Központ
2019. május 23. csütörtök, Dezső

A Mindenszentek tiszteletére épített templom

Nagy-Bodó Tibor február 22, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból)

A nagykárolyi Kalazanci Szent József templom, vagy más néven a „károlyi nagytemplom” szorosan összekapcsolódik a város és vidékének történetével és hitéletével. Az első írásos dokumentum a nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. Később – 1333-ban – a plébánia szerepel a pápai tizedjegyzékben. A középkori templom a török dúlások idején elpusztult; helyébe új templom épült „Mindenszentek” tiszteletére. A város ura, Károlyi Mihály nagyon rövid időre áttért a református vallásra, ezért a „Mindenszentek” templomot átadta a protestánsoknak. Miután Károlyi Mihály visszatért a katolikus egyházba, megkísérelte a templom visszavételét, de nem sikerült neki, ezért a várban rendezett be kápolnát. Itt függött egy szimbolikus kép, amely báró Károlyi Lászlót ábrázolja, aki szentáldozáshoz járul egész családjával: nejével és húsz gyermekével. Ezzel a festménnyel akarták kifejezni, hogy miközben a vallásháborúk viharaiban szinte az egész vármegye református vallású lett, báró Károlyi László családjával együtt hű maradt ősei hitéhez. Ez a kép ma is látható a templom oratóriumában.

Emlékeztető

A Károlyi-kastély a XV-XVI. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat, 1893-1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, néhol neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építik át. Elrendezésében és térszervezésében a historizmus reprezentatív tereit követi.
A négyzetes belső udvar lefedésével létrejött a mai átrium, ami szintén a historizmus jellegzetességeként, kétszintes központi hallként jelenik meg. Ma városi múzeum, kiállítóterem, 80 ezer kötetes könyvtár és kultúrház működik benne.

A nikolsburgi béketárgyalás helyszíne

Nagykárolyt 1598-ban még kétszázhetvenhat adófizető család lakta, de a XVII. században a császári katonaság többszöri pusztítása nyomán népessége megcsappant.
1615-ben II. Mátyás és Bethlen Gábor követei tanácskoztak a várban a Szatmár vidéki ellenségeskedések megszüntetéséről.
1622-ben ugyancsak a várban kezdte meg II. Ferdinánd és Bethlen Gábor a nikolsburgi béke tárgyalását.
Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között. 1649-ben jezsuiták telepedtek le a városban.

A svábok betelepítésének elsősorban gazdasági okai voltak

Gróf Károlyi Sándor 1712-től kezdve sváb telepeseket költöztet Nagykárolyba és a környező falvakba, ezzel jelentősen megnövelve a város és a vidék katolikus lakosságának létszámát.
A svábok betelepítésének elsősorban gazdasági okai voltak, de a grófot az a szándék is vezérelte, hogy birtokain a katolikus vallást megerősítse.
A sváb betelepítés kezdetén így ír feleségének, Barkóczy Krisztinának: „Meglátod, szívem, mint inplantálom ezen praetextussal az religiót azon földre.”.
1723-ban gróf Károlyi Sándor magához hívatta Nagykároly református lakosait, hogy a „Mindenszentek” templomát visszaváltsa tőlük.
Ősei e templom kriptájában nyugodtak.
A gróf ígéretet tett, hogy viszonzásul a „Mindenszentek” templomért új templomot, paplakot, iskolát, tanítói lakást épít a református hitközségnek, akik elfogadták az ajánlatot.
A „Mindenszentek” templomát átalakították, és nagy fényes ünnepség keretében szentelték fel.
A felszentelt templomot a gróf a kaplonyi ferencesekre bízta.
1724-ben tették le a templom szomszédságában a piarista rendház alapkövét.

A fogadalmi templom

A jelenlegi piarista templom 1769 és 1779 között fogadalmi templomként épült. Ezt tanúsítja az 1769. május tizenegyedikén lerakott alapkő mellé elhelyezett, aranyozott réztáblára vésett latin emléktábla felirata is, amelyből kiderül, hogy Károlyi Antal a templom építtetésével Kalazanci Szent József iránti háláját akarta kifejezni, mivel a szent közbejárásának tulajdonította azt, hogy Harruckern Jozefával kötött tíz évi gyermektelen házassága után 1768-ban fia született.
Az új, nagyobb templom építéséhez a katolikus lakosság jelentős számbeli növekedése is hozzájárulhatott.

