Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült
Derült
Szombat
Derült

A mindenkori magyar királyi vár

Nagy-Bodó Tibor február 24, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Egyes feltételezések szerint a Világosi vár már a XII. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette. 1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó száznegyvenöt várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi főispánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, Lászlónak és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta. Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös. Ezen a héten az Arad megyei Világosi várat mutatjuk be a Központ olvasóinak.

A Zaránd vármegyei település vára

Aradtól mintegy huszonnyolc kilométerre északra található a középkori eredetű, egykor Zaránd vármegyei település: Világos.
Rácz Károly szerint a vár és a település a XII. században már létezett, mert a Világosi-völgyben III. Béla korában, 1190-ben alapították a világosi apátságot, amely a cisztercita rendé volt.

Világos várát az első nemesembernek adományozzák

A feltehetően királyi építésű várról első ízben 1324-ben kelt oklevél tesz említést, melyben Károly Róbert király a Győr megyei Buchság nevű birtokot a Héder nemből származó II. Őz, vagy más néven II. Dénes fia Dezső kapuvári és világosi várnagynak – castellanus de Wy…swar – adományozta.
Karácsonyi János szerint ő volt az első nemes ember, aki az 1330-ban zajló havasalföldi hadjáratban, a Basarab havasalföldi vajdától vereséget szenvedett királlyal fegyverzetet és lovat cserélve áldozta fel életét.
Feltehetően ezért a tettért adományozta Világos várát a király Őz fiának, aki azonban a következő évben Antal nevű hívének adta.
Zsigmond király 1390-ben Sárói László temesi ispánnal adományozta a Zaránd megyei Castrum Wylaguswar-at tartozékaival, és a Fejérkörösbánya birtokot az aranybányájával együtt.
A következő évben viszont a király az említett uradalmakat elcserélte a Vas megyei Újvár és Kőszeg városokért.

1441-ben a várat jutalmul Maróthy László főispán kapja meg

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvévben ír arról, hogy Albert király 1439-ben Világos várát a hozzá tartozó száznegyvenöt várossal, faluval és pusztával levő Nándorfehérvárra cserélte.
Brankovicstól 1440-ben I. Ulászló vette el hűtlenség címén. Ez évben Harapkai Bothos András temesi főispán csatlakozott Erzsébet királyné és V. László pártjához, jelen volt a gyermek-király megkoronázásán, fellázította a délvidéket és Stepán vajdát, sőt mi több, még Brankovics itteni várnagyát is.
Bothost a Szekszárd és Bátaszék között 1441. január elején lezajlott csatában Hunyadi János szörényi és Újlaki Miklós macsói bánok legyőzték. A lázadó főúr életét vesztette.
Stepán vajdát Maróthy László aradi főispán győzte le, aki 1441. február másodikán I. Ulászlótól Világos várát és uradalmát kapta jutalmul.

A vár újra gazdát cserél

Szintén a fent említett szerzőnek van tudomása arról, hogy Brankovics ennek ellenére továbbra is kézben tartotta a várat, amit végül csak 1444-ven adott át Hunyadi Jánosnak
Hunyadi 1456. augusztus tizenegyedikén meghalt. Birtokait, köztük Világos várát is fiai, László és Mátyás örökölték. Miután László Nándorfehérvárt parancsnoka volt, Mátyásnak pedig nem volt szüksége a várra, ezért azt nevelőjének, Szilágyi Mihálynak engedte át.

A főurat a saját várába zárják…

Mátyás trónra lépése után, ahogy a krónika mondja: ,,…úgy barátságban, mint a gyűlöletben rettenetes…” főurat 1458. október nyolcadikán elfogta és saját világosi várába záratta.
A hagyomány szerint hű szakácsa és három társa segítségével 1459. június végén sikerült megszöknie börtönéből, majd királyával kibékülve visszakapta birtokait.
Szilágyi 1460 őszén újra a török ellen indult, azonban a szendrői csatában fogságba esett, és 1461 elején Konstantinápolyban lefejezték.
A világosi uradalom is özvegyére, Báthori Margitra szállt, akinek 1464-ben bekövetkezett halálával Világos a Báthoriak kezébe került.

