Központ
2017. augusztus 24. csütörtök, Bertalan
Eső
Ma
Eső
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

A pusztuló kastély és a sóbányára települt város

Nagy-Bodó Tibor szeptember 2, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Sos (1)

(folytatás előző lapszámunkból)
Nagyenyedtől északra, a Maros folyó bal partján fekszik a nagy múltú város, Marosújvár. Már a rómaiak idején lakott település. Marosújvár kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep, sódóm peremén helyezkedik. Már a rómaiak megkezdték a só kitermelését a területen és az itt lévő sóbányát Salinae-nek nevezték, amelynek jelentése sósföld – szikes –, vagy sóstó.

Sos (20)

Ahol már a rómaiak elkezdték a só kitermelését

Marosújvár, vagy eredeti nevén Marosakna a Maros jobb partján fekvő, Fehér vármegyei város. A település kiváló földtani és földrajzi adottságokkal rendelkezik, egy felszínig húzódó sótelep, legalább 1 km kiterjedés tojásdad alakú sódóm peremén helyezkedik.

Sos (24)
Már a rómaiak megkezdték a só kitermelését a területen és az itt lévő sóbányát Salinae-nek nevezték, amelynek jelentése sósföld – szikes –, vagy sóstó. A sóbányászat és só-kereskedelem a népvándorlás kor végén, majd az Árpádkorban is folytatódott.
Viszont a középkor végén, az újkor kezdetén, az oszmán időkben létrejött kisjégkor – Krisztus utáni XVI–XVII. század – során kialakult jelentősebb lehűlés és csapadékosabb periódus során a Maros árvízszintje jelentősen megemelkedett, és a középkorban művelt sótelep felszíni részét üledékkel borította el.

Sos (18)
Így a sótelepet újra fel kellett fedezni és fel kellett tárni. Az új, máig működő sóbánya 1791-ben nyílt meg, és a kitermelt sót hajókon, tutajokon szállították Szegedre.

Magyarország és Erdély legjelentősebb sóbányája

A rómaiak külszíni fejtéssel termelték ki a sót, a középkorban is ezzel a módszerrel dolgoztak, de az új sóbánya már mélyműveléssel és felvonóval dolgozott.

Sos (25)

Sos (26)

Sos (27)
Ennek a módszernek a legjelentősebb problémája az volt, hogy a Maros vize kezdett beszivárogni a bányavágatokba a felszíni vízáteresztő rétegeken keresztül. Ezt úgy próbálták meg kezelni, hogy a víz­áteresztő kavicsrétegbe betongátakat alakítottak ki, majd elterelték a Maros folyót mintegy négyszáz méterrel az eredeti medrétől, végül hatalmas csatornarendszert alakítottak ki és gőzgép hajtotta szivattyúval emelték ki a beszivárgott vizet.
Ezen fejlesztések nyomán a marosújvári lett Magyarország és Erdély legjelentősebb sóbányája, amely hatvan százalékát adta az erdélyi sókitermelésnek.

Sos (28)

A klasszicizáló fürdőépület

A sóbánya mellett Magyarország első, különböző betegségek kezelésére alkalmas sós gyógyfürdőjét, fürdőtelepét nyitották meg XIX. század végén, ahová a bányából kiemelt sós vizet, és a Marosújvár környékén fakadó sós források vizét vezették.
1910-ben egy klasszicizáló fürdő épületet alakítottak ki, amelyet az új tulajdonos 2011-ben lebontatott, és ezzel egy nagyon fontos, turizmus szempontjából is jelentős látványosságtól fosztották meg Marosújvár városát.

Sos (23)
A bánya és a sós fürdő mellett szódagyár is létesült a XIX. század végén, amely még a posztkommunista gazdasági átalakulásokat is túlélte, de jelenlegi többszöri tulajdonosváltás nyomán a helyzete igen bizonytalan, holott a telepítő tényezők és termelési feltételek igen kedvezőek erre a gyárra vonatkozóan is.

A bányavájatok rajzai elvesznek

Ugyanilyen problematikus a mélyművelésű bánya működtetése is, mivel az igen gyors politikai változások nyomán elképesztő sok kézen ment keresztül a bánya a XVIII. századi kialakításától kezdődően.

Sos (21)
Ennek nyomán a bányavájatok rajzai, elhelyezkedésük műszaki leírásai elvesztek, illetve a XX. század második felében Erdélyben kialakított fejveszett „előrehaladás” eszméjében „nem volt idő és energia” ezeknek a vájatoknak a rögzítésére.
A rómaiak idején tizenöt-harminc méteresek voltak a bányavágatok, míg az új, mélyművelésű bányajáratok több száz méter hosszúak és keresztfolyósok kötik azokat össze.

Sos (2)

Sos (3)
A nem megfelelő szemléletű vezetés és túlhajszolt termelési célok következtében a bányajáratok tervszerű lezárása több helyen elmaradt, ennek nyomán következett be 2010-ben egy katasztrófa, amelyben egy kereskedelmi komplexumot nyelt el az egykori tárna beomlása.

Sos (19)
Bár az olvasó számára ez szinte napjaink híreihez tartozik, de tudni kell, hogy ezek a beomlások már 1947-ben megkezdődtek, amikor a régi városközpontban nyílt meg a föld és nyelt el több épületet. 1968-ban is súlyos bányabeomlás történt, és egy független mérnöki vélemény szerint napjainkban már Marosújvár városának több mint hatvan százaléknyi területe a régi bánya felett húzódik, és ezek az elhagyott sós tárnák az 1970-es évi árvíz idején megteltek vízzel, és azóta is vízben állnak és a só kioldódik a tárnák falából.

