Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Köd
Ma
Köd
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

A Toldalagi-kripták

Nagy-Bodó Tibor március 3, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Toldalagi Koronka ms (26)

(folytatás a 7. lapszámunkból. Befejező rész.)

Koronka Marosvásárhely keleti határában, a Poklos-patak völgyében fekszik. Körülötte „a Nyárád és a Maros vízválasztó dombjai ölelkeznek lombhullató erdeikkel”. Ahogyan azt már a múlt heti lapszámunkban jeleztük, a település neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel. A birtok ura János Zsigmond erdélyi fejedelemsége idején Mihályfy Tamás volt. A család bukását követően a terület Kovacsóczi Farkas kancellár birtokába került, majd a Toldalagi családra szállt…

Toldalagi Koronka ms (10)

Emlékeztető

Toldalagi I. Mihály, az Erdélyi Fejedelemség diplomatája az 1630-as években építtette azt a nagyméretű kastélyt, melyről az 1680-as leltár leírást ad.
Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében leírja, hogy a XIX. század elején Toldalagi László (1748-1806) egy barokk kastély építését kezdeményezte, de a megvalósítás elmaradt.
Nagyszabású, reprezentatív épületegyüttes létrehozását tervezte később gróf Toldalagi Ferenc is, de az ő tervei meghiúsultak, miután az erdélyi vasútépítés szerencsétlen vállalkozásában tönkrement és elvesztette a 20 ezer holdját. Így csak a Joseph Weixlbraun által készített terv előépülete valósult meg 1830 körül.

Toldalagi Koronka ms (20)

A kéziratos könyvekbe vezetett feljegyzések

A marosvásárhelyi Állami Levéltár jelentős forrásértékkel bíró könyvet őriz. A levéltári jegyzékben Toldalagi Viktornak írt számadáskönyvként szereplő könyv oldalain sehol sem történik utalás a Toldalagiakra. Az 1874 és 1877 között vezetett Agenda helynevei azonban Koronkához kapcsolódnak.
Fekete Albert alaposabb vizsgálódása azt mutatja, hogy a koronkai számadó egy már korábban használt kéziratos könyvbe vezette a napi feljegyzéseit.
A korábbi, egy kéztől származó rész 1831 és 1833 közötti időt ölel fel.

Toldalagi Koronka ms (15)
Az épület a klasszicista kastélyaink szép példája közé sorolható

Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint az új­klasszicista homlokzatú, U alaprajzú kastély középső rizalitja félköríves és kazettás kiképzésű dongaboltozatú áthajtóval és magasított attika falazatával diadalívszerűen magaslik ki a főhomlokzat tengelyében.
Az ötven méter hosszú fő- és huszonhat méter mellékhomlokzatok arányos méretei, ablakainak kiosztása és mértékletesen kezelt díszítése révén klasszicista kastélyaink szép példája közé sorolható.
A közel szimmetrikus alaprajzi elrendezésű földszintes épületben a grófi házaspár lakosztályán kívül sorakozott fel a gyermekek szobája, a vendégszobák, a nagyebédlő, a nagy szalon, a pipázó és a hatvanhárom négyzetméteres könyvtár, valamint a szobalányok szobája és a konyha. A belső kapcsolatot a gangok – folyosók – biztosították. A jobboldali szárnyépület alatt dongaboltozatos pince készült. A termeket korhű bútorok, tükrök, csillárok és szőnyegek díszítették.
Fehér porcelánkályhái közül az utolsó darabot Keresztes Gyula hozta be és állíttatta fel a marosvásárhelyi házasságkötő ház nagytermében.
Amint azt már röviden említettük, a könyvtára Erdély egyik legszebb és legnagyobb kastélykönyvtáraként ismeretes, ahol ősnyomtatványok és könyv­ritkaságok sorakoztak a könyves­polcokon. A könyvanyag egy része a marosvásárhelyi Teleki Tékába került.

