Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Hózápor
Hétfő
Hózápor
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

A több évezredre visszatekintő erdélyi vár

Nagy-Bodó Tibor november 5, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

gyulafehervar-31

Gyulafehérvár Kolozsvártól kilencvenöt kilométerre délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő kétszázharminc méter magas fennsíkon fekszik. Neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak – Fehérvárnak – nevezték el. Gyulafehérvárt régen a románok is Bălgradnak hívták. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy egykor az erdélyi gyula székvárosa volt. Latin neve az Ompoly latin Apula nevéből való. A német Weissenburg az ősi szláv név tükörfordítása, a Karlsburg pedig újabb várának építtetőjére III. Károly magyar királyra – VI. Károly néven német-római császárra – emlékeztet. Mai román neve, Alba Iulia a magyar név fordítása, ahol a Gyula előtagot személynévként értelmezték.

gyulafehervar-30

Kelemen Albert rajza

Erdély ősi történelmi fővárosa

Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár – románul Alba Iulia, németül Karlsburg vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist. Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa.
1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

gyulafehervar-29

A tartomány legjelentősebb erőssége, avagy a ritka szép palota

A mai Gyulafehérvár két településből összenőtt 425 x 415 méteres alapterületű castruma a Római Birodalom legjelentősebb erőssége volt a tartományban.
A castrum 1,8 méter széles védőfala úgynevezett töltött fal volt: a két oldalán kváderkövekből rakott fal közét földdel és habarccsal összefogott kőtörmelékkel töltötték fel.
Mind a középkori vár, mind pedig a Bethlen Gábor által korszerűsített védrendszer a castrum falaira épült.
Írott dokumentumokból:
„…a vár keleti oldalán lévő fal felett, síkságra tekintve áll a királyoknak ritkaszép palotája… Különböző alsó és felső helyiségeiben szökőkutak, víztartó medencék és csurgók vannak, melyekben tiszta víz bugyok…”.

gyulafehervar-28

gyulafehervar-27

A székely író igazsága

Orbán Balázs szerint:
…Erdély történetét kell megírni annak, aki Gyulafehérvár történetét akarja ismertetni…”.
Igaza van a nagy írónak, mert nincs Erdély történelmének olyan fejezete, amely közvetlenül vagy közvetve ne lenne kapcsolatban a várossal.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy Gyulafehérvár története több évezredre nyúlik vissza.
A várostól mintegy négy kilométerre északkeletre, a Maros bal partján, egy az i. e. II-I. századból, a korai vaskorból származó földvár maradványait tárták fel.
Ezen a vidéken élt Erdély első név szerint ismert népe, az agathyreké, akiket a dákok győztek le.

gyulafehervar-26

gyulafehervar-25

A barbár törzsek a római kultúra emlékeit szinte teljesen eltörölték

Kiss Gábor, Az erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy néhány évszázad múlva Marcus Ulpius Traianus i. sz. 101-től 107-ig tartó hadjárataiban legyőzte és megsemmisítette a dák vezér seregét, majd Daciát provinciává szervezte.
Marcus Aurelius császársága idején a tartományt három részre osztották. Középső részét Dacia Apulensis foglalta el Apulum székhellyel, mely az Ompoly – Apula – folyóról kapta a nevét.
A rómaiak ezt a stratégiailag fontos helyet castrummal is megerősítették.
Amikor a rómaiak 271-ben kiürítették Dáciát, a helyüket felváltó gótok a várost lerombolták, a népvándorlás során pedig a barbár törzsek a római kultúra emlékeit is szinte teljesen eltörölték.

gyulafehervar-24

gyulafehervar-23

Horka fia, Gyula vezér felépíti az új várat

A VI-VII. században a szlávok jelentek meg ezen a területen, akik településüknek a Belgrád – Fehérvár – nevet adták, amely az első bolgár birodalom évszázadaiban kezdett benépesülni.
Szintén a fent említett szerző közléséből derül ki az is, hogy a magyar honfoglalás után a Pannóniából ide települt Horka fia, Gyula vezér szálláshelye lett, aki az itt talált romokon felépítette és székhelyévé tette az új várat, amit nevéről a nép Gyulafehérvárnak nevezett el.

