Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

A széthordott Bethlen-kastély

Nagy-Bodó Tibor január 20, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Maros megyei Bonyha – vagy Szászbonyha – Marosvásárhelytől harminc, Dicsőszentmártontól szűk húsz kilométerre, a Kis-Küküllő bal partján, a Jövedicsi- és a Kundi-patak torkolata közelében fekszik. Neve ősi magyar személynévből való, valószínűleg első birtokosáról nevezték el. Már Anonymus is említi, mint Szent István-kori falut. Először 1291-ben Bahna alakban említik. 1330-ban már egyházas hely, várkastélyát először 1495-ben említik. A Bethlen család kedvenc tartózkodási helye, 1545-ben Bethlen Farkas alakította át. 1709-ben Acton tábornok ide menekült a kurucok elől, akik ostrommal foglalták el. A település református templomát a XV. század elején építették. A XVI. századi Bethlen-kastély omladozó falainak egy részét a lakosság lebontotta. Ezen a héten erről az épületről írunk a Központ olvasóinak.

A hely, amit Tétény ivadéka Szent István király idejéig birtokolt

Amint azt már a felvezetőnkben röviden említettük, a település neve tehát ősi magyar személynévből ered.
Anonymusnál olvashatjuk:
„…az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebb Gyula – Zsombor fia – a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni…” .

Az okiratokban Bonyha neve „csak” 1291-ben tűnik fel…

A település okleveleinkben azonban csak III. Endre király uralkodása idején, 1291-ben tűnik fel, az erdélyi káptalan előtt Filipe fia, Jakab, Bonyha nevű birtokát – possessionem suam Bahna vocatam -, Küküllő vármegyében a Tomaj nembeli Dénesnek, a Losonczy-Bánffyak őseinek adományozta.
A gyulafehérvári káptalan 1319-ben azt bizonyította, hogy Tamás mester székely­ispán, Dénes nádor unokája tiltakozott az ellen, hogy Illés mester Bonyhát Miklós kecskési várnagynak eladja.


Bonyha már az 1330-as évek elején egyházas hely, parochiális egyháza 1490-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve.

Mátyás király a birtokot udvari katonájának adományozza

Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyvéből tudjuk meg, hogy 1465-ben Losonczy-Bánffy Dezső fia, idősebb László szentmiklósi jószágát, a hozzá tartozó Bonyha faluval együtt kétszáz forinttért elzálogosította Szentiván Ferencnek.


Az erdélyi lázadásban való részvétel miatt Losonczy Dezső fiainak birtokait – így Bonyha mezővárost is – Mátyás király elvette, és hívének, udvari katonájának, nádasdi Ongor (Ungor) Jánosnak és testvéreinek adományozta.

1495: Az örökösödési szerződés megkötése

A Bonyhán épült várkastélyt első ízben abban az 1495-ben kelt oklevélben említik, amelyben Szapolyai István nádor előtt Losonczy-Bánffy Dezső fiai, János és Imre és Bethlen Márk fia, Miklós örökösödési szerződést kötöttek, miszerint haláluk esetén birtokaik, köztük az Újvár várához tartozó castella Bohnya vocata, a túlélőkre száll.
Ennek értelmében 1501-ben Bethlen Miklós kezére jutott.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Bethlen család két bonyhai kastélya

A Bethlen család Bonyhán két kastélyt építtetett. A régi – az 1545-ös – ma is áll a lábán, míg a XVII. századit, az újat, az 1930-as években a család bontatta le.


Bonyhán a régi kastély a Dicsőszentmártonból Balavásár felé vezető aszfaltozott út bal oldalán áll, a Kund pataka egyik íve által határolt park közepén. Sokáig gazdasági udvar volt.

Bethleni Bethlen Farkas reneszánsz kastélya

Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében ír arról, hogy a kastély alapkövét 1545-ben a bethleni Bethlen Farkas helyezte el.


Kastélyát a reneszánsz stílus hatása alatt építtette, de leszármazottja, Bethlen Farkas, 1860-ban, a kastély középső részét az angol gótika modorában alakíttatta át.

A Bethlen család falvai

Bonyha falvaival együtt – Bernád, Kund, Dányán, Gogán, Lepend – 1501-től a Bethlen család birtokába jutott, és a század közepétől kezdve építkeztek.
Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy a régi kastély egyemeletes épület, középső része mindkét oldalán egy-egy épületszárny-nyúlvánnyal délkelet, illetve délnyugati irányba elhelyezve.


