Központ
2017. november 19. vasárnap, Erzsébet
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Havazás
Kedd
Havazás

A Német Lovagrend kőből épített vára, avagy a Castrum S. Mariae

Nagy-Bodó Tibor augusztus 25, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Földvár Brassótól mintegy húsz kilométerre északnyugatra, az Olt bal partján, nem messze a Barca torkolatától, Hídvéggel szemben fekszik. Magyar nevét nem a várról kapta, amelyet az erre vonatkozó tilalom ellenére a Német Lovagrend valószínűleg kezdettől kőből épített fel. Magas, védhető földhányásokkal vette azonban körül a vártól nyugatra elterülő települést, amelyek ma is láthatóak. A román név egy magyar Földvára alakból, a β vokalizálódásával alakult ki. Németül a Lovagrend nevezte el védőszentjéről, Szűz Máriáról. Első említésekor, 1240-ben ennek a névnek párhuzamos latin alakjával jelölték: Castrum S. Mariae.

1225-ben II. András kiutasítja a Német Lovagrendet Erdélyből

A régészeti feltárások szerint területén már a XII. század közepén létrejött egy falu, valószínűleg korai szász település.
1211-ben a Német Lovagrend kapta meg, és itt alakította ki barcasági „tartományának” székhelyét. Ők emelték a várat és ők vették körül földsáncokkal az akkori települést, a mai ófalut.
1225-ben II. András kiutasította a Lovagrendet Erdélyből, de Földvár fellendülésnek indult.
1377-ig a Barcaság székhelyének számított és 1380-ig itt székelt a barcasági káptalan is. 1379-ben hetivásár tartására kapott szabadalmat.

Brassóval ekkoriban folytatott versengését jelzi, hogy Zsigmond egy 1417-ben kelt oklevelében megtiltotta a brassóiaknak, hogy megjelenjenek a péntekenkénti földvári hetivásáron; 1427-ben Zsigmond országgyűlést tartott falai között, és ugyanezen évben országos vásár tartását engedélyezte a városnak (a későbbiekben erre még visszatérünk).

Az ovális alakú vár tekintélyes maradványai

Földvár , szász nevén Marienburg tehát Brassótól északkeletre, az Olt bal partján fekszik.
A település keleti végénél egy különálló alacsony domb tetején találhatók az északnyugat-délkelet irányú, ovális alakú vár tekintélyes maradványai.
A vár északnyugati és délkeleti végén egy-egy négyszög alaprajzú, 8×8 méter méretű torony maradványa emelkedik a magasba.
Eredetileg négyemeletesek lehettek, raktárul, börtönül szolgáltak.
Itt helyezkedett el a várúr és családjának lakása, az őrség szobái, a konyha, és más gazdasági épületek.

A várkápolna a várudvar közepén állt

A fal északkeleti oldalát egy kisméretű, megközelítően négyzet alakú torony is védelmezte, melynek belső oldala nyitott volt. Bejárata a délnyugati oldalon található, melyhez külön falszoros vezetett.
Ezt a bejárathoz közel, egy védő- vagy inkább kaputorony szakította meg, ahonnan az előudvarba, és innen egy nagyméretű vastag falú négyzetes kaputoronyhoz vezetett az út.
A könnyen megközelíthető falszorost kettős várfal védte ezen a részen, ahol egy fedett folyosó is húzódott.
A kaputoronyból körülbelül 80 x 25 méter nagyságú várudvarba lehetett bejutni, melynek közepén a várkápolna állt, ettől északnyugatra pedig a kővel kirakott kút maradványa látható.

Az északi fal belső részén az 1657-es évszám olvasható

Sajnos a külső falnak ma már csak az alapjai látszanak, azonban a belső vár falai, a védőtornyok jelenleg is magasan állnak.
A falak belső oldalán a lőrések magasságában, a védőfolyosókat tartó gerendák fészkei még látszanak.
Az északi fal belső részén az 1657-es évszám olvasható, mely a vár kijavításának idejére vonatkozik.
A falakat egyes helyeken XV. századi eredetű támfalak erősítik.

Amit az 1427-ben kelt oklevél bizonyít

Orbán Balázs szerint Földvár első vára nem itt, hanem a faluban ma is falakkal körülvett evangélikus templom helyén állt.
A templomot a XIII. században építették, de csak a XV. században erődítették.
Erre utal Zsigmond király 1427. május tizenegyediki oklevele, melyben folyosós kapuját Porta latinanak nevezi. A kapu előtt várárok húzódott, melyen keresztül fahíd vezetett.

II. Endre favár, majd később kővár építésére ad engedélyt

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy Földvár egyike a Barcaság legrégebbi helységeinek.

Amint azt már részben mi is jeleztük, a település keletkezése a Német Lovagok Erdélybe telepítése – 1211 – előttre tehető.

