Központ
2018. szeptember 21. péntek, Máté, Mirella

A román kor és a késő gótika egyik legszebb emléke

Nagy-Bodó Tibor szeptember 14, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Gyergyószárhegy egyházközséget először 1494-ben említették a korabeli dokumentumok. 1566-ban Zarhegij néven fordult elő, 1576-ban Szárhegy, 1602-ben Zar Hegj, 1674-ben Sáárhegy néven szerepelt. A falu első temploma 1235-ben épült a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen márványt bányásztak. A mai templom ősének építkezési idejét ugyancsak a XIII. századra tette Van Gondys egyetemi tanár, aki megállapítását a Domus Historiában található bejegyzésre alapozta. A XV. században a román kori templom helyébe gótikus templomot építettek. A templom déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi. A gyergyószárhegyi római katolikus templom a román-kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.

Egy szakvéleményezés szerint a mai templom őse XIII. századi

Gyergyószárhegynek már a középkorban temploma volt, ugyanis 1494-ben Lázár Miklós VI. Sándor pápától búcsút eszközöl ki a szárhegyi templom javára.

Ha megállja a helyét a következtetés, hogy a Gyergyó néven szereplő befizetések a pápai tizedjegyzékben három plébánia részéről történtek, akkor Szárhegy ezek egyike.

Ettől függetlenül is bizonyos, hogy abban a korban plébániatemplom már létezett.
A Domus Historia szerint Van Gondys, utrechti egyetemi tanár szakvéleménye, hogy a templom őse XIII. századi.

Amit az 1400-ban vésett évszám igazol

Ezzel összhangban a helyi hagyomány a templom keletkezési idejéről az 1235-ös dátumot őrzi.
Az egy darab kőből készült keresztelőkút faragása hasonlít a Csíkban készült faragott tornácoszlopok középső részéhez. A román kori templom a XV. században részben vagy egészben helyét a gótikus templomnak adja át, pontosabban 1400-ban, aminek dátumát a templom déli oldalán kőbe vésve örökítették meg, amely most másodlagos elhelyezésben látható.

Az 1590-es tűzvész megsemmisíti a templom oltárait

A torony építési dátumát szintén feljegyzés őrzi: 1488. A további építkezésekkel lehet kapcsolatos az 1494. évi búcsúengedmény is.
Ebből a korból ma is áll a szentély, poligon záródással.

Fel lehet ismerni a hajdani „…csúcsíves alakításának kitördelt díszművészetét…”, ahogy Orbán Balázs.
Ezt a kort idézi a torony alatti két csúcsíves ajtókeret is.

Megmaradt a szentély hálóboltozatának nyoma is. Rados szerint a szentély boltozata azonos volt a szegedi ferences templom mennyezetével.
A sekrestye régi padlásán különös faldísz látható: futó kutya, mely szintén középkori.
Az 1590-es tűzvész pusztításait megörökíti a krónika, amikor a templom oltárai áldozatul esnek. A templom hajóját 1729-ben lebontják, meghagyva a szentélyt és a tornyot, és a következő évben tágasabbat építenek helyette, oldalkápolnákkal bővítve. Ugyanekkor magasítják a tornyot is.

Az 1729-es újjáépítés: az egykori műemlékből csak a szentély és a torony marad meg

1488-ban épült a torony, amelynek dátuma szintén bevésve látható.
1492-ben Lázár Miklós búcsút eszközölt ki VI. Sándor pápától a szárhegyi templom javára.
Abból a korból származik a torony alatt lévő két csúcsíves ajtókeret, a poligon záródású szentély, ugyanazt a kort idézik a szentély hálóboltozatának maradványai.

1729-ben a templomot újjáépítették, csak a szentély és a torony maradt meg az egykori műemlékből.
1730-ban oldalkápolnával egészítették ki, ugyanakkor a tornyot is magasították.

1783-ban Fogarassy György gyergyószentmiklósi építőmester vezetésével a templomon egy nagyobb építkezést hajtottak végre.
A templom nagyobbik harangját gróf Lázár István készíttette, amelyet 1944-ben ágyúöntésre használtak fel.