Az utóbbi épületszárnyhoz kapcsolódik egy nyolcszög alaprajzú sarokbástya, mely építészeti kialakításánál fogva régebbi épületrésznek véleményezhető.
A szakvéleményezésből derül ki, hogy a XVII. századi átalakítás azt az épületet nem érintette.

A feliratos kőtábla tanúsága

A kastély legelső épületét tehát Bethlen Farkas (1505–1552) építtette, melynek alapjait 1545-ben helyezték le.
Ezen alapkőletételről egy feliratos kőtábla emlékezik meg, mely a mai kastély földszintjén található.

Az akkori kastély kinézetéről semmit nem tudni, azonban egy 1711-es inventárium alapján egy kőből faragott keretekkel díszített emeletes reneszánsz palotaként képzelhetjük el.

Bizonyos átépítésének a korát nem lehet meghatározni

Az archív fényképek és rajzok arról tanúskodnak, hogy a nagyobbik kastélyon komoly átalakítások történtek a XVIII. század második felében. Ezeken feltűnik, hogy a kaputorony késő barokk jellegű tört tetőt, továbbá az északi és keleti sarokpavilon jellegzetesen barokk tetőformát kapott.
Az Erdélyi Magyar Elektronikus könyvtár közlése szerint a saroktornyok rizalitja háromszögoromzatban végződik, és ahogy az ma is látható a kastélyhoz épült északi pavilon timpanonjában, középen egy kör alakú dísz helyezkedik el, melyet kétfelől lehulló girland övez.
Források hiányában azonban ezeknek az átépítéseknek a korát nem tudjuk közelebbről meghatározni.

Az erődítmény jellege mára már teljesen eltűnt

Az 1948-as államosítás után a kastély gyors romlásnak indult. Az erődítmény jellege mára már teljesen eltűnt, erődített falainak, saroktornyainak anyagát a környékbeliek hordták szét építkezéseikhez.
A kommunizmus ideje alatt a kastélyban közintézmények működtek.
Ez időben a kastély renoválásakor eltávolították a külső díszítőelemeket, a csúcsíves frízsort és a kettős családi címert.
Kiemelten fontos tudni még azt is, amit az Adatbank közöl: az 1989-es rendszerváltást követően a kastély állapota folyamatosan romlott.
2008-ban Bethlen Fruzsinának, ifj. Bethlen Ádám lányának, sikerült visszaszereznie az épületet, az ingóságokat elszállíttatta, és a kastélyt a Református Egyházkerületnek ajándékozta.
2011-ben a kastély új tetőzetet kapott, és a nyílásokat gipszkartonnal borították be.
A kastély belsejében két feliratos kőtábla található, melyek a kastély építési fázisait jelölik. A főbejárattal szemben, a földszinti nagyterembe nyíló ajtó felett látható az 1545-ös dátummal ellátott kőfelirat. Szövege:
SPECTABILIS AC MAGNI:/FIC[us] HEROS, VOLFGAN:/GUS de BETHLEN, SERENISS[im]AE ISABELLAE/ REGINAE CONSILIARI[us]/ PRIMA FUNDAME[n]TA HUIUS AEDIFICII/ JECIT. CIRCA ANNUM/ D[omi]NI, 1545.
Az emeletre kétkarú, kovácsoltvas korlátú lépcső vezet.
A lépcsőház emeleti teréből nyílik a díszterem, melynek ajtaja felett kapott helyet az 1719-es, díszesen kiképzett feliratos kőtábla. Szövege:
VOLFGANGUS PRIMUM POSUIT FUNDAM(e)N(t)A BETHLEN/ CONSILI(ar)I(u)S CUIUS DACOS ISABELLA REGEBAT/ ERIGIT AT MUROS E MOENIA FIRMAT ALEXIUS/ FILIUS HUNC SECUTUR DE(c)ORATIQ(ve) CORON(am)E(ntum) MOLEM. ANNO DOMINI MDCCXIX DI(e) XXV A(ugusti).

A díszterem neoreneszánsz stílusú, kétfele nyíló ajtókkal van ellátva, mennyezete profilozott lécekből kazettásan van kialakítva.
Az oldalfalakat vállmagasságig faburkolat borítja, mely felett szintén neoreneszánsz konzolos párkány fut végig. Az épület földszintjén a termek boltozottak, míg az emeleten síkmennyezettel rendelkeznek.


(befejező rész a következő lapszámunkban)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet Keresztes Pál mérnöknek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek. A régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből bocsátotta rendelkezésünkre.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 2588

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.