Az elhelyezkedés és a forma

A nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom és plébánia épülete a város keleti részén, az Kossuth-tér közvetlen közelében, a Mezőfényi-, a Kaplonyi-, az Állomás-, a Iuliu Maniu- és a Petőfi utca által határolt telken helyezkedik el, úgy hogy a templom nyugati homlokzata a Petőfi utcával, déli homlokzata pedig, akárcsak a hozzákapcsolódó L-alaprajzú rendház főhomlokzata a Iuliu Maniu utcával párhuzamos.
Alaprajzát tekintve a templom kelet-nyugat tájolású, centrális elrendezésű, hajója oválisba írható nyolcszög alaprajzon emelkedik.
A nyolcszög déli és északi oldalán egy-egy szélesebb kápolnafülke található, ezeket két-két keskenyebb, a templom falába mélyülő kápolnafülke fogja közre.
A templom hajója a központi kápolnák között a legszélesebb, a szentély, illetve az orgonakarzat felé összeszűkül.
A templom hajója keleten apszisban végződik.
Az apszis két oldalán egy-egy téglány alaprajzú sekrestye található, emeletükön egy-egy oratóriummal. Ezeket egy kétszintes szentélykörüljáró kapcsolja össze.
Az oratóriumokba felvezető lépcsők a szentélykörüljáróban találhatóak, a sekrestyék szomszédságában, ezek keleti oldalán.

A körüljáró eredetileg nem állott kapcsolatban a rendház épületével

Mai formáját az Ybl Miklós által vezetett felújítási-restaurálási munkálatok során nyerte el. Ekkor a szentély, pontosabban a főoltár mögött egy ajtót nyitottak, melyen keresztül az újraépített rendház folyosójára lehetett jutni.
Az Adatbank közléséből tudni meg, hogy a templom homlokzatain későbarokk, enyhén klasszicista jellegű stílusjegyek jelennek meg.
A nyugati homlokzat meghatározó eleme az erőteljes koronázó párkány fölé emelkedő, szobrokkal, urnákkal, volutákkal, valamint a Károlyi család grófi címerével díszített, díszes kialakítású, egyenes záródású nyílászárókkal és ión fejezetű pilaszterekkel tagolt torony, mely a hajóhoz az orgonakarzat által meghatározott keskeny térrésszel kapcsolódik, ezért kívülről szinte teljesen elrejti a mögötte húzódó templomot.

A mesterek egy része Bécsből érkezik

A templom belső díszítésében fontos szerepük volt az itt dolgozó asztalos-, műmárványozó-, stukkó-, festő- és aranyozási munkálatokat végző mestereknek, akiknek egy része Bécsből érkezett.
A templom oltárképei ugyancsak Bécsből származnak, Johann Ignaz Cimbal festőművész alkotásai.
Külön figyelmet érdemel a főoltárkép, amely a piarista rend alapítóját ábrázolja. Kalazanci Szent József jobb karjával a felhők között megjelenő Istenanyára mutat, míg balját a mellette álló, kezeit imára kulcsoló kisfiú vállán pihenteti, akiben az oltárkép készítésekor körülbelül tízéves gróf Károlyi Józsefet azonosíthatjuk.
Mögötte egy felnőtt férfi jelenik meg nyakában szalagra fűzött katonai érdemrenddel, kezében széthajtott papírtekerccsel. Ő gróf Károlyi Antal, a templom építtetője.
Alig látható a két másik rendtag alakja, egyikük áhítattal figyeli a rendalapító tanítását, a másik pedig, a kép hátterében, a nézőnek hátat fordítva olvas.

Oltárok, értékek és emlékek

A szentélyhez legközelebb eső, déli kápolnafülkében Nepomuki Szent János oltára foglal helyet. A szent egy vörös drapériás asztalon elhelyezett kereszt előtt imádkozik. A kereszt mellett egy koponya tűnik fel.
A Nepomuki Szent János-oltár mellett található a Szentháromság-oltár és festmény. A kép középtengelyében a földgolyón ülő Atya és a felhőkön trónoló Fiú, fejük fölött pedig a Szentlélekre utaló galamb jelenik meg. Alakjukat angyalok és puttók serege veszi körül, egyikük kezében keresztet tart.

