Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű

A szalmatetős kastély

Nagy-Bodó Tibor október 6, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

abafaja-2-9

(folytatás előző lapszámunkból)

Az abafájai Huszár-kastély a XIX. század elején épült, későbarokk, klasszicizáló stílusú épület. A homlokzat tengelyében a főbejárat elé emelt kocsiáthajtó és az emeleti nyitott erkély barokkos kidolgozásúak, az épület főhomlokzatán a háromszögű oromfal, amelyben eredetileg a család címere állt, és a homlokzatok kevés dísze már a klasszicizmusra vall. Ezen a héten még erről a műemlékről írunk a Központ olvasóinak.

abafaja-2-6
Emlékeztető

A kastély építésének éve ismeretlen. Abafáján a leírások szerint a XV. században már állt egy kastély, melyet a XIX. században alakítottak át.
Ennek ellenére a XVIII. századi katonai felmérésen nincs egyértelmű nyoma kastély- vagy kúriaszerű épületnek a településen.
Dr. Fekete Albert állítása szerint a Huszár-kastély jelenlegi formáját, mely az átmeneti klasszicizáló stílus jegyeit mutatja, valószínűleg a XIX. században nyerte el. Építési idejét említő írott emlékekkel nem rendelkezünk.

abafaja-2-14

A kastély díszei a család egykori gazdagságát tükrözi

A főépület egyemeletes. Szakvéleményezésekből derül ki az is, hogy a homlokzat tengelyében, a főbejárat elé emelt kocsifelhajtó és az emeleti erkélyterasz barokk stílusú.
A nagyméretű hall négy pillérének és falainak kiképzése, díszei, a falburkolatok és az ajtók asztalosmunkája a tulajdonos család egykori gazdagságát és fény­űzését híven tükrözi.

abafaja-2-13

A kastélyban harminckét szoba volt

A kastélyt a XIX. század utolsó évtizedeiben Huszár (III.) Károly báró alakítgatta, ekkor keletkeztek a romantikus részletek, köztük a lépcsőház historizáló ablaka, és a kastélyudvart díszítő eklektikus szökőkút.
Az emeleti nagyterem remek asztalosmunkájú, festett kazettás mennyezete a kastély urának kézügyességét dicséri.
Valószínűleg ugyanekkor, a század végén készülhetett az előcsarnokot díszítő, reprezentatív kandalló is.
A kastélyban harminckét szoba volt, az emeleten voltak a vendégszobák, a könyvtár, a nagy szalon, a kápolna és az ebédlő; a földszinten a családtagok és a nevelők szobái, valamint a komornyik családjának lakhelye.
A legszebb emeleti szoba a parkra és a tóra nézett. Két hatalmas, „jegenyébe oltott tölgyfa”, azaz oszlopos tölgy képezte a balusztereket a bejáratnál.
A kastély mellett található egy nagyon átépített, emeletes barokk melléképület és egy boltíves lóistálló, mindkettő Huszár Boér József építkezése lehet a XVIII. századból.

abafaja-2-11

A park értékes fáiból tűzifa lett

A kastély körüli, harminc holdas parkban három tó is volt, szigettel, hattyúkkal, grottával, egzotikus növényekkel, szökőkúttal és szobrokkal. A két világháború között virágházat is fenntartott a család.
Az államosítás után a park értékes fáiból tűzifa lett, a kastélyban és a melléképületekben termelőszövetkezeti iroda, majd fogyatékos gyerekek iskolája működött…

abafaja-2-10

A báró műkedvelésből fafaragással is foglalkozott

A kastély műtárgyakkal és bútorokkal gazdagon és ízlésesen volt berendezve. A bútorok közt volt német reneszánsz faragású, francia – kínai – barokk és empire stílusú.
Báró Huszár Károly műkedvelésből fafaragással is foglalkozott. A kastély körüli parkot a franciakertek mintájára alakították ki, szökőkúttal és szobrokkal, de a XIX. században angolparkok mintására alakították át.
A parkban díjugrató lóversenyekre alkalmas pályát is tartottak fenn.
1944 nyarán tartották az utolsó fényes és ünnepélyes lóversenyt. Az uradalom lótenyészete, ménese ismert volt a főúri körökben.

abafaja-2-8

A kastélykertet eredetileg a franciakertek mintájára alakították ki

A kastélypark kialakításának dátuma ismeretlen, valószínűleg a Második Katonai Felmérést követő időszakban, azaz a XIX. század hatvanas és hetvenes éveiben került sor a kialakítására. Ekkor létesült a csónakázó tó is, mely körül kikövezett kocsiút vezetett.
Az irodalmi források szerint a kastélykertet eredetileg a franciakertek mintájára alakították ki, bár erre utaló jelek sem az Első-, sem a Második Katonai felmérésben nem láthatók, sem a kert jelenlegi szerkezetében nem érhetők tetten.
Megjegyzendő, hogy Fekete Albert kutatásainak során sem talált egyéb franciakertre utaló bizonyítékot, annak ellenére sem, hogy maga Biró József, az erdélyi kastélyok legnagyobb tudora írja, hogy:
„…a harmincas évek tájékán divatba jött a dendrológiai kertstílus, melynek során angolparkká alakult át a gyönyörű abafájai park, régi francia stílusából…”.

