Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Hétfő
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

A Teleki-Mikes família elhanyagolt várkastélya

Nagy-Bodó Tibor augusztus 25, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Teleki_Mikes (30)

Nagyenyedtől északra, a Maros folyó bal partján fekszik a nagy múltú város, Marosújvár. Már a rómaiak idején lakott település, és Salinae néven volt ismeretes. A település első okleveles említése 1202-ben történik Uyvar alakban. Nevéből ítélve már ebben az időben is volt vára, melyről azonban közelebbi adataink nincsenek. A település kastélya elhanyagolt állapotú. 1336-ban az esztergomi érsek kétszázezer márkával járult hozzá építéséhez. Gálfi János reneszánsz stílusban átépítette. Ezen a héten erről az épületről írunk.

Teleki_Mikes (34)

Az elcserélt és elzálogosított település

A Kökényes-Radnót – vagy Rénold – nemzetség Dobokai ágából származó II. Mikud 1298-ban Szászlómát cserélte el az erdélyi püspökkel Marosújvárért, és a mellette lévő Faludi nevű faluért.

Teleki_Mikes (33)
Nem sokkal ezután, 1300 előtt, testvére, Imrea leá­nyának, Katának adta zálogba, melyet ennek testvére Péter comes, a maga és a gyermekei nevében 1338-ban a váradi káptalan előtt hetven márka finomezüstért András erdélyi püspöknek zálogosított el.

Teleki_Mikes (32)

A fejedelem egy gyilkosnak adományozza Marosújvárt

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából derül ki, hogy a várat első ízben egy 1357-ben kelt oklevél említi, amikor a Kökényes-Radnót nemzetség birtokában volt, akiktől talán vétel útján az erdélyi püspök kezébe került. Ismeretlen körülmények között lett Bá­thori Kristóf vajdáé, aki in Arce Nova ad ki oklevelet 1576-ban.
A várat Báthori Kristóf 1581-ben Gálfi Jánosra hagyta, aki előbb tanítója, majd később tanácsosa lett Báthori Zsigmond fejedelemnek.
Amikor azonban a Bá­thori családban viszály keletkezett, a fejedelemi Gálfi Jánost 1592-ben várkastélyában elfogatta, Huszt várába hurcoltatta és 1593-ben lefejezték. Marosújvárt a fejedelem Bodoninak, Gálfi egyik gyilkosának adományozta.

1600-ban itt gyülekezett a Mihály vajda ellen fellázadt rendek serege

Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy miután Mihály vajda 1599. november végén elfoglalta Erdély déli részét, Marosújvárt hívének, Mihálcsa bánnak adta.
Alig egy év múlva, Tordán kelt levélében Csáky István már leírhatja: „Maros-Ujvár is kézben vagyon”. 1600. szeptember 16-án itt gyülekezett a Mihály vajda ellen fellázadt rendek serege, majd 1601-ben Somogyi Bertalan arról tájékoztatja a vajdát, hogy „…Ujvárat földaták a nemetök, Ribis az ki kapitány benne volt, melynek Maros-Ujvárat adták, az mely Mihálcsa uramé volt…”.

Teleki_Mikes (31)
Kiss Gábor közlése értelmében Bethlen Gábor fejedelem 1620-ban Siményfalvi Székely Mózes árván született egyetlen fiának, ifjabb Székely Mózesnek adományozta a marosújvári várat, a várossal együtt.
I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt szerezte meg Mikes Mihály, és e család birtokolta még a XIX. század közepén is.

Teleki_Mikes (29)

Neuhauser ábrázolásai és perspektívái

1789-ből származik Neu­hauser József gouache alkotása Marosújvárról. A képen a kastély előtti kert egy része, illetve a körfal alatt húzódó terület, valamint az 1742-ben Mikes István által barokk stílusban átépített épület látható.

Teleki_Mikes (28)
Dr. Fekete Albert meglátása szerint – Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek –, úgy tűnik, hogy a kastély keleti oldalánál elkerített kis kertrész volt, ami visszavonulásra alkalmas zugot biztosított a tulajdonosoknak.

Teleki_Mikes (27)
Neuhauser ábrázolásán a Maroson túl fás kaszálórét található, szénaboglyákkal, a távolban észak felé pedig a Mezőség lankás, csupasz domboldalai.
A várfalat megszakító bástya feltehetőleg nem az, ami ma is látható, vagy ha igen, akkor Neuhauser perspektívája csalóka, mivel túl közel van az épülethez. Viszont a terasz ötszögletű, pont, mint a ma is álló bástya, és körülbelül ugyanakkora távolságra is van a kastélytól.

Teleki_Mikes (26)

A régi bútorzat és a gazdag irattár az oláhok által elraboltatott

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy 1848-ban: „…a felsőújvári kastély is felgyújtatott, és romba döntetett, az ott lévő igen szép régi bútorzat, gazdag irattár, nagy mennyiségű bor és gabona az oláhok által elraboltatott…”.
Orbán Balázs szerint a XIII. században épült:

Teleki_Mikes (25)
„…igen valószínű, hogy az 1296-ban állott (szent Mihálynak szentelt), s e helyen feküdhetett kőegyháznak helyére, s annak anyagjának  építtetett ezen mostani Gálfi… által…”.