Toldalagi Koronka ms (22)

A Toldalagiak egykori kriptájára véletlenül bukkannak rá…

Biró József művészettörténész Erdélyi kastélyok című munkájában írja, hogy a Toldalagiak egykori kriptája, melyet a hegyoldalba építettek, földcsuszamlás következtében tönkrement, és helyette 1806-ban építettek újat.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy a Toldalagiak egykori kriptájára a véletlen szerencse folytán bukkantak rá. A föld színe alatti kripta falán lévő emléktábla szövege szerint ott nyugszik többek között Toldalagi IV. Mihály, akit 1748-ban helyeztek örök nyugalomra – Nagy István könyve szerint T. Mihály 1746 előtt halt meg –, mellette felesége, tancsi Földvári Erzsébet (1697-1748), valamint Toldalagi I. László (1746-1779) és felesége gróf Was Kata szarkofágja 1779-ből.

Toldalagi Koronka ms (11)

Nem tudható, hogy a földalatti kripta mikor semmisült meg

Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában még azt is megemlíti, hogy a megbontott földalatti kripta sírköveit, a márványtáblákat és a szarkofág latin és magyar feliratait Spielmann Mihály történész jegyezte le és közölte teljes terjedelmükben. A síremlékek díszítéseit, a színes márványtáblákat a késői reneszánszművészet emlékeinek véli.
Az előbbiek szerint feltételezhető, hogy az 1806-ban készített kriptába másodlagos elhelyezésként az összeomlott régi kripta sírköveit helyezték el. Hogy a földalatti kripta mikor semmisült meg, az nem tudható. Keresztes szerint a Toldalagi család még éltében lévő tagja sem tudott e földalatti kriptáról.
A véletlen folytán megtalált kripta a család nemzedéki adatait egészíti ki, és nem utolsó sorban a koronkai kastély műemlékértékét növeli.
Tekintettel arra, hogy XVIII. századi építményről van szó, melyben XVIII. századi díszes síremlék, szarkofágok és emléktáblák vannak, tanácsos lenne a lejáratot ásatás révén kiszabadítani és a legszükségesebb javítási munkát – a boltozat beszakadt részénél – elvégeztetni, hogy a sírbolt bejárható legyen.

Toldalagi Koronka ms (23)

A Toldalagi-számadás

Fekete Albert a fent már említett munkájában még azt is megjegyzi, hogy a XIX. század hetvenes éveiben a kastély gróf Toldalagi Viktor otthona volt.
Az ő megbízásából vezetett számadáskönyvből kiderül, hogy fenntartotta és gondozta a virágházat. Nem hanyagolhatta el a kertet sem, hiszen Orbán Balázs a hatvanas évek második felében úgy vélte, hogy a parknak „…szépség és célszerű berendezésre nézve alig van párja a Királyhágón inneni részben…”.

A Toldalagi-kastély 2016-ban

Toldalagi Koronka ms (16)

Ma a kastély épülete erősen elhanyagolt, mondhatni romos állapotban van és semmilyen funkciót nem tölt be.
Az épületen szomorú nyomot hagyott a háború utáni átalakítás is, tetőszerkezete teljesen leomlott és belseje is romos. Az egykori kályhák nyomai még fellelhetők a falszerkezetben.
A kastély körüli park teljesen elpusztult, az épület körül a területet részben felszántották. A telekhatárt semmi sem jelzi. Északnyugati irányba, a hajdani tájképi park adottságaként kiemelt szimmetrikus, hármas dombhát – a Zsuzsa-hegy, a Piskóta-hegy és a Makkos-hegy – ma is megvan, de a régi gloriettnek, a gazdag növényállománynak nyoma sincs már.
A romos kastélytól távolabb a domboldalban jónéhány korosabb, a spontán flórában idegenül ható örökzöld csoport hírmondóként utal még a hajdani park hatalmas méreteire.
A Toldalagiak több jelentős birtokkal, kastéllyal rendelkeztek. Koronkán kívül Marosgombáson, Marosvásárhelyen, Sajóudvarhelyen és Nyárádszentbenedeken is számottevő ingatlanjuk volt.

Toldalagi Koronka ms (21)

(következő lapszámunkban:  A Toldalagiak nyárádszentbenedeki kastélya)

 

Képek: Nagy-Bodó Szilárd, Orbán Pál

Share Button
Ennyien olvasták: 1973

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.