Központ
2018. szeptember 21. péntek, Máté, Mirella

A tatárfej, mely egyetlen ilyenfajta emléke Erdélynek

Nagy-Bodó Tibor március 16, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Küküllővár 1177-ből villa Cuculiensis castri néven jelentkezik, melyet Bodonnak is neveztek. 1202-ben villa Cuculiensis castri, 1241-ben Kumelburch, 1332-ben Kukulewar, 1398-ban Kikelleövár, 1642-ben Küküllővár formában fordul elő. A vár építését a XII. századra teszik – 1177-re –, és 1202-ben a várról nevezik el a falut is. Első temploma a XII–XIII. század fordulóján épülhetett, sőt egyes művészettörténészek a templom ma is álló tornyát a XI. századból származtatják. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint nyolcvan dénárt fizet, majd ismét nyolcvan dénárt. Ebből azt is megtudjuk, hogy Szent István tiszteletére szentelt temploma volt, ami után Küküllővárt Szentkirálynak is nevezték.

Az első templom eredetileg háromhajós volt

Az első templom tornyának megtartásával a román stílus korában új hajót és szentélyt építenek. Az a vélemény, hogy eredetileg háromhajós volt. Erre következtetnek a hajóosztás nélküli széles templomtérből és a főszentély két oldalán levő egykori mellékszentély félkörű maradványaiból.
A mellékhajók maradványai lehettek az egykori boltozatok támpilléreiből megőrzött külső támpillérek is.
A gótikus korban nagy átalakításokra kerül sor. Ekkor alakítják egyhajósra, és építik a tiszta gótikus szentélyt, mely hosszúra nyúlva a nyolcszög három oldalával zárul.
XIII–XIV. századi falfestménytöredékein a feltámadt Jézus előtt hódoló Mária ismerhető fel, valamint a keresztrefeszítés és apostolok.

Az újjáépítés emléke

A tatárjárás utáni újjáépítés emléke egy, a torony északi külső oldalán a vékony mészréteg alól feltárt festmény: tatárfej, amely a tatárjárásra emlékeztette a híveket.
Valószínűleg a királyi várban is volt kápolna, de az a várral együtt a XVI. században – 1565-ben – elpusztult.
Amint azt a múlt heti lapszámunkban említettük, az első királyi vár nyomait a Kisküküllő jobb partján emelkedő hegyen találták meg.
Utóda a falun alól, a Kisküküllő bal partján elterülő lapályon épült Mocsárvár volt. Ma már csak földsáncainak nyomai emlékeztetnek rá, mert a XVI. században lerombolják.
A falu középkori lakói a reformáció során reformátusok lesznek a templommal együtt.
A katolikus egyház a XVIII. században kap új életre, amikor Bethlen Miklós áttér a katolikus hitre, és a kastély dombján szép kis kápolnát építtet 1760–1769 között. Azóta Dicsőszentmárton filiája.

A tatárfej

Köpeczi Sebestyén József festőművész 1927 tavaszán és ősze elején a bethleni gróf Bethlen család története rajzanyagának gyűjtése közben végigjárta Erdély egy tekintélyes darabját, és ebben az útjában számtalan emléket is megörökített.
Ezek között van a küküllővári református templom ritka érdekességű emléke, egy hatalmas festett tatárfej. Ez a maga nemében valószínűleg egyetlen ilyenfajta emléke Erdélynek, talán az egész országnak is.

A református templom

Küküllővár református temploma mai alakjában úgy látszik, hogy a XIII. század második felében épülhetett, bár egyes részletei későbbiek.
A templom tornya minden jel szerint egy román kori kis templom tornya, melyet a nagy mongol-tatárjárás után az akkor újraépített és megnagyobbított templomba foglaltak.
Kelemen Lajos adataiból tudjuk meg, hogy a templom egész alapelrendezése ma a román és csúcsíves ízlés közötti átmeneti korszak jeleit mutatja. Homlokzatán a torony, a nyugati oromfal befalazott, de benn jól megállapíthatólag félköríves két ablaka, a szintén befalazott félkörös diadalív és a két csökevényszerűen kis méretű mellékszentély a román ízlés emlékei.
A többi mind az alaprajzban, mind a részletekben a csúcsíves ízlést képviseli.

Amit a toronyról tudni kell

Köpeczi Sebestyén Józsefnek az 1927. év őszén készített leírása szerint „…a torony két kvadrát magas és fél kvadrát széles. Közepétől lépcsőszerűleg elkeskenyedik. Magassága nem egészen tizennégy méter. Teljesen téglából épült, csupán két hármas ablakában az oszlopfejek készültek kőből. Valószínűleg a vidék kőszegénységének, illetve a kőhiánynak tulajdonítható, hogy a toronyablakok és díszítések ívei nem körívesek. A homlokzaton levő (…) bemélyedő díszítések helyén nem voltak ablakok. Ezek vakolatlanul a fedél alatt a keleti oldalon is megvannak.…”.
Így a torony felső emeletét eredetileg két háromnyílású ablak világította meg, melyeket két hengerded, téglatagokból fölépített, kőfejű oszlop tagol háromnyílásúvá. Ezek közül ma csak a déli áll szabadon. A keletit eltakarja a fölemelt templomfedél.

A tatárfejet sokáig mészréteg borította

Az északi toronyfalnak az ablakhelye magasságában van az a tatárfej. Vékony mészréteg vonta be, mely az idők folyamán részint lepattogzott róla, amíg Sebestyén József megszabadította tőle az egész képet.
Kelemen még azt is megjegyzi, hogy a mészréteg arra vall, hogy a tatárfej a XVI. század derekán, a reformáció elterjedésekor még szabadon állhatott a fedél fölött, és a templom freskóival együtt azt is a reformáció után meszelték be.
Azt is tudjuk, hogy a reformáció a templomi falfestményeket nem mindenütt tüntette el, és a freskók néhol a reformáció erdélyi diadalra jutása után félszáz évvel is bemeszeletlenül állottak.
Föltehetjük, hogy ez Küküllővárt is így történhetett, mert ott a falakat a mész alatt kétségtelenül freskók borítják, melyekből 1897-ben, a templom restaurálásakor több töredék napfényre került. Akkor belőlük egy darabot id. Nemes Ödön lerajzolt.

