Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

A templom, amely Rhédey Claudia és a Rhédey család nyughelye

Nagy-Bodó Tibor április 1, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Rhédey család nyughelye (1)

A gótikus stílusú, XIII-XIV. század fordulóján épült református templom II. Erzsébet angol királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a nyughelye. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének az angol királyi család ősének földi maradványait. Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán. A templom nevezetessége kétségtelenül Sipos Dávid 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére készült kőszószéke. Megemlítendő még a változások korában az északi támfalba vésett rovásírás töredék, amelynek megfejtése a mai napig várat magára…

Rhédey család nyughelye (11)

A középkori templom

A község központjában áll a középkori templom, ott épült a Rhédey család kastélya is. A két épület ide vonzotta a művelődés otthonait is, az iskolát, a kultúrházat és a kereskedelmi létesítményeket is.
Orbán Balázs a XIX. század derekán írta: „…Sz. György az utóbbi időben nagy előrehaladást tett, mit leginkább országos és heti vásárainak köszönhet (…) bizonyos kereskedelmi és ipari mozgalom támadt (…) ha így halad maholnap egy kis várossá fogja magát kinőni.…”.

Rhédey család nyughelye (12)

A templom építési ideje ismeretlen

Ahogyan azt Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomainak ismertetése című munkájában leírja a község fejlődése ezután lassabb ütemben, de tovább haladt.
Területi elhelyezés révén adminisztratív központ is volt, iparosodása fellendült, városi rangra emelése már régóta esedékes volt. Temploma középkori eredetű, építésének ideje ismeretlen.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Szent György tiszteltére felszentelt templom 1333-ban már állt

A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat banálist, 1334-ben pedig két régi banálist fizetett a tized fejében.
Ezekből a feljegyzésekből következtetve, a templom építésének kezdete az 1200-as évek végére, de legkésőbb az 1300-as évek elejére tehető. Akkoriban egy ilyen nagyméretű építkezést a falu népe két-három évtizeden át végzett, 1333-ban viszont a templom már Szent György tiszteletére felszentelve állt.
A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba.

Rhédey család nyughelye (15)
Az adományok

A fent említett szerző szakvéleményezése szerint az egyhajós templom szenté­lye poligonális lezárású, keleti és déli oldalán támpillérekkel megerősítve.
A hajót a keskenyebb szélességű szentélytől a félkör­ívű diadalív választja el.
A gerendás mennyezet kazettás kiképzésű, ezt – a feljegyzések alapján – a XVII. századi általános javítások alkalmával készítették.
Ekkor ácsolták a magas fedélszerkezetet, és a nyugati oldalon elhelyezett karzatot is, valamennyit gróf Rhédey József adományából.
A szószéket, gróf Rhédey Zsigmond adományaként, Sipos Dávid faragta 1760-ban, reneszánsz virágdíszekkel ékesítve.

Rhédey család nyughelye (6)

A befalazott kripta

Keresztes Gyula még arról is tud, hogy a szószék koronája ugyanebben az évben készült barokk stílusban. A templom régi harangja hosszúkás idomú, felirat nélkül készült. Az „Erdő Sz. György Megyéje” feliratot a református egyház vésette annak palástjára 1669-ben.
Orbán Balázs, illetve a nagygörgényi egyházközség jegyzőkönyve szerint, a templom alatt kripta van, amelyet 1614-ben a döghalál után a fejedelem rendeletéből falaztak be.
Az 1935-ös helyreállítási munkálatok idején a szentély északi oldalán még látszottak a sekrestye falmaradványai.
Feltételezhető, hogy a romos állapotban lévő sekrestyét a reformátusok bontották le, a szentélybe vezető ajtó nyílását befalazták.

Rhédey család nyughelye (5)

Az épületmaradványok tanúságai

A magas torony a hajó nyugati oldala előtt áll, míg a déli oldalon a portikusz kapott helyet. A helyreállításkor a torony északi oldalán egy épület alapjainak maradványai kerültek felszínre, feltételezhető – a szokványos elrendezést véve figyelembe –, hogy ez a katolikusok által megkezdett torony alapja lehetett.
Az északi oldalon ugyanis a torony nem takarta el a profilozott csúcsíves kaput, és a magas, háromszögű oromzatos homlokzatot, a gótikus építészet jellegzetességét.
A torony építését a reformátusok azonban nem folytatták, a nyugati homlokzat elé emeltek egy másikat, ezzel biztosítva egy földszinti fedett bejáratot a templomba.