gyulafehervar-22

gyulafehervar-21

Az Árpád-kori vár

A várról már az Árpádok korából vannak adataink. Amikor István – Vajk – fejedelem 997-ben Koppány vezért a Veszprém alatti csatában legyőzte, felnégyelt testének egy darabját Fehérvár kapujára szegeztette ki.
A hűtlenné vált Gyula ellen 1003-ban maga I. István király vezette seregét, harcra azonban nem került sor, mert Gyula megadta magát.
A király elvette tőle birtokait, őt családjával együtt Magyarországra hozta, és a Magyar Krónika szerint a tartományt Gyulafehérvárral együtt rokonára, Erdőelvi Zoltánra bízta.
És itt még megjegyezzük, hogy az erdélyi püspökséget I. István király 1009-ben alapította Gyulafehérvár székhellyel, melynek püspöki székesegyházát és palotáját is a várban építették fel.

gyulafehervar-20

gyulafehervar-19

A tatárok elfoglalják Gyulafehérvárat

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy a várra vonatkozó első okleveles emlék II. Endre király 1232. évi adománylevele, melyben a fehérvári-, csanádi-, orodi- és zarándi várakhoz tartozó földeket, melyeket fia, Béla elvett Miklós comestől, visszaadta.
Gyulafehérvárat 1241-ben a tatárok könnyen elfoglalták.
Amikor Rogerius nagyváradi kanonok 1242-ben a tatár fogságból való menekülésének nyolcadik napján Fehérvárra érkezett, ott csak a megöltek csontjait, és a paloták ledöntött falait találta.

gyulafehervar-18

gyulafehervar-17

IV. Béla királyi felmentéseket ad a letelepülőknek

A tatárok kivonulása után, 1246-ban IV. Béla király Gallus erdélyi püspök kérésére – aki szerint a pusztítások után székhelyén, Gyulafehérvárott „…senki sem, vagy csak kevesen maradtak…” – királyi felmentéseket adott a letelepülőknek, kivette őket a vajda, és a bírák joghatósága alól, és az erdélyi püspök által kirendelt uradalmi bírónak rendelte alá, szükség esetén még a királyhoz történő fellebbezést is engedélyezte.

gyulafehervar-16

gyulafehervar-15

Az egyház embereit a templomba szorítják, és az épületet felgyújtják…

Alig állították helyre a város épületeit, a vár falait, amikor a püspök Alárdi János vízaknai bírót valami ok miatt megölette, ezért fia, Gaan, a szászokkal szövetkezve 1277. február 24-én, vasárnap a népet és az egyház embereit a templomba szorították és az épületet felgyújtották.
A kalocsai érsek, János az „…iszonyú károkat tevő gonosz szászok…”-at 1278-ban kiközösítette.
A város helyreállítását 1287-ben kezdték el, és 1291-ben már be is fejezték, amikor III. Endre király országgyűlést tartott itt.
A város azonban nehezen heverte ki a pusztításokat, hiszen 1354-ben a püspök elrendelte, hogy lakói az üresen maradt telekre három éven belül házakat építsenek, mert a be nem épített területeket magának foglalja le.

gyulafehervar-14

gyulafehervar-13

Mátyás király parancsa: a várat földig kell rombolni!

Vára sem érte el a hadászat kívánt szerepét, ezért 1469-ben Miklós küküllői főesperes, erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig kell rombolni, és a sáncokat pedig be kell tölteni.
Írott dokumentumokból derül ki az is, hogy 1516-ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, romlott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal és fedéllel erősítsék meg, melynek elősegítésére kétszáz aranyforint értékű só kiutalását engedélyezte.
Fontos tudni azt, hogy amikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő is ide költözött fiával, János Zsigmonddal.

gyulafehervar-12

gyulafehervar-11

György barát nem tudja elfoglalni a várat

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még azt is megtudni, hogy amikor 1550-ben Martinuzzi György megtudta, hogy Izabella tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 20 ezer főnyi sereggel jelent meg a vár falai alatt, melynek kapuit a királyné a rendek beleegyezésével a helytartó elől bezáratta. Hiába ostromolta ekkor György barát a várat, mert elfoglalni nem tudta.
Tudomásunk van még arról is, hogy a következő év májusában György barát ismét körülzárta Gyulafehérvárt, mire Izabella levélben kért segítséget a szultántól.
A várat Martinuzzi elfoglalta és megegyezésre kényszerítette Izabellát.

