Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

A tatárjárás előtti falu reneszánsz kastélya és középkori temploma

Nagy-Bodó Tibor május 5, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(második, befejező rész)

Magyarozd II (1)

Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva első­ként ötlik a faluba látogató figyelmébe. A négy sarokbástyás, francia gótikus stílusú kastélyt Pekry Lőrinc, II. Rákóczi Ferenc brigadérosa építette francia gótikus stílusban 1682-ben, melyet 1732-ben újjáépítettek. A Radák-Pekry kastély szent eredetű, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette…

Magyarozd II (3)

Emlékeztető – nyíllal osztott földek

Magyarózd 1332-ben már egyházas hely volt. Várkastélyát Pekry Lőrincz építtette 1682. előtt késő gótikus stílusban. A kastély szent eredetű, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette.
A település a nevét a hagyomány szerint a honfoglaláskor a falut alapító Ózd nevű vitéztől kapta, de származtatják a régi magyar Osti-, vagy az Uz névből is. Írásos dokumentumokból:
„…Ózd népe tekintve elzártságát, a Baládfiak előtt talán még a XIII. században is faluközösségben élt. A nyíllal osztott földek, erdőrészek, a kisnyilak nevű földek, közerdő nevű határhelynevek, valószínűleg a későbbi osztozások mellett is őrzik a hajdani faluközösség emlékeit…”.
A térség földrajzi elnevezései közül néhány – például az ózdi Garsa-hegy, Vernyica- és a Peterkáj nevű határrész – bolgár-szláv múltra enged következtetni. Ezt támasztja alá Mátyusz Elemér neves történészprofesszor, aki Ózdot tatárjárás előtti faluként említi.

Magyarozd II (4)

A tulajdonviszonyok

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból: „…egy ezen évben Várhegyen, gr. Keresztes Márton curiájában kelt egyezmény alapján, melynek értelmében Pekri Kata (b. Pölnitz Jánosné), Pekri Poli (Dániel Istvánné), Pekri Klára (Mossburg Zsigmondné) az 1697-iki egyezmény alapján, Radák István által Pekri L.-nek 1260 frtért elzálogosított Ózdot oly feltétellel adják ki, hogy nevezett Pekri-leányoknak osztályrészükbe jutott Ózdért Radák Ádám fizessen kiházasítási díj címén 1000 frtot, másik 1000 frt. beszámíttatik Radákné Pekri Terézia kiházasítási díjába, kit a váltságdíj 5-de is illet. Az átbocsátás oly kikötéssel történt meg, hogy a Radák-család kihalása esetében Ózd a Pekriekre szálljon…”.
Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában említi, hogy Radák István feltehetően a küküllővári Haller-kastély mintájára építtette fel a szabályos négyszög alaprajzú, sarkain kör alaprajzú bástyákkal megerősített várkastélyt.
Más források szerint I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt építtette a híres kuruc vezér, Pekry Lőrincz.
Valószínűbb azonban, hogy a várkastélyt Radák István emelte, és később Pekry is itt lakott (amint azt már korábban említettük, az ő felesége volt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő).

A felgyújtott és lerombolt kastély

Magyarozd II (5)

Szintén a fent említett szerző kutatásából derül ki az is, hogy a kastély egyetlen ostroma 1709-ben, Pekry Lőrincz idején, a Rákóczi szabadságharc alatt történt.
A császári csapatok ostrom alá vették, majd az elmenekült Pekry Lőrincztől üresen hagyott várkastélyt elfoglalták, felgyújtották és lerombolták.
1732-ben a birtok visszakerül a Radákokhoz Radák Ádám Pekry Polixéniával kötött házassága révén. Az épületet is ő, vagyis Radák Ádám állíttatta helyre.
A kastélyt a későbbi korokban is bővítették, de jellegében a mai napig megmaradt reneszánsznak. Ettől kezdve a XIX. század utolsó negyedéig, a Radák-család kihalásáig, a Radákok birtokában marad az ózdi határ túlnyomó része.

Magyarozd II (6)

A kultúra nyomai és az értékes régészeti leletek

A kastély utolsó tulajdonosa Teleki Ilona volt, aki édesapjától kapta jegyajándékként 1925-ben.
Az 1930-as évek elején költöztek férjével, Johann Konradscheim báróval az addig intéző által igazgatott uradalomba.
Fekete közlése szerint az osztrák báró lelkesedett a régészetért, ő volt az, aki először figyelt fel az ekék kiforgatta régiségekre, és gyakran meg is vásárolta azokat a parasztoktól.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy később, Horváth István unszolására több régész is felkereste a települést, és igen értékes régészeti leletekre bukkantak. Több kultúra nyomait is megtalálták.
A háborúval a báró 1944 őszén családostól nyugatra sodródott, üres kézzel menekülve.