Teleki_Mikes (24)

A megvásárolt kastély

Gróf Mikó Imre, akit Erdély Széchenyijeként tartunk számon, 1856-ban vette meg a kastélyt, és neogótikus stílusban állíttatta helyre. Fekete Albert tudomása szerint 1869-re lett kész, és ebben a formájában láthatjuk ma is.

Teleki_Mikes (22)
A tervező az a kolozsvári Kagerbauer Antal építész volt, aki számos ismert kolozsvári romantikus építészeti alkotása mellett az 1860-as évek második felében megtervezi a kolozsvári Sétatér csónakázó tavacskáját szigettel, melyet meg is építenek, és a mai napig rendeltetésszerűen működik.

Teleki_Mikes (20)

Erdély legszebb fekvésű és legimpozánsabb kastélya

Orbán Balázs így ír a marosújvári kastély kertjéről és a környező tájról:
„…látók fennebb azon térbe kiszökellő hegyfokot… E hegyfok már önmagában is szép, de festőivé azáltal lesz, hogy tetőormát egy büszke gót kastély, annak szeszélyes melléképületei, ódon toronybástyája… koronázza, felmutatva a kis Erdély legszebb fekvésű s legimpozánsabb kastélyát… A kastély kertjéből s a kastély mindenik ablakánál szép kilátás nyílik; elragadó körlátvánnyá lesz az, ha a kastély tetőerkélyére kilépünk. A hegyfok alját ezüst szegélyként hímezi körül a Maros… Pár évtizeddel ezelőtt a Gálfi-kastélynak több bástyája s a vár körfalai is részben állottak, de azok ellapultak, hogy a műkertnek helyet adjanak; csakis az északkeleti szögleten hagyatott meg… egy ötszögű kúpfedeles bástya; odább látszanak alapfalai a kapuvédnek, hol felvonóhídon át lehetett a várba jutni, mert a keleti védfalon kívül egy még most is 10 öl szélességű s több öl mélységű sánc szeli át egész szélességében a hegynyakot. Hogy a roppant munkával kivitt átmetszés még az első vár idejéből való, ahonnan semmi kétségem nincsen. E tájt nem rég fedezték fel azon alagutat, melyen Gálfi elmenekült a legyilkolására kiküldött poroszlók kezeiből, mely azonban újból beomlott…”.

Teleki_Mikes (19)

A mai állapot

A marosújvári birtok számunkra ismeretlen körülmények között lett gróf Teleki Ádámé. Teleki Marosújváron borpincét létesített a kastély mellett. Ezt korabeli képeslapokon is láthatjuk, illetve a helyszínen is beazonosíthatók a maradványai.

Teleki_Mikes (18)
A marosújvári kastély jelenleg lepusztult állapotban van. A kert az utóbbi évtizedek folyamán nagyrészt beépült, néhány idősebb fán kívül más hírmondót nem találunk.

Teleki_Mikes (17)

Az ötszögű bástya még mindig áll. A közelben lévő román stílusú templomnak már csak a maradványai vannak meg.
A várfal előtt húzódó várárok, valamint a gyönyörű kilátás a Marosra és a Mezőségi dombokra ma is megvan.
Ezt azonban beárnyékolja a parton lévő kiterjedt gyártelep.

Teleki_Mikes (16)

Teleki_Mikes (15)

Teleki_Mikes (14)

Amit a Mikes családról tudni kell

A Mikes család egyike Erdély legősibb családjainak; eredetük a XIV. századra vezethető vissza. Szintén a fent már említette Fekete Albert munkájából derül ki az is, hogy Bethlen Gábor fejedelem 1626-ban I. Mikes Zsigmondnak adományozta Szalanczi György zágoni birtokát.
Továbbá II. Mikes Zsigmond fiainak – Kelemen és János – regényes leányrablási kísérlete ihlette Kemény Zsigmondot az Özvegy és leánya című könyvének megírására.

Teleki_Mikes (23)

Teleki_Mikes (21)
II. Mikes Zsigmond és I. és II. Rákóczi Györgynek volt a követe és hadvezére. Velence erdélyi követéve, majd 1657-ben kancellárrá vált. Testvére, Mikes Kelemen, 1659-ben ítélőmester, tanácsos és a székelység generálisa lett.

Teleki_Mikes (13)

Teleki_Mikes (11)

Teleki_Mikes (9)

Teleki_Mikes (6)

Teleki_Mikes (5)

Teleki_Mikes (2)

Teleki_Mikes (1)

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Dr. Fekete Albertnek, és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek, valamint a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek


 

Share Button
Ennyien olvasták: 8235

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.