztek, akkoriban ugyanis a hívek alig-alig tudtak különbséget tenni a két vallás között.
Ennek ellenére voltak konfliktusok: hol az ortodoxok, hol pedig a görög-katolikusok követelték maguknak a templomot, attól függően, hogy kinek éppen hány híve volt.
Az 1700-as unió, amikor az erdélyi egyház csatlakozott a rómaihoz, egyáltalán nem egyesítette a közösséget. Sőt. A Román Országokból folyamatosan érkeztek új papok; az ittenieket Moldvában és Havasalföldön szentelték, miközben a Szerb Ortodox Egyház, a térvesztéstől való félelmében több ízben is nyomást gyakorolt. Így a XVIII. század derekán fokozódott a feszültség a felekezetek között ingadozó románok között.

A templom 1948-ban a görögkeletiek tulajdonába kerül

A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád is megemlítik, hogy az épületet 1933-ban felújították, de 1948-ban a görögkeletiek tulajdonába került, akik a vallás követelményeinek megfelelően átalakították.
A Krisztust, Szűz Máriát és szenteket ábrázoló ikonokat aranyozott rámákban helyezték vissza a falakra. Díszes, faragott bútorokkal átrendezték az egész belső teret, eltávolítva az azelőtti padsorokat.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 966

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.