Központ
2018. december 10. hétfő, Judit

A Mocsárvár

Nagy-Bodó Tibor március 8, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Fehér megyei Küküllővár Balázsfalvától szűk huszonöt kilométerre északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Községközpont és az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye. Az Árpád-kori település nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven. A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel. 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a XI. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

Egy vár sáncai

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30 ezer idemenekült embert öltek meg itt.
Eredeti XIII. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.
Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének. Mai kései reneszánsz formájú vára a XVI. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették.
I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Rareș Péter vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.

A vár az erdélyi fejedelmek birtokába kerül

János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.
1764-ben gróf Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé (a későbbiekben erre még bővebben visszatérünk).
1849. január tizenhatodikán Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.

Az eredeti vár

A település szélén egy alacsony dombon épült a szabályos négyszög alaprajzú, kétemeletes külsőtornyos vár, mind a négy sarkán egy-egy kör alaprajzú, háromemeletes toronnyal. A várat egykor széles vizesárok és védőfal vette körül.
Az eredeti vár azonban nem a mostani várkastély helyén, hanem a településen túl, a Küküllő partján feküdt azon a helyen, ahol a rét közepén még most is láthatók a sáncai.
Tulajdonképpen erre utal a vár Cetatea de Baltă román neve is, amely vízvárat jelent, és mint az ottani nép mondja: „belé, vetőhídon” jártak, mely feltehetően felvonóhidat jelent.

A Castrum Kukulleuar keletkezésétől foga királyi birtok

E várra vonatkozhat Pesty Frigyesnek az a megállapítása, hogy mint királyi vár már 1197-ben létezett.
Imre király ugyanis ekkor erősítette meg az orodi prépostságot birtokaiban, melynek egyik határjárásában határként szerepel Cuculiensis castri is.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében tesz említést arról, hogy a ma látható várkastély helyén épült új várat 1321-ben említik, amikor Szécsényi Tamás erdélyi vajda itteni várnagya Pigány I. István, aki még 1332-ben is viselte ezt a tisztséget.
A XIV. században mint főesperesi székhelyet, Kukulewar néven említik, és az itt lakó főesperesek gyakran vice-kancellárok is voltak, és a királyi udvarnál tartózkodtak.
Castrum Kukulleuar keletkezésétől fogva királyi birtok, és a mindenkori erdélyi vajda irányítása alatt állott. Nagy Lajos király itteni várnagya, Veres Péter 1369-ben a Vlajkó havasalföldi vajda elleni hadjáratban esett el.

Mátyás adományozásai

Mátyás király 1462-ben a szent koronának teljesített hű szolgálataiért 8 ezer forintért dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának és székely ispánnak adta zálogba a várat, uradalmával együtt. Két év múlva 1464-ben pedig már örök adományul adományozta neki és testvérének, András királyi pohárnokmesternek.
Bár a beiktatás szabályosan meg is történt, valami oknál fogva a király a várat 1471. szeptember harmincadikán Szebes várossal és tartozékaival együtt 20 ezer aranyforintért újra elzálogosította Pongrácz Jánosnak.
A beiktatás és birtokbavétel 1472 tavaszán történt meg.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy Pongrácz halála után, 1478-ban özvegye, Erzsébet asszony tartott jogot a vár zálogos birtokához, melyet a következő évben, 1479-ben fiával, Mátyással 20 ezer aranyforintért újra zálogba vettek.

A vár újabb tulajdonosai

Egy 1492-ben kelt oklevélből viszont arról értesülünk, hogy II. Ulászló király, már korábban – feltehetően 1480-ban – visszavette a várat és uradalmát az örökösöktől, és Csicsó várával együtt István vajdának és fiának, Sándornak adományozta.
Ugyancsak a fent említett szerző közléséből tűnik ki az is, hogy a beiktatásnak korábbi birtokosai ellentmondtak, ennek ellenére még 1507-ben is István vajda fiának, Bogdán moldvai vajdának kezében találjuk.
A nádor azonban 1508-ban visszaadta Újlaki Lőrinc feleségének, Bogdán vajdát pedig a vár erőszakos elfoglalásáért bírsággal sújtotta.
Ez az intézkedés eredménytelen lehetett, mert még 1515-ben is Bogdán vajda birtokában volt a vár.
A mohácsi csata után, mivel Rareș Péter moldvai vajda I. Ferdinándhoz pártolt, János király birtokait, köztük Küküllővárat is elkobozta, és 1538-ban feleségének, Izabella királynénak adományozta.
A királynétól rövid időre Martinuzzi György kapta meg, akinek meggyilkolása után ismét fejedelmi birtok lesz.