abafaja-2-7

Ami az erdélyi részeket illeti

a Biró által említett dendrológiai kertek később, csupán a század második felében terjedtek el számottevően. Még az európai kerttörténeti korszakokat viszonylag gyorsan követő nagyobb erdélyi kertekben is a harmincas években épphogy elkezdődött a tájképi átalakítás.
Bonchidán például 1831-es datálású a tájképiesítést elindító Hermann Sámuel késztette keretterv.
Soborsinban ugyanúgy az 1820-as és 1830-as években kezdődött el a tájképi kert kialakítása.
Európa ismert tájszépítője, a lübecki származású Heinrich Christian Nebbien vezetésével. Ugyanebben a kontextusban Szabó T. Attila az árokaljai Bethlen-Atzél kertről az alábbiakat írta:
„… a XVIII században már létezett itt barokk kert, mely a XIX. század elején szentimentális elemekkel gazdagodott…”.

abafaja-2-5

A szalmatetős kúria

Biró József így emlékezik meg az abafájai kastélyról:
„…Abafáján két épület is emelkedik az átmeneti stíluskorból; az emeletes Huszár kastély a század elején épült, ma már csak háromszögletes oromfala vall a klasszicizmus idejére, a sok későbbi, bár ízléses toldás kivetkőztette régi alakjából. Mellette áll a földszintes a földszintes Bornemissza-kúria, késői eredetéhez képest a barokkos hagyományok szívósságát hirdeti…”.

abafaja-2-3
Egy 1748-as adat szerint az abafájai kúria – mint az egyszerűbb udvarházak jó része – még a XVIII. században is szalmatetős volt.
A leírások szerint a népi jellegű udvarházakhoz hasonlóan ennek is háromosztatú kialakítása lehetett.

abafaja-2-4

A kastély épületei állandó rongálásnak vannak kitéve

Keresztes Gyula, Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájából derül ki az is, hogy az államosítás után a kastély valamennyi épületét kisegítő iskola részére vették igénybe, ahol különböző mesterségek elsajátítására tanították a gyermekeket.
A célnak megfelelően alakították át az épületeket tantermekké, tanműhelyekké, hálószobákká és ebédlőterem részére. Az utóbbi helyiségeket a hintók szintjének átalakítása révén nyerték.

A kastély elveszti az egyik karakteres vonását

Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy közvetlenül a II. világháború után a kastély baluszteres szárnyát lebontották, melynek következtében egyik karakteres vonását vesztette el az épület.
Fekete Albert közléséből derül ki az, hogy az államosítás után 1948-ban a kastély valamennyi épületét „közszolgálati célra” vették igénybe.
1957-től állami gazdaság és irodahelyiségek kapnak helyet az épületben, majd – mint már említettük –, kisegítő iskola kezdi meg a működését a falak között.
1989 óta a gyermekeket a kastély épületéből a kastélykertben felhúzott bentlakásos kollégiumba költöztették.
A kastély helyiségeit sokáig raktárként használták.


(befejező rész a következő lapszámunkban.  Benne: Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus kiegészítése; továbbá bemutatjuk a település középkori templomát)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek, Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek, továbbá a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek


Abaffy család címere

abafaja-2-cimerEz ősi család állítólag attól az Abától eredt, ki IV. Béla király korában élt. Miklós tokaji kapitány II. Mátyás uralma idejében Buda alatt vitézkedik 1609-ben, hol egy török vezér fejét levágván, ezért ősi címere egy kivont kardot és annak hegyén zöld turbános vérző törökfejet tartó páncélos karral is megbővíttetett.
Majd újabb hősies érdemeiért Tolna megyei birtokokra nyer királyi adományt, és aranysarkantyús vitézzé lesz.
Abaffy Miklós volt az első magyar hadvezér, aki a XVII. században a huszároknak kopjákkal való felfegyverzését célszerűtlennek való felfegyverzését célszerűtlennek nyilvánította, mert „a kopja csak annak a kezébe való, aki gyermekkorától fogva az azzal való bánáshoz szokott, mint például a lengyel gulyások”.
Öccse, György, Bocskay hajdúi ellen hadakozik. Családja azontúl mindig császárpárti, s Rákóczi harcai idejében egyik Abaffy Lőcsén, Eperjesen és Kassán fogságot is szenved.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 1120

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.