A Szentháromság-oltár bal oldalán a Magyar Szent Királyok-oltár kapott helyet. Az oltárkép felső részében Szűz Mária felhők között trónoló alakja látható. Karján a gyermek Jézust tartja, aki kezét áldásra emelve, a kép alsó részében ábrázolt magyar szent királyokra, Istvánra és Lászlóra, valamint szent Imre hercegre tekint.

A kép jobb sarkában, egy kereszt tövében összekulcsolt kezekkel imádkozó női alakokat látunk, előtte pedig egy férfit, aki a kezében tartott kalapáccsal szétzúzza a talapzaton álló, a pogány bálványimádást jelképező Pán-szobrot, utalva ezzel a kereszténység győzelmére.

Az Avellinói Szent András-oltár azt a pillanatot örökíti meg, amikor a szent szélütés következtében holtan esik össze szentmise közben. Az eszméletét elveszítő Andrást két rendtársa támogatja.
A háttérben kivehető két felnőtt és egy gyermek alakja, arcukon aggodalom és sajnálat tükröződik. A jelenetet felhők között megjelenő angyalok csoportja koronázza.

A következő oltár képe Szent Józsefet ábrázolja ölében az áldást osztó kis Jézussal. Szent József a kép középtengelyében, lépcsőn áll. A lépcsőfokokon két puttó ül, egyikük kezében liliomot tart, és a középső csoportra mutat. Fölöttük felhők között angyalok láthatók.
Padovai Szent Antalt ábrázolja a következő oltárkép. A kép alsó részében Szent Antalt látjuk, amint térdre ereszkedve megcsókolja a ragyogó fényözönben ábrázolt kisded Jézus bal kezét, jobbjával pedig a lábainál ülő, liliomot és könyvet tartó angyalra mutat.
Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete a festmény bal felső részében látható: egy szeráf száll Ferenc felé, aki térden állva, széttárt karokkal fogadja Krisztus sebeit.

A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834-es ún. érmelléki földrengést követően került sor.
A károk kijavításával gróf Károlyi György Ybl Miklóst bízta meg. A felújítás 1857-1860 között történt. A leomlott toronysisak helyére egy újabb, egyszerű síkfödémmel lezárt szint került.

A templom méretei monumentálisak

A XIX. század végéig a rendháznak csak a keleti és a nyugati szárnya volt emeletes, míg a déli épületszárny földszintes volt.
1889-ben Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján a rendház déli szárnya egy emelettel bővült.
A templom méretei monumentálisak: hosszúsága negyvenhat, szélessége tizennyolc, külső magassága huszonöt méter.

Legutóbb 2013-2014-ben volt a templom külseje részben felújítva.
A plébánia búcsú ünnepét – a kirbályt – augusztus huszonötödikén tartják.
Szentháromság vasárnapján is tartanak búcsút.
A Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Plébánia honlapján olvasható többek között az is, hogy a Gencs felé vezető úton, az ún. „Lyukas halmon” épült a XVIII. században a Szentháromság tiszteletére egy kápolna. Itt az ünnepen, ill. Nagyboldogasszony napján ünnepi szentmise van, melyen a nagykárolyi hívek és a szomszédos falvak katolikus hívei szép számban vesznek részt.

A torony

A homlokzat alsó szintjét egy gazdag profilozású párkány zárja le, efölött emelkedik a tömör, vízszintes tagolású torony, amelyet ívelt vonalú díszítőelemek, voluták, urnák, szobrok, ablakok és a tornyot három szintre tagoló párkányok tesznek mozgalmassá.
Különös figyelmet érdemel a tornyot díszítő nyolc szobor. Közülük négy a főpárkány fölötti voluták tetején található, négy pedig a torony első emeletének párkányán.

Rosenstingl tervei alapján készült a Károlyi család címere, amelyet a nyugati homlokzaton a torony középső szintjét tagoló félköríves záródású ablak könyöklőpárkánya alá helyeztek el.
A torony díszítése, tagolása, a nyílászárók kiképzése – a torony legfelső szintjének kivételével – a XVIII. században lett kialakítva, és egységes képet mutat, az itt megjelenő barokk, enyhén klasszicizáló jellegű tagoló elemekkel, amelyek a templom külső falainak egészén megtalálhatók.

A nagykárolyi piarista templom és a szomszédos rendház jelenleg plébániatemplomként, illetve plébániaként működik.
A templomban a szembemiséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988-ban.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 2055

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.