Egyes vélemények szerint már az avaroknak volt itt földváruk, és talán a helység neve is innen származik.

II. Endre a német lovagoknak favár, majd 1222-ben kővár építésére adott engedélyt. Feltehetően még ebben az évben felépítették a kővárukat, melyet védőszentjükről castrum Sanctae Mariaenak neveztek el.

IV. Béla Földvár egyházának jövedelmét a ciszterci rendnek adományozó, 1240-ben kelt oklevelében …ecclesiis in Burcia… castrum Sancte marie néven nevezte, és kijelentette, hogy az oklevélben felsorolt barcasági falvakban az erdélyi püspöknek semmi joga nincsen, és azok egyedül a királytól függnek.

1427-ben országgyűlést tartanak a vár falai között

Szintén a fent említett szerző közléséből tudjuk meg, hogy a hagyomány szerint 1345-ben a tatárok lerombolták a várat, amit rövidesen újra felépítettek.
Demeter esztergomi érseknek 1379-ben a földvári lelkészhez és dékánhoz, Miklóshoz írt levelében ismét szerepel a helység neve. Zsigmond király 1395-ben a mezővárosnak heti vásár tartását engedélyezte, ugyanakkor megtiltotta Brassó városának, hogy a földváriakat vásáruk megtartásában háborgassák.

A király 1427. április kilencedikén Földváron tartózkodott, és még május tizenegyedikén is itt volt, amikor a földvári Porta latina előtt kiadott oklevelében, egy határperben hozott határozatot.
Ugyanebben az évben országgyűlést is tartott falai között.

1599-ben Mihály vajda felégeti Földvárt

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy 1529. június huszonkilencedikén a vár falai alatt ütköztek meg a Ferdinándhoz pártolt Pemflinger Mark szász ispán, Török Bálint és a Majláth István vezette székely csapatok Rareș Péter moldvai vajdával.

A csata közben a székelyek Szapolyai Jánoshoz álltak, és így legyőzték a Ferdinánd-pártiakat. Török Bálint Szeben felé menekült, Majláth egy híd alatt bújva menekült meg.
Földvárt 1599-ben Mihály vajda égette fel, majd 1603-ban a Székely Mózes iránt barátságot színelő Radul vajda Rácz Györgyöt küldte sereggel a vár alá, aki július tizenhetedikén a település közelében legyőzte Székely Mózes fejedelem hadait.
1604-ben, Basta rémuralma idején a várba menekült földváriak csak 7 ezer hadisarc kifizetésével tudták magukat megváltani.

Háromszék főkapitánya hősiesen védi a várat

Szintén Kiss Gábor tud arról, hogy a Portáról 1612-ben visszatérő Giczi András ellenfejedelemként lépett fel, akihez Weiss Mihály brassói főbíró mint kancellár csatlakozott.
Weiss 1612. szeptember huszonötödikén rác, török, lengyel és román zsoldosokkal ostrom alá vette a várat, amit Allia Farkas, Háromszék főkapitánya védett hősiesen.
Az ostromlókat Báthori Gábor fejedelem október tizenhatodikán ide érkező csapatai űzték el.
1690-ben Thököly Imre innen szólította fel az országot a csatlakozásra.

Amit még tudni kell…

Az 1870-es években laktanyát építettek benne. 1873-ban megépült a falu mellett egy kilométerrel elhaladó vasútvonal. Johann Tychy már ezt megelőzően serfőzdét létesített a falu északkeleti szélén egy jó vizű forrás mellé, viszonylag közel a vasútállomáshoz.
A románok az 1880-as években kezdtek beköltözni a falu pereméről, de települési elkülönülésük mindvégig megmaradt.

1916. augusztus huszonnyolcadikán, a román hadsereg támadása miatt Brassóból ideköltöztették a városi és vármegyei hivatalokat.

1942-ben határában internáló tábort állítottak föl, ahol 1944-ig szovjet hadifoglyokat őriztek.

1944. szeptembere és 1945. júliusa között itt működött a korszak egyik leghírhedtebb internálótábora, amelybe főleg az észak-erdélyi román megszállás rövid időszaka alatt a csendőrség által begyűjtött magyarokat, szatmári svábokat és német hadifoglyokat zártak.

1945 tavaszán Törcsvár vidékéről román telepesek érkeztek Földvárra, akik a szászok jogfosztása idején azok házát foglalták el. 1954 után ezek harminc fő kivételével visszatértek szülőföldjükre.

Az 1975-ben elfogadott településfejlesztési terv várossá fejlesztését irányozta elő. A kivándorolt szászok házai helyére tömbháznegyedet terveztek, ahová főként moldvai munkásokat költöztettek volna.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be szerkesztőségünkbe.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1500

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.