Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Derült
Vasárnap
Derült
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

A Thoroczkay-Rudnyánszky kúria

Nagy-Bodó Tibor július 14, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

thoroczkay (1)

Torockószentgyörgy Nagyenyedtől mintegy tizenkilenc kilométer távolságra található, és Torockóval együtt – melyhez közigazgatásilag is tartozik – a Torockói-medence egyik legjelentősebb települése. A Székelykő szomszédságában, a Havas és Szilas folyók medrében fekvő település a szomszédos falvakkal együtt a XIII. század második felétől kezdődően az Ákos nemzetségből származó Thoroczkay család birtoka volt. Ezen a héten a torockószentgyörgyi Thoroczkay-­Rudnyánszky-kúriát mutatjuk be.

thoroczkay (1)

thoroczkay (2)

Amit a Thoroczkay és Rudnyánszky famíliákról tudni kell

A település birtokain a Thoroczkay család három ágának – a nemesi, bárói és grófi ág – leszármazottai osztoztak.
A Thoroczkay család nemesi ágának, a ma is álló kastély építtetőjének, id. Thoroczkay Sándornak és feleségének, gr. Kornis Klárának, majd ifj. Thoroczkay Sándornak (1827-1917) és nejének, Elekes Klárának (1831-1903) a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria adott otthont.
Thoroczkay Sándor nagyobbik lánya, Klára (1863-1892) báró Rudnyánszky Bélához (1854-1928) ment feleségül, 1890-ben született fia, Gyula, aki Budapestre került.
Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy ifj. Thoroczkay Sándor 1917-es halálával megszűnik a Thoroczkayak jelenléte Torockószentgyörgyön.
A kúriát és a birtokot az itt lakók Thoroczkay Mária férje, báró Rudnyánszky Béla után már Rudnyánszky-kúriának hívják, és a földeket a báró kertjeként emlegetik.
A családból Thoroczkay János kapta meg először a bárói címet. A település XX. századi életében a Thoroczkay család bárói ágából Thoroczkay Viktor játszott szerepet.

thoroczkay (2)

thoroczkay (3)

thoroczkay (4)

Sok mindenre már csak fényképek és korabeli híradások emlékeztetnek

Ma a faluban csak néhány családnál fellelhető fénykép emlékeztet az 1914-1915 között épült egyemeletes, tornyos kastélyra, és nem utolsó sorban cikkek, híradások a korabeli sajtóban.
Szintén a fent említett szerző világít rá arra is, hogy a református templom mögötti telken lévő földszintes ház délre néző, széles lépcsőivel és tágas teraszával nemesi kúriára emlékeztetett.
A báró 1918-ban áruba bocsátotta az épületet, de mivel egyben nem tudta eladni, lebontatta, és mint épületanyagot értékesítette…
1909-ben a tordai állami fiúiskola növendékei kirándultak Torockószentgyörgyre, ahol „…meglátogatták Thoroczkay Sándor gyönyörűen beállított kertjét és báró Thoroczkay Viktor épülő kastélyát…”.
A Thoroczkay családból grófi címet először – 1757-ben – Thoroczkay Zsigmond kapott.
Ma a településen egyetlen nyoma van annak, hogy Torockószentgyörgyön a grófi család leszármazottai lakhattak. Ez pedig Thoroczkay Zsigmond gróf dédunokájának, Thoroczkay Miklósnak a református templomban található címere.
Senki sem tudja pontosan, hogy hol lehetett a kúriájuk, de valószínűleg a Felszegre vezető úton, valahol a hegy alatt feküdt.

thoroczkay (5)

thoroczkay (6)

thoroczkay (7)

A megrongálódott címer

Napjainkig csupán a Thoroczkay család nemesi ágának klasszicista stílusú udvarháza maradt fenn.
Építéstörténete források hiányában a főhomlokzata elé ugró oszlopos tornác alatti emléktábla felirata illetve stilisztikai megfigyelések alapján rekonstruálható. Az épület történetének felgöngyölítését több, a múlt század elején készült fényképfelvétel is segíti.
Az emléktábla felirata szerint az udvarházat id. Thoroczkay Sándor építtette 1836-ban.
Mivel az építtető a nemesi ágához tartozott, feltételezhetjük, hogy az emléktábla közepét díszítő erőteljesen megrongálódott címer a család nemesi címerét mintázta meg.
Az Adatbank és Bara Júlia közlése szerint, minden kétséget kizáróan 1836-ra, a jelenlegi épület magját képező kétsoros elrendezésű hat helyiség és a két tornác már elkészült.
Nem sokkal ezután, a XIX. század második felében az épület keleti, utca felőli oldalához egy újabb helyiséget toldtak, melynek homlokzatát a meglévő épület homlokzatával azonos módon alakították ki.
Az udvarház építésével egyidőben, vagy valamivel későbben, a XIX. század második felében épülhetett a főhomlokzattal szemben található melléképület, illetve ekkor alakíthatták ki a mögötte húzódó kertet is.