Amit feltételezni lehet

Amennyire a töredékből meg lehet ítélni, a rendkívül kezdetleges falfestmény és keretdísz a XIII. századnak és a XIV. század elejének vonásait mutatja.
Ha most a falképek bemeszelési idejét a XVI. század végére vagy a XVII. elejére föltételezzük, akkor a tatárfej meszelése is a templom fedélzetének 1622-i felemeléséig, egy ideig – mondjuk harminc-negyven évig – ki volt téve az idők viszontagságának, amely ezt a meszelést már akkor kikezdette.
A kép befedése után azonban a védetté vált festett tatárfej az időjárástól alig szenvedett. Innen érthető, hogy mészfoltosan ugyan, de egyébként aránylag elég épen maradt reánk.

A szakvéleményezés

Maga a fej és kerete a torony falának bevágott mezejében, négyszögű keretben helyezkedik el, és stukkószerűen egyenlőtlenül ki is emelkedik a fal síkjából.
„…alapja vöröses – mondja Sebestyén József leírása. –, ilyenre volt eredetileg az egész torony meszelve. Ez a vakolat legelső festése a simítás után. A tatárfej élénk rózsaszínű. A fej mérete a süveg aljáig ötvenhét centiméter, a nyak huszonkét centiméter, a fej szélessége a szemeknél negyvenöt centiméter. A tatárnak bajusza és kis, ritkás körszakálla barna. Ezt a mű készítője utólag festette a rózsaszín alapra, mert sok helyen lepattogzott. Ilyen barna a szemöldök, valamint a szemek kontúrja is. A szemírisz barna, a szemcsillag helyén lyuk van. Az orr mélyen be a falba letörött. A hegyes tatársüveg cinóbervörös, felhajtása fehér. A süveg vörös hegyébe a fedélszerkezet fölemelése folytán egy szarufa torkollik.
A fejet egy kettős, alul megszakadó kör övezi, melynek átmérője százharminc centiméter cm. A tatárnak hosszú nyaka alján a vállba átmenőleg szűk, vörös-barna ruhája van, négy sor különböző gyöngysávdísszel. A felső sáv kettős harántvonalcsoportok közt három fehér gyöngyöt, a második fektetett mandorlasort, a harmadik sáv sima, a negyedik pedig négy-négy gyönggyel körített kerek korongot s elöl a középen egy román stílusú, négyes karajú kereszt alak közepében kerek korongot mutat. A művet alul erős fekete kontúr határolja. A körön kívül a négyszögben erős vörös lángok. Ezek a felső bal sarokban teljesen láthatók, másutt elpusztultak…”.
Itt a festmény idejének és vonatkozásának megállapításával nagyon lényeges Sebestyénnek az a megfigyelése, hogy az egész mű a torony falának – a fedél miatt pontosan meg nem mérhető – bevágott mezején helyezkedik el.

A tatárfejet nem a torony építésekor festették a falra

Szintén a fent említett szerző véleménye szerint ez a körülmény azt mutatja, hogy a tatárfejet nem a torony építésekor, hanem később festették a torony falára.
A freskót tudvalevőleg a friss vakolatra festik. Így anyagában tulajdonképpen egyesül a fal, illetve a vakolat anyagával, és ezért addig tart, míg a fal vagy a vakolat.
Minderre pedig akkor kerülhetett sor, amikor a nagy mongol-tatárdúlás után Küküllővár új telepeseket kapott. Új temploma épült, és azt kifestették.
A párizsi egyetemi könyvtár egyik kéziratában olyan közel egykorú adat maradt fönn, amely esetleg Küküllővár pusztulására vonatkoztatható.

A fej művészeti emléknek több nézőpontból nevezetes

Mint típuskép, a legrégibb tatárkép az egykori magyar templomi festőművészet emlékei között, és Európában egyik legrégibb képe a tatár viseletnek, melynek keleti jellegét gyöngyös díszeivel hangsúlyozza. A nyak alsó gyöngysávsorának díszítése azonban fontos kormeghatározó is.
A gyöngysorral díszített kerek korongok és közbül a román ízlésű körkereszt nem annyira és nemcsak a tatár viseletet, hanem annak a művészeti ízlésnek a korát mutatja, melyben ezt a képet festették.
A toronyaljból lerajzolt falképtöredék szintén a freskófestés erdélyi gyermekkorára utal. A körös, tűzkoszorúval övezett tatárfej minden valószínűséggel egy olyan mementókép, melyhez hasonlót erdélyi templomainkból többet nem ismerünk.

Befejezés Kelemen Lajos szavaival

Minket ezek az emlékek nemcsak a mongoljárás óriási pusztításaira, hanem arra is kell emlékeztessenek, hogy tartsuk számon és hozzuk napvilágra minden régi templomunk művészi emlékeit, és mentsük meg, ami még menthető.
Mert nem vagyunk olyan gazdagok az ilyenekben, hogy nyolcszázados tornyok és templomok s több százados falképek az ismeretlenség sötétjében rejtőzködjenek, és úgy pusztuljanak el, hogy bár fölvételek és leírások ne maradjanak róluk, s örökre elvesszenek művészettörténetünk számára.


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További fotók:
Csedő Attila fotográfus.

Share Button
Ennyien olvasták: 1302

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.