Szelestey fej nélküli tetemét a hajdúk az országút mellett temetik el

Az erődítményt 1514-ben foglalták el a Dózsa György vezette keresztesek. A felkelés leverése után a vár a Szapolyai Jánosé lett, aki ezt 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adományozta.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy ezután hol német, hol magyar őrség tartózkodott itt.
1566-ban a török szállta meg a török szállta meg és tartotta kézben Világost egészen 1595-ig, amikor Báthori Zsigmond fejedelem erdélyi hada vette vissza.
Tudomásunk van arról is, hogy 1602. július másodikán az erdélyi hadakat vezérlő Székely Mózes társa, Szelestey János a vereséggel végződő tövisi csata után Világos várába menekült, amelynek kapitányává Báthori Zsigmond tette meg korábban.
Basta egyik emberének, Beck Joachimnak azonban sikerült Szelestey egyik hívét Fekete Mátét rávenni az árulásra.
Az így elfoglalt várat Petneházy István jenei kapitány azonnal megszállta, a hajdúk pedig az országút mellett temették el volt vezérűk, Szelestey fej nélküli tetemét.

Az összeesküvés kudarcba fulladt

Kiss Gábor munkájából következtetünk arra, hogy nem sokkal ezután ismét a török foglalta el a várat, melynek parancsnoka 1606-ban Huszain bég volt. A fellegvárat a törökök, a külső bástyákat pedig a rácok őrizték.
A fellegvár kapuja előtti hosszú hídhoz egy felvonóhíd vezetett, amely a hagyomány szerint olyan könnyen működött, hogy akár fél kézzel is fel lehetett emelni, és néhány katona szét tudta volna rombolni.
1606 augusztusában Petneházy embere, egy rác pap rábeszélt tizenkét rác katonát, hogy a vár Bocskai István részére történő elfoglalásában legyenek segítségükre.
A rácok közül tíz katona elrejtőzött a felvonóhíd alatt, kettő pedig felment a fellegvárba, ahol Huszaint egy Pirák Musztafa nevű tiszttel találták. Az egyik rác hirtelen kardot rántva megölte Pirákot, és mialatt a társa segítségért ment, a bégre is rátámadt.
A zajra előrohanó törökök azonban a katonát megölték, testét kidobták az ablakon, és így a vár török kézen maradt.

1614-ben a vár visszakerül a magyarok birtokába

Írásos említésekből tudni, hogy Báthori Gábor 1608-ban a még török kézben levő Világos várát Petneházy Istvánnak adományozta, aki 1609 októberében eredménytelen kísérletet tett annak elfoglalására.
Világos csak 1614-ben került vissza a magyarok birtokába, azonban egy év múlva a jórészt rác zsoldosokból álló őrség – miután hiába kérte zsoldját – fellázadt, és a várat bosszúból a lippai pasának adta át.

A vár hadi jelentősége megszűnik

A törökök birtokában lévő vár 1660-ban Evlija Cselebi leírása szerint: ,,…a jenői kormányzóság határán fekszik,  s az ég csúcsáig emelkedő magas, vörös szikla fölött sólyomfészkek módjára álló kicsiny, erős, színes vár… A várban hatvan ház, egy dsámi s egy magtár van, és másféle épület nincs. Keletre néző egyetlen kapuja… előtte a Vértanúk búcsújáróhelye van…”.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy a török 1693-ig birtokolta Világost, amikor Heister császári tábornok serege visszafoglalta.
Az ostrommal a hadi jelentősége meg is szűnt, és mint romos vár került a fiscus birtokába.

Bohus a várat pusztulni hagyja

Grassalkovich herceg dúsgazdag jószágigazgatója, Bohus Imre vette meg 1755-ben ezt az uradalmat, melyre nem sokkal ezután adománylevelet is nyert a királytól.
Bohus a várat ugyan pusztulni hagyta, de köveinek felhasználásával a Várhegy alatt egy kastélyt építtetett.

A világosi fegyverletétel

1784-ben, a Horia-Cloșcă-féle felkelés idején a császáriak rombolták le a még álló falakat, hogy a felkelők ne fészkelhessék be magukat.
1849. augusztus tizenharmadikán a vár alatti síkon tette le a fegyvert Görgey Artúr serege – mintegy 32 ezer katona, száznegyvennégy ágyúval – Ridiger orosz lovassági tábornok előtt.
A várnak ma már csak csekély maradványai találhatók a község fölötti Várhegyen. Köveit a lakosság széthordta.
Manapság aszfaltút vezet a várromhoz, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye lett, szívesen nézik a várból a naplementét és a csodálatos kilátást.
A Világos várának romjai most is uralják a tájat.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész műemlékvédő szakmérnöknek; a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész és Minier Csaba gyűjteményükből bocsátották rendelkezésünkre.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1395

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.