Az istenháza részei

Az épület három, jól elkülöníthető részből áll: a szentélyből, a főhajóból és a toronyból. A templomot magas kőfal veszi körül.
A szentély belsejében található a főoltár. Ez egy szoborrendszerből áll, melynek közepén Mária látható karján a kis Jézussal. Lábánál a Szentségtartó két oldalán pedig két szent szobra foglal helyet.

Fölötte egy kép, mely Máriát ábrázolja, ahogy a mennyben, nagy fényességben angyalok között áll. E kép két oldalán egy-egy angyal látható. És végül mindezek fölött a keresztre feszített Jézus. A főoltár előtt foglal helyet a miséző oltár.
A szentélybe nyílik a sekrestye ajtaja, ezzel szemben pedig a kazánház ajtaja. Ezeket elrejti egy nagy boltív mely, egyben elválasztja a szentélyt a főhajótól.
Ezen az alábbi felirat olvasható: „Hozzád fohászkodunk áldott Védasszonyunk”
Ezen kívül egy kis lépcső elkülöníti e két részt. Régen áldoztató rács volt a lépcsőn, amit már lebontottak.

A mellékhajók freskói

A főhajóban a boltív két lábánál két mellékoltárt találunk. A jobb oldali falon két gótikus ablakon keresztül jön be a fény a főhajóba. A főhajó közepéből nyílik két fele két kis mellékhajó.
Az egyikben a gyóntatószék, a másikban egy oltár foglal helyet.
A mellékhajók fölött két freskót találunk. A bal oldali egy paraszt családot ábrázol, amint a családfő és a nagyobb fiú hazaér a mezőről. A felesége és a leánya kenyeret sütnek, a kisebbik fiú játszik. Eközben a Szentcsalád néz le rájuk. Alatta egy felirat: ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”.
A jobboldalin a Szűzanya mennybéli megkoronázását láthatjuk. Alatta a felirat: ,,Ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék”.”
A mennyezet két oldalán három-három kép található.
A baloldalon: 1. a húsvéti bárány kiontja vérét érettünk, 2. egy vázából két galamb eszik, amelyből kereszt nő ki, 3. egy kehely előtt ivó szarvas.
A jobboldalon: 1. a Melkizedek áldozata, 2. a kenyérszaporítás, 3. a vérével fiókáit tápláló pelikán.
A főhajó végében található a kórus, ezen pedig az orgona.

A harangok és az órák

A toronyban három harang van: egy nagy, egy közepes és egy kicsi. Ma már motorral működtetik őket, de a haranglábban látható kötelek a valamikori kézzel való harangozást bizonyítják.
A harangoknál hatalmas ablakok tátongnak.
Ezek fölött mind a négy oldalon órák vannak, de sajnos egyik sem működik, pedig az óraszerkezet még megvan.
A torony fémlemezzel van födve. Ezen a födélen található az úgynevezett ,,nyolcablak”. Idáig lehet följutni a toronyba az eléggé ingatag faállványzaton. És persze a legtetején: a kereszt.

Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve

Amint azt már jeleztük, a templom szentélye poligon záródású, amelyen felismerhető a hajdani csúcsíves alakításainak kitördelt díszítése.
A gótikus korból való a torony alatti két csúcsíves ajtókeret. Ugyanakkor a szentély hálóboltozatának nyoma is látható.
A templomban található egy XIII. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki.
A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel.
Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve. A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.

A Szármány hegyi kápolna

A Szármány hegyi kápolna a XV. században épült a Szármány hegy déli nyúlványán nyolcszázhetven méter magasban.


A nagybaconi Balló család építette Szent Antal tiszteletére. Jelenleg az Urunk színeváltozása búcsút tartják itt.

Régi feljegyzések alapján valószínű, hogy egy régi kápolna helyére épült.
A fenyvesekkel övezett hegy tetejéről, ahol a kápolna áll jó kis kilátás nyílik a gyergyói medencére.

„Segíts Uram Isten és Szent László!”