Rhédey család nyughelye (14)

A reformátusok befalazzák a csúcsíves eredeti kaput

A rendelkezésünkre bocsátott szakvéleményekből tudjuk meg, hogy a déli oldal XVIII. századi ajtónyílásától balra teljes egészében látható a profilozott, csúcsíves eredeti kapu, amelyet a reformátusok részben befalaztak. A csúcsíves déli kapu a templom legszebb gótikus eleme.
A déli oldalon eredetileg három csúcsíves, keretezés nélküli ablak is létezett. Azonban 1935-ben, a jobb megvilágítás érdekében, a nyílások méreteit kiszélesítették és hármas ikerablakokat helyeztek el bennük.
Ezek formája idegen az eredeti stílustól, és méretei nincsenek arányban a hajó méreteivel.
A szentély ablakai közül a két délre néző, kőbéletes és csúcsíves, feltételezhetően a nyugati kapuval egyidőben készült.

Rhédey család nyughelye (10)
A szokatlan, de eredeti megoldás

A harmadik ablak, a délkeletre néző, eredeti, ennek bélete téglából készült.
A befalazott sekrestyeajtóval szemben, a déli oldalon még egy befalazott nyílás helye látható. Ugyanakkor a szentély vastag belső falaiban további három befalazott fülke található, ezekből került elő a helyreállítás során a tabernakulum és egy papi szék is.
A szentély mennyezete részben dongaboltozatos, amely negyedgömbbel zárul és elválasztó boltív nélkül készült.
Szokatlan, de eredeti megoldás. A boltozat nyomását a külső falban a szentély támpillérei veszik át, és az alapokba továbbítják.

Rhédey család nyughelye (9)

Felszínre kerülnek a régebbi toronyfal alapjai

A hajó nyugati oldala előtt emelték a templom magas tornyát és a déli oldalon a bejáró előtti portikust.
Az 1935. évi helyreállítási munkák idején a jelenleg is álló torony északi oldalán – amint azt már részben említettük – egy épület alapjainak maradványai kerültek elő.
Bartos Miklós és Döme László közlése szerint is feltételezhető, hogy eredetileg a hajó északi oldalán – a katolikusok által épített vagy csak megkezdett torony alapfalai kerültek felszínre.
A szakvéleményezés szerint: ez utóbbi feltevés fogadható el.

Rhédey család nyughelye (4)

A templom legszebb gótikus dísze

Ha az északi oldalon elhelyezett toronytest nem takarta volna el a profilozott csúcsíves nyugati kaput és a gótikára jellemző magas háromszögű oromzatos homlokzatot, akkor a templom építészeti értéke nagyobb lenne.
Feltehetően tehát a reformátusok a torony építését nem folytatták, hanem a nyugati homlokzat elé emelték a tornyot, így biztosítva a fedett bejáratot.
A déli oldalon lévő templombejáró a XVIII. századi ajtónyitásnak tudható be, de ettől az ajtótól balra teljes egészében látható a profilozott csúcsíves eredeti déli kapu, a templom legszebb gótikus dísze.

Rhédey család nyughelye (7)

A reneszánsz virágdíszes szószék és tartozékai

A szószéket Sipos Dávid kidei kőfaragó készítette 1730-ban, reneszánsz virágdíszekkel ékesítve.
A szószék koronája 1760-ban készült barokk stílusban.
A papi szószéket báró Wesselényi Kata építteti kemény, festett, faragott kőből. A festése piros, tégla és kék színű. Egyik alsó ablaktáblájára a Rhédeyek grófi- és a Wesselényiek bárói címere van festve, felette G, R, S, L, VR betűk – azaz gróf Rhédey Sigmond és liber báró Wesselényi Kata.
A címer alatt az alábbi felirat olvasható:
„Elköltözvén a mennyei templomban méltó gróf Rhédey Zsigmond úr, kegyes férje szándékát teljesítette ezen templommal megújította L.B. hododi Wesselényi Kata MDCCLX esztendőben”.

Rhédey család nyughelye (17)

Egy érték megrendelője

A koronát szintén báró Wesselényi Kata készíttette. Festése kék alapszín az alsó párkányzata, s fennebb egy koszorúja hússzínűre van festve, egyebütt aranyozva, és tetején egy fiát önvérével tápláló aranyozott pelikán látható.
A korona derekán tojásdad alakú, aranyozott keretbe foglalt táblácskákon prófétai és zsoltárcitátumok vannak. A korona mennyezetén kék mezőben aranyozott csillagocskák találhatók elszórva.
A kazettás mennyezeten, középen egy jól sikerült Wesselényi címer látható, körülvéve zsoltáridézetekkel. A Wesselényi címer nagyobb formában a szentély fölött is megtalálható (PJK).

Rhédey család nyughelye (20)

Rhédey család nyughelye (8)

Rhédey család nyughelye (6)
(befejező rész a következő lapszámunkban)


Régi és mai képek: Szász Attila
A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációért külön köszönet Demján László építésznek és Keresztes Pál mérnöknek.

Share Button
Ennyien olvasták: 3056

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Kása Zoltán szeptember 15, 2016 at 10:52 de.

    Érdekes és furcsa, hogy a cikkben egy szó sincs arról, hogy ez a templom Erdőszentgyörgyön van.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.