Magyarozd II (8)

A lelkekben is elhelyezett kastély

A kastély tehát a falu elején – a délnyugati szélén –, kissé félreesve a településtől, egy erdőkoszorúzta domboldalon épült, az országúttól mintegy tizenkét méterrel magasabbra lévő kiugró földnyelven.
Már messziről uralja a tájat. Innen az egész falu látható, a kastély pedig szintén látható a falu bármely pontjáról.
„… V. Radák Ádámnak fenyves erdők közé foglalt ódon kastélya… karcsú, magas tornyaival nemcsak szépíti e tájat, hanem történeti becsűvé is lesz…” – helyezi el mind a tájban, mind a lelkekben Orbán Balázs a magyarózdi kastélyt.
Orbán Balázs leírásában egy rajzot is közöl az épületről, melyhez kanyargós, fasorral szegélyezett út vezet fel. A kastély közvetlen közelét fenyők ölelik körül, a háttérben megművelt szőlősdombok látszanak.

Magyarozd II (7)

Ahova az urak csónakkal jártak kávézni

A tájképi kerteket „…ritkán határolta szabályos kerítés. Nem is volt rá senkinek szüksége. Gyakoribb volt a gyepű. Egy 5-10 m széles bokorsor, amelynek mintegy gerincét a vonalából kiálló szálfák képezték…”.
Így volt ez a magyarózdi angolkert esetében is. A kertről kevés adat maradt fent. A leírások értelmében az országút mentén csordogáló patak a domb aljában patkó alakú tavat táplált, mely az egykori kastélykert tartozéka volt.
„…A kastély belterületéhez tartozott még a múlt században egy halastó, közepén egy kis szigettel, ahol egy óriási hársfa ágai közé filagóriát építettek. Ide jártak át az urak csónakkal kávézni…” – írja Horváth István az 1960-as évek végén, majd így folytatja:
„…a kastély mellett, a falu felől egy száz éveket látott veszendő szilfaféleség áll, nyugati oldalán, két halódó, hatalmas feketefenyő…”.
A két fenyő közül ma már csak egy áll, a másikból csak egy kiszáradt csonk maradt. A park árnyat adó fáit, valamint a kastély körüli fenyvest a Második Világháború idején kivágták.

Magyarozd II (12)

Hogy mi mindenre használták a kastélyt…

1944 után, ahogyan a kastély gazdátlan maradt, az ózdiak is, de főként a gambuci románok mindent, amit mozdítani tudtak, elhordtak a kastélyból.
1947-ben államosították, utána óvodának, iskolának, kultúrotthonnak, termelőszövetkezet-irodának használták mindaddig, amíg különösebb ráfordítás nélkül azt az épület állapota megengedte.
A kastélyt körülvevő gazdasági épületekbe pedig beköltözött a „kollektív”, sőt építettek még három istállót is a területen.
1990-ben a kastély ismét üresen maradt, ekkor indult rohamos pusztulásnak.

Magyarozd II (10)

Befejezésül: kastély ma

A jelenlegi tulajdonos bérlő 1996-tól a kolozsvári székhelyű Bonus Pastor Alapítvány, amely a helyi önkormányzattól kilencvenkilenc éves koncesszióval bérbe vette a kastélyt, a hozzá tartozó épületeket és a járulékos területeket azzal a feltétellel, hogy felújítja az épületet és gondozza a területet.
A református egyház által patronált alapítvány szenvedélybetegek rehabilitációjával foglalkozik.
A használó alapítványnak közmunkával sikerült a kastélyt kitakarítania. A tetőt teljesen kicserélték, a fal tetejét betonkoszorúval erősítették meg, új fedelet és fedélszéket, csatornát kapott.
A telken a kastélyon kívül még négy másik épület található: egy jó állapotban lévő barokk magtár, egy istálló, egy csűr, valamint egy gépház.
Az egykori kastélykertnek ma csak a hűlt helyét találjuk.
Szerencsésnek tekinthető azonban – ambivalens módon pont a falu elzártságának, elmaradottságának köszönhetően –, hogy a birtok helye és a hozzá tartozó gazdasági épületek érintetlenül maradtak.
A filagóriának már nyoma sincs, a tó is kiszáradt, de helye jól beazonosítható. Fekete közlése szerint: „…a halastó helyét egy kis mocsár jelzi, amelyben a víz legfeljebb az ember bokájáig ér”.

Magyarozd II (2)


Magyarozd II (3)

A középkori templom 1687-es javítása is Pekry Lőrincz nevéhez fűződik

A település temploma a kastéllyal szemben áll.
János Zsigmond idején a falu katolikus hívei az unitárius vallásra tértek át és a templomot is ők birtokolták, egészen a XVII. század elejéig, amikor a reformátusok használatába került.
Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomai című munkájában szakvéleményezi, hogy a templom támpilléres hajójához, diadalívvel csatlakozik a szentély, amelynek szélessége közel azonos a hajóéval és a nyolcszög öt oldalával záródik.
Támpillérei háromlépcsősek, ablakai félköríves záródásúak. A templom déli bejárata elé portikuszt építettek.
A templom 1687-es javítása és átépítése is Pekry Lőrincz nevéhez fűződik. Ezt a bejárati ajtó fölötti párkány kiváltó kövére vésett felirat is tudatja.
A középkori eredetére ma már csak az alaprajzi elrendezés szolgálhat bizonyságul.


A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Pálnak

Share Button
Ennyien olvasták: 3044

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.