gyulafehervar-10

gyulafehervar-9

Menyegzők és… elhalálozások

Itt halt meg 1559-ben Izabella királyné harmincnyolc éves korában, és itt hunyt el 1571-ben János Zsigmond fejedelem is, akinek helyére Báthori Istvánt, a későbbi lengyel királyt választották meg fejedelemnek.
Továbbá itt tartotta menyegzőjét 1595-ben Báthori Zsigmond fejedelem Mária Krisztierina osztrák hercegnővel.

gyulafehervar-5

gyulafehervar-2

gyulafehervar-4

 

gyulafehervar-8

gyulafehervar-7

(folytatása a következő lapszámunkban)

 

Az oldalt összeállította:Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek.

Share Button
Ennyien olvasták: 2711

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. Dr. Pethő Attila István november 5, 2016 at 7:46 du.

    Mint korábban, jelenleg is csak felsőfokon lehet “értékelni” ezt a Gyulafehérvárról szóló tömör és értékes írást. Az ember csak most döbben rá arra, hogy az elmúlt évtizedek során mi mindent mulasztott el. Kétségtelen, hogy az ilyen és ehhez hasonló szülőföld szeretetét sugárzó írásokkal szűkebben találkozhattunk. Hálás köszönet érte Tibor!

  2. Vass Mátyás február 10, 2017 at 1:35 de.

    Elnézést, pontosítanám az Alba Iulia nevet.
    A magyar Gyula névnek nem volt latin fordítása, hangzása után (Gyula, Giula, Iula) pedig a katolikus papok kerestek egy szentnek a nevét, amely megfelelne, a legjobban a Iulius hasonlított. Ezért ma minden Gyulát külföldön Juliusnak, Julionak neveznek. Ugyan ez történt a magyar Jenő névvel, Eugen, Eugenio külföldön. Bélára nem találtak hasonló hangzásút, így a szentje Adalbert, Adalberto lett.
    Szent István király óta a latin lett a magyar állam „hivatalos” nyelve. A dokumentumokban lehetőleg minden magyar nevet latinra fordították, vagy ha nem lehetett fordítani, latinosították. Így lett az Erdőelvéből Transsylvania, Székesfehérvárból Alba Regia, Egerből Agria, Pozsonyból Posonium, Esztergomból Strigonium, stb. Tehát Gyulafehérvár neve úgy lett Alba Iulia, hogy a magyar középkori írnokok a Gyula: Julius meg a fehér: Alba után AlbaIuliára latinosították.
    Persze, a románok nem tudták, hogy ezt a nevet a magyarok adták, mivel latin nyelven van, azt hihették, hogy ez a város ősi római neve, így átvették, elhagyva a szláv Balgrad nevet. Fogalmuk sem volt, hogy a rómaiak nem Alba Iuliának nevezték, hanem Apulumnak. Tehát tisztázzuk, nem a románok voltak, akik a Gyulafehérvár nevet Alba Iuliára fordították, hanem mi, magyarok.
    1974-ben jöttek rá, hogy a rómaiak Kolozsvárt nem Clujnak (Kluzs) nevezték, hanem Napocának, Hátszeget nem Hategnek, hanem Sarmizegetusának, és gyorsan intézkedtek. Úgy látszik, hogy Torda (Turda) esetében még nem jöttek rá, hogy a rómaiak Potaissának hívták.
    Nem tudom, lehet, hogy ekkor rájöttek arra is, hogy Alba Iulia nem római név, hanem Apulum volt az, de hát, sebaj, úgyis latin, tehát mindenki azt hiheti, hogy ez volt a római név. Ugyan ez történt az évszázadokon át általuk használt, a magyar Erdélyből átvett Ardeallal, ma már szívesebben használják a magyar Transilvániát, mert hát ugye, ez is „római”. Holott a rómaiak sosem hívták Transsylvániának, hanem Dáciának. Úgy látszik, a franciák, amikor megcsinálták az autógyárat Brassóban, tudtukra adták ezt, így lett az autó neve „Dacia”.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.