Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

A római katolikus egyház épületei Marosvásárhelyen

Nagy-Bodó Tibor július 2, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(1. rész)

plebania marosvasarhely

A magyar katolikus egyház története visszanyúlik a szentistváni időkbe. 1240. körül Vásárhelyen megjelentek a Domonkos-rendiek, de munkásságukról csak vajmi keveset tudunk. Az bizonyos, hogy 1316-ban a ferencesek kolostora a vár területén állt, és nevükhöz fűződik a Vártemplom felépítése is. Ezen a héten a már említett egyház főbb épületeiről írunk lapunk olvasóinak.

1323. – az első okleveles adat

A mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum helyén felépült Szent Miklós-plébániáról az első okleveles adat 1323-ból származik, amely egy Romanus nevű plébánosról tesz említést. Ugyanez a plébános szerepel az 1332-es pápai dézsmajegyzéken negyven dénár tized befizetéssel.
A feljegyzések szerint a tizenhatodik század elején Marosvásárhely jelentős egyházi központ és alesperesi székhely.

plebania marosvasarhely 4

Az elapadt katolikus hívek

A Marosvásárhelyi útikalauz című könyv szerzőinek, Fodor Sándornak és Balás Árpádnak tudomása van arról, hogy a reformáció elterjedésével, a katolikus hívek száma rohamosan csökkent, majd nemsokára teljesen elapadt, és így minden templom a protestánsok kezébe került. Ez volt tehát a tizenhatodik században.
Csak 1702-ben, a jezsuiták Marosvásárhelyre való érkezése után kezdték újraszervezni a katolikus egyházat, és 1728-ban hozzákezdtek a Keresztelő Szent János Plébániatemplom építéséhez is.
A fent említett szerzők szerint Marosvásárhelyen ma hat plébánia keretében hat templom és két imaház szolgálja a katolikus hívek lelki gondozását.

A jezsuiták kápolnája

1556-ban, a ferencesek kiűzése után a római katolikus hitet megtartóknak nem volt templomuk. A katolicizmus restaurációja során Vásárhelyre érkezett jezsuiták 1702 után híveikkel a plébánia udvarán előbb egy kápolnát állítottak, melyben 1707-ben II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét.
Információink vannak arról is, hogy a fából épített kápolnát 1703-ban szentelték fel.

Főtér, 61. szám… A plébánia épülete

plebania marosvasarhely 1

Építtetője révén nevezhetnénk akár Nagy Szabó Ferenc házának is.
Nagy Szabó Ferenc, a szabócéh mestere, Marosvásárhely krónikása a tizenhetedik század elején építtette lakóházát, amint azt a krónikájában is írta: „…1623. esztendőben die 26 apr. kezdtem rakni a szegelet házamat…”, mely a Nagypiac északkeleti sarkán áll.

plebania marosvasarhely 2

A tér felöli homlokzatán három kőtáblába vésett felirat jelzi annak építési idejét.
Az egyik táblán:
„CRISTUS 1623”.
A másikon:
AUXULANTE DEO PERFECIT
F Z
1 6
2 3
A harmadikon egy egyenlőszárú kereszt van, és a négy térrészen az
1 6
2 3
számjegyzék.
Nagy Szabó Ferenc anyai nagyapjának, Borsos Sebestyénnek A világnak kelt dolgairól írt krónikáját – 1490-1583 – 1658 augusztusáig folytatta.

A híveket világi öltözetben járó papok gyűjtik össze

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy a reformáció terjedésével a katolikus vallást megtartó hívek pap nélkül maradtak, és csak 1702-ben, a jezsuiták megjelenése után, világi öltözetben járó papok kezdték összegyűjteni a híveket.

Erdély fejedelme, II. Rákóczi Ferenc ebben a házban fogadja a hivatalos személyeket

A jezsuiták 1719-ben megvásárolták Nagy Szabó Ferenc házát a plébánia és a rendház részére.
A történelmi események sorában nem hagyható említés nélkül a Marosvásárhelyen tartott harmincharmadik – egyben ugyanitt tartott utolsó – Országgyűlés, amely alkalommal, 1707. március huszonnyolcadikán a Vártemplomban II. Rákóczi Ferencet Erdély törvényes fejedelmévé választották, majd az ünnepélyes beiktatása után, április kilencedikén a fejedelem Nagy Szabó Ferenc házának emeleti helyiségeiben fogadta a hivatalos személyeket.

A ház a Nagypiac dísze

A tér sarkán álló L alaprajzú, egyemeletes épület homlokzatainak kiképzése és belső boltozati rendszere a barokk stílus jegyeit viseli.
Főpárkánya, emeleti ablakainak keretezése és a földszinti ablakok – kirakatok – nyílásainak kialakítása, valamint az udvari homlokzatok mind a barokk jegyében készültek.

A ház a Nagypiac dísze volt. A régi barokk ház megkapó szépségét a sarkon lévő – akkor divatos – kiugró, konzolos köralaprajzú zárt erkély finom vonalú kialakítása fokozza, melynek területe, egyben az emeleti szoba bővülete.

plebania marosvasarhely 5

Az épület a régi város archaikus képet tükrözi

A konzolos zárt erkélyt, állékonyság biztonsága végett, a múlt század folyamán aláfalazták, de az 1985-ben végzett állagbiztosító munkák során a zárt erkély visszakapta eredeti formáját.
Az épület a Petőfi tér felöli homlokzatát 1971-ben toldották meg két ablaktengely-hosszal.
A plébánia épülete két homlokzatával és a környező régi épületekkel együtt a régi város archaikus képet mutatja.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


 

Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 3810

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.