thoroczkay (9)

thoroczkay (11)

thoroczkay (12)

A jelenlegi kúria

Az első katonai felmérésben láthatók a települést övező hegyek, és a fontosabb útvonalak.
A kor divatja szerinti ház minden különösebb dísz és fényűzés nélküli családi otthonnak készült. Az épületnek tágas pincéje van, és a tetőszerkezet cseréppel fedett. A tornácról negyvenkét négyzetméteres szalonba lehetett bejutni, amely kapcsolatba állt a pipázóval.
A pipázóból az üveges verandán keresztül néhány lépcső vezetett le az angolparkba. A konyha, kamra, vendégszobák, cselédszobák, kocsiszín, istállók a kertet körülvevő épületsorban kaptak helyet.
A kert történetéről keveset tudni. Területe egyes források szerint hét hektár nagyságú volt.

thoroczkay (13)

thoroczkay (14)

thoroczkay (15)

A tündérekké volt rossz asszonyok

Dr. Fekete Albert közléséből derül ki az is, hogy a nemzeti identitás és tájkultúra összefonódásának tulajdonítható, hogy az erdélyi barokk kastély és kert – bár földrajzilag közvetlenül Béccsel állott kapcsolatban, épp e szerencsétlen politikai függőség következtében igyekezett megtagadni mindent, ami bécsi barokk, és francia barokk elemeit vonultatta fel, a hely visszafogott, a szó jó értelmében vett vidéki stílusjegyekkel ellátva.
Míg a XVIII. század második felének nyugat-magyarországi kertjei kevéssé követik a központi tengely nagy vízfelületeivel jellemezhető francia barokk kertmintát, addig az erélyi barokk kastélykert kifejezetten kedveli a víztükröt.
A fehéregyházi és kerlési kertek késői utódaként egyértelműen megnyilvánuló ez Torockószentgyörgy esetében is:
„…a nagy csatornató meg éppen régi erdélyi hagyomány, hiszen például a torockószentgyörgyi grófi kastély egykori díszkertjének halastavához még monda is fűződik…”.
Az említett monda szerint a férjek által elűzött rossz asszonyok ebben a tóban tündérekké váltak, és az út mentén elragadták a férfiakat, majd bosszú gyanánt felkeringőztek velük a torockószentgyörgyi várba, ahol addig táncoltatták őket, míg csizmájuk szárán ki nem csordult a vér.

thoroczkay (16)

thoroczkay (17)

thoroczkay (18)

Az épület több jelentős módosításon is átesett

A szóban forgó épület tehát 1917 után került a Rudnyánszky család tulajdonába, és ők lakták az 1949-es államosításig. Az államosítás után üdülőnek, majd gyermekszanatóriumnak használták.
Szintén az Adatbank közlése szerint a funkciók és tulajdonosváltások következtében a XX. század második felében az épület több jelentősebb módosításon is átesett.
Ekkor a főhomlokzat elé ugró tornác oromzatának tengelyében nyíló ablakot befalazták – erre utal a padláson látható elfalazás –, valamint a régi fényképeken még megfigyelhető, hogy a főtornác oszlopai között húzódó áttört kőmellvédet egy jelentéktelen fémkorláttal helyettesítették.
Az 1960-as években a kert felőli faszerkezetű, oromzatos portikusz alsó üvegezett felületeit befalazták, illetve jobb oldalának elbontása után egy folyosószerű toldalékkal bővítették.
A munkálatok során a sarokszoba terét két részre osztották, egyik ablaknyílását ajtóra cserélték, az udvarház észak-nyugati, rövidebb oldalához néhány mellékteret csatoltak, valamint több változtatásra került sor az épület belsejében is.

thoroczkay (20)

thoroczkay (21)

thoroczkay (22)

thoroczkay (23)

A fél évszázados kálvária

Az épületet 1949. március 2-án államosították minden tartozékával, és ekkor kezdődött el a terület ötven évig tartó kálváriája.
Gazda híján köztulajdon lett, és pusztulásnak indult.
Az épületet sokáig a helyi kollektív gazdaság használta, majd az 1960-as évek végén az enyedi kórház hatáskörébe került. Szellemi fogyatékos gyermekek szanatóriumát rendezték itt be.
Fekete Albert tudomása szerint 1990-ben a torockószentgyörgyi intézetet osztrák segítők keresték fel, akik egy kéthelyiséges mosodát is létesítettek a kúria udvarán. Tekintettel arra, hogy a körülmények jelentősen nem változtak, a gyulafehérvári evangélikus lelkész, akin keresztül a segélyek érkeztek, 1992-ben elszállította innen a gyerme­keket, és a szanatóriumot felszámolták.
A Rudnyánszky-család négyévnyi pereskedés után 1996-ban visszakapta a kúriát, amely 1998-ban a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdona lett, és Rudnyánszkyék megtartották maguknak az udvaron az osztrákok által emelt két kis helyiséget.