Ez a kápolna a szárhegyi emberek számára egy zarándokhely volt, amit egy évben többször is meglátogattak. Imádkoztak az Istenhez a faluért, a faluban élő emberekért, hogy megvédje őket minden veszedelemtől.
A kápolna fontos volt számukra, mert egy menedék ahová bármikor kimehettek imádkozni.
A legenda szerint – 1225 nyarán – a tatárjárás idején is menedéket nyújtott a kápolna. A nép Szent Lászlót hívta segítségül és kiáltotta:
„Segíts Uram Isten és Szent László!!!”.
Szent László, amikor meghallotta, felkelt a sírjából, és segített a népnek legyőzni a tatárokat.
Egy régi monda szerint élt egy jövendőmondó asszony, akit Bákainénak hívtak. Jövendölései folyamatosan beteljesedtek.

A régészeti szempontból is értékes padlózat

A kápolna a késői gótika jegyeit hordozza, a köríves ajtó felett egy csúcsos gótikus kőfaragvány van, amire még Orbán Balázs is felfigyelt.
A tetejében egy kereszt és a toronyban egy kis harang van. Belsejében van egy oltár, két sorban padok és a falakon freskók.
A padlózat téglából van, ami régészeti szempontból nagyon értékes. A kápolna mellett egy kődarabban egy patkónyom látszik, ami a mondák szerint a már említett Bákainé lovának a patkónyoma.
Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke 1992 óta a kápolnát műemléképületként tartja nyilván.
A kápolna az idők során javításokon ment keresztül, de próbálták megőrizni eredeti formáját.
Mai napig is elfogadható állapotban van, és búcsút tartanak augusztus hatodikát követő vasárnap.

A tatárdomb

A Tatárdomb nagy érték a szárhegyiek számára, hisz itt is bebizonyították őseink, hogy bátorsággal és furfanggal le tudják győzni az ellenséget, akármilyen sokan is vannak azok.
A szárhegyiek nagyon büszkék erre az emlékre. Szárhegy és Ditró között halom emelkedik ki a térségből, mellyel hallatlan hőstettek emlékét őrizik.
1658 augusztusában a tatárok leigázták Maroshévizet, Ditrót és Szárhegyet is el akarták foglalni, de Gábor deák vezetésével az asszonyok segítségével a gyergyóiak megakadályozták.
A harcban 1750 ellenség pusztult el, négyszázötven a halom alatt nyugszik. Sajnos, tizenöt gyergyói is meghalt.

Ezt az eseményt leírja a „Libererum natabilium histori domus”című könyv, és Jókai Mór is a Puskás Klári című száztizennyolc szakaszos 1898-ban megjelent versében :
„Mikor ezerhatszázötvennyolcat írtak,
Szép Erdélyországban hej, de sokat sírtak!
Százezerre ment, ki rabszíjra lett fűzve,
S lófarokhoz kötötten Krímiáig űzve.”

A székelyek furfangja

A székelyek segítségére volt furfangjuk, ugyanis a mezőn fazekakat rejtettek el, néhányat pedig botokra raktak. Az ellenség azt hitte, hogy azok mind emberek, és hogy támadnak. Menekülni próbáltak, de a szárhegyiek megtámadták őket.
Erről az eseményről fennmaradt egy monda, melynek címe Gáborfi és a tatárok legyőzéséről szól.
Gáborfi egyszerű írástudó ember volt, aki a gyergyói alkirálybíró gyermekeit tanította. A Lázár kastélyban élt, nem volt katonaember.
Ditró és Szárhegy között állította fel embereit. Ekkor még itt mocsaras terület volt és ez megkönnyítette a szárhegyiek dolgát.
A megbecsült szárhegyieket Lázár Borbála és Baróti Kata, valamint számos gyergyói asszony gondozta.

Puskás Klára hőstettje

Az esemény elbeszéléskor illik megemlíteni Puskás Klárát, aki egy ditrói asszony volt és nagy hőstettet vitt végbe.
Bár állapotos volt, beállt harcolni a tatárok ellen. Hetet leszúrt, aztán vígan hazament és a néphit szerint szült három fiúgyermeket.
Jelenleg fák veszik körül a dombot, amit már sűrű fű borít.
Előtte egy emlékmű áll, melyen a hősök nevei vannak feltüntetve.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 746

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.