A leromlott vár

A fenti időszak után a várat annyira elhanyagolták, hogy 1565-ben „leromlott” várként említik. A várat 1570 és 1580 között renoválták és teljesen átépítették. Varjú szerint ekkor vágták nagyobb ajtó- és ablaknyílásait, és ekkor boltozták be helyiségeinek nagy részét.
Nagyobb termei famennyezetűek voltak, és 1581-re, Sövényfalvi Nagy Albert tiszttartóságára már teljesen készen állt.
Azonban tudni kell még azt is, hogy Apafi Mihály kivételével a fejedelmek nem laktak benne, hanem inkább elzálogosították. Így került 1596-ban Báthori Zsigmondtól a vár fele Sennyey Pongráchoz.

Evlija Cselebi feljegyzésé

Az erdélyi országgyűlés 1661. szeptember tizennegyedikén Apafi Mihályt választotta meg fejedelemnek.
Amikor Marosvásárhelyről „Küküllő állomáshelyre” érkezett – írja Cselebi –, „… Erdély királya itt a hadseregnek nagy vendégséget adott… A réten magyar szőnyegeket terítettek le s föléjük rakott kenyérdarabokkal felékesítették. Negyven darab tiszta fehér kenyeret, egyinkint egy-egy pár ökörtől vont szekérre helyezve, hoztak ide s e kenyerek mindegyike húsz lépés hosszú, öt lépés széles és egy ember termetéig magas volt. Isten a bizonyság rá, hogy ez így volt… E kenyereken kívül volt még háromszáz ökör, birka, juh, és bárány, tyúk, galamb és gyorsan sült marhapecsenye. Összesen háromezer juh, háromezer bárány, hatszázezer cipó-kenyér… száz katlan joghurtos daraleves volt. A nagy főasztalnál a vezírek és vekelik (az egyes hadosztályok élelmezési biztosait nevezték így) előtt levő ezer réztálban a finom ételek minden neme volt… A vezírek asztalának hosszát megléptem, összesen ötszáz lépés volt… a Király (Apafi) a hét vezérnek egy-egy üveges hintó kocsit ajándékozott hat lóval…”.
Ha Cselebi túlzásait leszámítjuk, akkor is hatalmas költségbe kerülhetett a fejedelmi pompával megrendezett vendégfogadás.
Apafi fejedelemsége alatt Küküllővár Thököly Imre birtokába jutott, aki azonban hűtlensége miatt elvesztette, és a várat a rendek 1686-ban az ifjú Apafi Mihálynak adták.

A vár teljes átalakítása

Az Apafi család kihaltával a kincstáré lett az egész uradalom, amit 1757-ben Bethlen Gábor udvari kancellár vett meg, akitől testvére, gróf Bethlen Miklós 1764-ben csere útján szerezte meg.


Kiss Gábor még arról is tud, hogy az ő nevéhez fűződik a vár teljes átalakítása; az oromfalakat lebontatta, az épületekre csúcsos tetőket helyeztetett, és ugyanilyet tétetett az 1613 és 1625 között Bethlen István által emelt négy saroktornya is, továbbá lépcsőházat építtetett a kastély bejárata elé, eltüntetve ezzel a várkastély egykori felvonóhídjának nyomait. Az építkezés a hátsó homlokzat mögötti emlékkő szerint 1773-ban történt.

Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. Használták magtárként, irodaházként, majd a hetvenes évektől a Jidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit. Jelenleg magántulajdon.
(befejező rész a következő lapszámunkban. Benne: Küküllővár XIII. századi temploma, és egy tatárjárás utáni emlék)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További fotók:
Csedő Attila fotográfus.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1711

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.