Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső
Péntek
Eső
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

A Petki-Máriaffy-kastély

Nagy-Bodó Tibor július 21, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Petki-Máriaffy (1)

Marosszentgyörgy közigazgatásilag Marosvásárhelyhez csatolt helység, elővárosnak tekinthető. A Maros völgyének keleti oldalán végighúzódó magaslat nyugati nyúlványának peremén áll a maksai Máriaffy család kastélya és nagy parkja, melyet az országút választ el a részben domboldalra épült falutól… Ezen a héten a marosszentgyörgyi Petki-Máriaffy-kastélyról és a település középkori templomáról írunk.

Petki-Máriaffy (23)

A família eredete és a tulajdonjog

Marosszentgyörgy a nevét feltehetően a falu templomának védőszentjétől kapta. E templom Fabianus nevű papja 1332-ben tíz régi banálist fizetett pápai tízedként. Ez az összeg arra enged következtetni, hogy Marosszentgyörgy már akkor nagy település volt.
A XV. században a falut a Szentgyörgyi, majd a gróf Petki család birtokolta, és anyai ágon a Máriaffy családra szállt. A család a nyárádtői Maksai családból veszi eredetét.
Maksai Dávid 1733-ban a szent szűz iránti tiszteletből „Máriaffy”-ra változtatta a családi nevét.

Petki-Máriaffy (22)

Kicsillanó templomtornyok és díszes urasági kastélyok

Marosszentgyörgy tehát Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában, a Maros bal partján fekszik.
„…az út Kocsárdtól Marosvásárhelyen keresztül a vasúti állomásig: Szász-Régenig… a Marosnak aranykalászú búzavetésekkel, buján benőtt rétekkel, takaros falvakkal tarkázott, erdős hegyekkel szegélyezett felséges völgyén vezet keresztül, melyen mint ezüst szalag kígyózik tova a Maros folyó. A jólétről tanúskodó, csinos Maros-menti falvakból messzire kicsillannak a sugár templomtornyok és a díszes urasági kastélyok…” – írja a vidékről a XIX. század utolsó éveiben Hankó Vilmos.

Petki-Máriaffy (21)

A magaslaton 1640-ben felépül Petki István kastélya

Ahogyan azt már röviden említettük, a szóban forgó település környéke már az őskorban lakott volt. 1332-ben önálló egyházközség, „Sancto Georgio” néven.

Petki-Máriaffy (19)
Dr. Fekete Albert, Az Erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel, majd 1675-ben a marosszentgyörgyi kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért száz katona kiállítását megtagadta.
A település tehát a XV. században a Szentgyörgyi család birtoka. A XV-XVI. században részben a marosszentkirályi pálosok birtokolják, majd a Tóth, később pedig a Petki családokhoz kerül.
A Petki ág kihal anyai ágon, így a birtok a Máriaffy családra száll.
Az országút mellett, kis magaslaton, 1640-ben gyönyörű kilátással épül fel Petki István kastélya.
Az emeletes, késő reneszánsz kőudvarház jelenlegi neoreneszánsz  formáját 1870 óta mutatja, körülötte hatvannyolc hektáros díszpark terül el.
Orbán Balázs az 1560-as években, tehát röviddel a neoreneszánsz átépítés befejezése előtt a fentiekről így ír:
„…a Petkiek kastélya – melyről mint nagyon fényesről emlékezik pater Bombardus – a falu közepén levő magaslaton gyönyörűen feküdt, terjedelmes és erődített várkastély volt, mely most részben romban hever, részben át van alakítva…”.

Petki-Máriaffy (20)

A katonai felmérések jelölései

Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy az Első Katonai Felmérés a falu központi terén ábrázolja az egyetlen templomot.
A kastély helye a térképszelvényen a templomtól északra feltételezhető, ahol fel is sejlik a falu házaihoz viszonyítva nagy tömegű építmény. Körülötte kertábrázolásnak semmi nyoma.

Petki-Máriaffy (14)
A Második Katonai Felmérésben a település szerkezete és a telekviszonyok pontosabb megjelenítésével a kastély elhelyezkedése is egyértelművé válik, és területi lehatárolása is lehetséges.
Néhány további évtized múltán, a Harmadik Katonai Felmérés szelvényén még tovább pontosítható a kastély helye, a telekhatárok, továbbá a park és útrendszere egyértelműen kirajzolódik.
A településtől északnyugatra fekvő völgyben a térképszelvény már ábrázolja a Marosvásárhely-Szászrégen vasútvonalat, melyet 1886-ban adtak át.

Petki-Máriaffy (18)

Petki-Máriaffy (10)

A régi és az új kastély történetéről

A Petkiek a magaslaton építették erődített várkastélyukat, de annak épületmaradványai már nem állnak, hacsak a jelenlegi kastély vastag falú pincéit nem tekintjük régebbinek, amelyre a Máriaffyak ráépítették a neoreneszánsz kastélyukat.

Petki-Máriaffy (1)
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában arról ír, hogy ez az új kastély 1870 körül épült kétszintesnek, melynek mindkét homlokzata – huszonnyolc méter – díszes megjelenésű.
Az országútról hosszú sétány vezet a kastélyhoz és nagy pergolás oszlopos teraszhoz, a központi hallhoz.

Petki-Máriaffy (13)

Petki-Máriaffy (9)

Petki-Máriaffy (6)

A család címerének elhelyezése

A homlokzat főpárkánya felett díszes attikafal hangsúlyozza a kastély főtengelyét. Az ellenkező oldalon – a Maros felé néző – árkád­ívek és csehsüvegboltozatok tartják a földszint és a síkmennyezetű fedett tornácot. Az emeleti rész téglapillérei korintizáló fejezetekkel készültek. A főpárkány felé attikafalat építettek, a középtengely félköríves lezárású kiemelt részére a család címerei kerültek. A hármas árkádnyílású földszinti és emeleti tornácos főhomlokzat a Maros völgyére néz.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a kastély homlokzatait fő és osztópárkány, valamint a zsalugáteres ablakok keretezése díszíti.
A szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastély halljának belső díszítése és a kovácsoltvas korlátja a kastély fényűzésére vallott.
Szalonjai és arcképcsarnoka a sok kiváló mester al­kotását idézte.

Petki-Máriaffy (3)

Petki-Máriaffy (12)

Petki-Máriaffy (8)

A barbár módon tönkretett kastély

Az államosítás után a kastély gazdasági vállalat használatába került, és azon belső átalakításokat végeztek. Sok évig használaton kívül állt, barbár módon tönkretéve.
A hatvannyolc hektár nagyságú díszparkba, az országút mentén építették a Kísérleti Állomás irodaépületét és ennek lakóépületeit.
Az ingatlan területét ma részben a zsandárság használja. Kettős kerítés határolja, melyből a belső kastély és a laktanya közvetlen közelében található.
(befejező rész a következő lapszámunkban)

Petki-Máriaffy (11)

Petki-Máriaffy (7)

Petki-Máriaffy (2)

Petki-Máriaffy (1)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Pálnak; a régi és a mai képekért, Orbán Pálnak.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 2804

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.