Sos (17)
A kérdés: van-e ezeknek a területeknek és rendszereknek felelős és működtetni képes,felkészült gazdája?

Talán meglepő, hogy ezt a gondolatsort a marosújvári terület egyik legfontosabb kultúrtörténeti nevezetessége, a XIV. században épült kastély kapcsán írjuk le, de ugyanaz a problémája a sóbányára települt városnak, a vajon meddig működő szódagyárnak, az igen csak komoly ütést kapott sósvizes fürdőnek és a pusztuló, utolsó tulajdonosa alapján Teleki Ádám-féle kastélynak.
Van-e ezeknek a területeknek és rendszereknek felelős és működtetni képes, felkészült gazdája, vagy nincs? Ha nincs, akkor pusztul a jószág és a birtok, és mindenki, aki ebből él, és ott él és annak javaiból részesül, szegényedik és szegényedni fog.

Sos (16)

Sos (15)

A kétfajta megközelítési mód magyarázata

Nagyon fontos kérdéskör, hogy képesek vagyunk-e olyan lokálpatrióta, helyben élő vezető réteget kialakítani Erdélyben – és a világ más pontjain –, akik felelős és megfelelő döntéseket hozva a rájuk bízott javakat a helyben élő emberi közösségek javára fordítják, vagy tudomásul vesszük, hogy távoli centrumokból, kézi vezérléssel irányítanak – és kihasználnak – bennünket.

Sos (13)

Sos (14)
Mit jelent ez a kétfajta megközelítési mód?

Azt, hogy a bányajövedék jelentős részét, a gyár profitját helyben visszaforgató, a környezetvédelmi előírásokat betartó, és a helyi, közte a saját ott élő családját is óvó és védő környezet védelmére társadalmi energiát és pénzt fordító vezető rétegünk lesz-e? Vagy belenyugszunk, hogy egy latin európai sémát követve, a környezetvédelmi fejlesztéseket elmulasztó, a bányavágatok, fürdő, munkahelyek, lakások, házak állapotával, a helyi lakosság és dolgozó réteg igényeivel, élőhelyével, környezetével nem törődő, távoli központokhoz kapcsolódó vezetésünk lesz, akik kiszolgáltatnak minket és a földünket a távoli központokban élő és a profitot oda szivattyúzó embereknek?

Sos (13)

Sos (12)

Erdély lehet(ne) Közép-Európa Svájca

A pusztuló kastély azt is felveti, hogy hol vannak azok a társadalmi energiák, pénzügyi – gazdasági bevételek, amelyek Erdélynek ezt a szép kastélyát kialakították és fenntartották több mint hatszáz éven át. Hová vesztek ezek, hová vándoroltak és milyen közösségeket gazdagítanak most?
Az adottságai alapján Erdély lehet majd Közép-Európa Svájca, de ehhez a bevételeit vissza kell tartani, és forgatni saját magára, rendbe kell tenni és turistacsalogató látványossággá, hotelekké kell alakítani a pusztuló kastélyokat, közte az itt bemutatott Teleki Ádám-féle kastélyt is.
Ehhez viszont olyan tömegbázissal rendelkező lokálpatrióta vezető réteg kell, amely az Erdély által kitermelt profitot Erdélybe forgatja vissza, és az erdélyi szellemiséget, szülőföldet sajátjának tekinti, amelyet majd tovább adhat az ott élő családjának is.

Sos (10)

Sos (9)

 

Vajon, mikor olvashatunk épülő és nem pusztuló kastélyokról, fürdőkről?

A jó vezető az egészséges lokálpatriotizmus mellett mindig történelemben gondolkodik, mert tudja, hogy az egymásra épülő generációk alkothatnak maradandót. Ha ilyen vezetése lesz a közép-európai régióknak, akkor épülő, és nem pusztuló kastélyokról, fürdőkről, vállalatokról olvashatunk majd. S egy kicsit tovább is mennék ebben a kérdésben, mert látható, hogy a világban globális és regionális szinten is elképesztő verseny folyik a különböző gazdasági, társadalmi és családi berendezkedésű csoportok között. Biztos vagyok benne, hogy bár látszólag azok a csoportok állnak nyerésre, amelyek a múltat lerombolva építik napjaink „turbókapitalizmusát”, de hosszú távon, különösen, ha figyelembe vesszük a természeti erőforrásokat, a környezetvédelmet, akkor azok a csoportok és közösségek lesznek a győztesek, amelyek maximálisan figyelembe veszik a fejlődés természeti, emberi és társadalmi oldalát is, és nem egyoldalúan gazdaság centrikusan fejlesztenek.

Sos (6)

Sos (7)

Sos (8)

A kastélyok újjáépítése a túlélők feladata és kötelessége

Ebben a tekintetben Erdély a maga sokszínű természeti adottságával, az erdélyi társadalmi heterogenitásával és a középkor végén, újkor kezdetén kialakított erdélyi szemlélettel, a vallási, szemléletbeli és berendezkedésre vonatkozó türelmével messze a világ és sok esetbe Európa előtt járt.
Ezeknek a hagyományoknak az újraélesztésével kell kialakítani azt a gazdasági – társadalmi és kulturális légkört, amelyben a tehetséges fiatalok itthon maradnak, és elkezdik a rendkívül romboló XX. századot maguk mögött hagyva az újjáépítést, többek között a kastélyok újjá építését, mert ez a túlélők feladata és kötelessége…

Sos (5)


A Teleki-Mikes família elhanyagolt várkastélya c. összeállításunkat írta és szerkesztette: Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus és Nagy-Bodó Tibor


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek

Share Button
Ennyien olvasták: 2179

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.