thoroczkay (24)

thoroczkay (25)

thoroczkay (26)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet dr. Fekete Albertnek; a régi és mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek.

thoroczkay (27)

thoroczkay (28)

thoroczkay (29)


Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus és régész kiegészítése az összeállításunkhoz:

Sumegi Pal (Foto Jakab Gusztáv).Toroczkószentgyörgy története írásos említése 1470-ben történik először, de a település mellett található ma már romos vár a XIII. században épült.
Átfogó régészeti ásatások és adatok hiányában elsősorban írásos forrásokra támaszkodhatunk csak, de szinte bizonyos, hogy a vár lakótornya és talán a hozzá kapcsolódó védmű egy része 1253-1270 között épülhetett ki.
Vagyis a vár első elemei az 1241-1242-ben szinte egész Közép-Európát elpusztító tatárjárás után, IV. Béla király által szorgalmazott várépítési programhoz, a tatárok várható visszatérése elleni felkészüléshez kapcsolódott.
A tatár visszatérés be is következett és az írásos forrásokból is ismert, a kisebb régiót, közte Székelykő Várkő területét birtokló Ákos nemből származó Thoroczkay Vencel vezetésével a kézdi székelyek 1285-ben a Székelykő várát ostromló tatárokat elüldözték.
IV. (Kun) László király ennek nyomán 1289-ben a Castrum Turozkeut adományozta Thoroczkay családnak. A vár alsó részének kiépülése a XV. századra tehető és ez a várbővítés már a Magyar Királyság, és a felemelkedő, a Balkán területét meghódító Oszmán Birodalom közötti több évszázadon át tartó küzdelemhez kapcsolódik. Ugyanis a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti háború sorozata azután kezdődött el, hogy az oszmán törökök megjelentek a Balkánon, és előbb legyőzték Szerbiát Rigómezőnél (1389), majd Bulgáriát hódították meg, azután Boszniát foglalták el.
Ezzel szinte azonos időben Havasalföld és Moldva is meghódolt, így az Oszmán Birodalom közvetlenül határos lett a Magyar Királysággal és a XIV. század végén, a XV. század kezdetén megkezdődtek a rabló hadjáratok a Magyar Királyság déli részén.
Ez ellen lépett fel Luxemburgi Zsigmond magyar király, de vereséget szenvedett a nikápolyi ütközetben (1396). Ezt követően került sor a Magyar Királyság déli részén található, még a tatárjárást után, IV. Béla király döntései nyomán kiépített várak modernizálásával, felújításával a végvárrendszer kiépítésére.
Ennek a végvárrendszernek belső területeket őrző elemei is voltak, ide tartozik Székelykő Várkő magaslatán található vár is. A Magyar Királyság déli részein és belső területein található várrendszer modernizálása, felújítása a Duna menti Galambóc várának 1427-beli elvesztésével, majd Hunyadi János és I. Ulászló király vezette keresztes hadak várnai vereségével (1444) felgyorsult, és ehhez köthető a vár alsó részének kiépítése, és a vár ellátásában alapvető szerepet játszó Toroczkószentgyörgy település megalapítására is.
A vár pusztulása a Rákóczi-féle szabadságharc idején kezdődött el, mert a Nagyenyed várát feldúló Tiege vezette osztrák császári csapatok elfoglalták és a falakat felrobbantották.
Bár a várat elsősorban lokális, a birtokló Thoroczkay családon belüli viszályok nyomán említik meg, de az erdélyi történelem szerves részét alkotja a vár és figyelembe véve a terület kiemelkedő, Székelykőhöz kapcsolódó turisztikai jellegét mindenképpen érdemes lenne régészeti feltárással megismerni a történetét és az Európai Unió várfelújítási programjához kapcsolódva a várat, vagy annak egy részét rekonstruálni. Ugyanis ennek nyomán a magyarországi várépítési és várrekonstrukciós tapasztalatokat figyelembe véve terület turisztikája minőségi fejlődésen menne keresztül és régió más művészettörténeti, történelmi értékeit, közte a többször átalakított Thoroczkay kúriát is jobban megismerhetnék a terület iránt érdeklődök.


Share Button
Ennyien olvasták: 2993

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.