Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Ma
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

A Toldalagiak barokkos-klasszicista kúriája

Nagy-Bodó Tibor március 10, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Toldalagi Kuria (5)

Nyárádszentbenedek Marosvásárhelytől tíz kilométerre, délkeletre, a Csere-tető délnyugati lábánál, a Nyárád folyó jobb partján fekszik.  A falut 1332-ben Sancto Benedicto néven említik először. 1567-ben Zent Benedek, 1619-ben Szent Benedek néven jelent meg az írott forrásokban. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu határában verte szét gróf Bethlen Samu seregét Ilsovai kapitány ötszáz székellyel megerősített csapata. Itt építette fel nagyercsei gróf Toldalagi Zsigmond a barokkos-klasszicista kastélyát…

Toldalagi Kuria (12)
A hajdani kolostor

A falu nevét talán a Szent István király által letelepített és ott kolostort alapító benedek-rendi hittérítők révén kapta.
A helybeli templom melletti magaslaton előkerültek az első épület alapfalainak maradványai, me­lyeknek alapján kisméretű kolostorcellákra is lehet következtetni.
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és ud­var­há­zak című munkájában tesz említést arról, hogy a haj­dani kolostor építőanyagát részben a templom építéséhez használták fel, melynek papja az 1330-as években három alkalommal is szerepel a pápai tizedjegyzékben.
Feltételezhető, hogy az 1830-as években ennek a középkori templomnak a helyén építették templomukat a reformátusok.

Toldalagi Kuria (11)

A jelenlegi kastély elődje

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki az is, hogy az 1800-as évek végén a nagyercsei gróf Toldalagi Zsigmond földszinti és manzárdos elrendezésű oszlopos homlokzatú kastélyt építtetett.
Ha figyelembe vesszük az 1748-as konspirációt, mely a nyárádszentbenedeki udvarházra vonatkozik, akkor az a jelenlegi kastély elődjének tekinthető.
A gróf által építtetett kastély, magas megtört tetőzetével és homlokzati kiképzésével a barokkos klasszicista modorban készült.
Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a szabályos téglalap alaprajzú épülethez toldották a hátranyúló épületszárnyat; egyébként szimmetrikus alaprajzi elrendezéssel épült, főhomlokzata tornácán karcsú ion fejezetes oszlopokkal.

Toldalagi Kuria (9)
A kastély átépítése Toldalagi (II.) Zsigmond nevéhez fűződik

A Toldalagi-kastély az 1890-es években épült. A földszinti és manzárdos elrendezésű oszlopos homlokzatú kastély építtetője a nagyercsei Toldalagi (I.) Zsigmond (1766-1847) volt.
Gróf  Toldalagi Mihály és bethleni gróf Bethlen Johanna (1825-1909) legnagyobb gyermeke gróf  Toldalagi (II.) Zsigmond (1847-1894) volt, akinek nevéhez kapcsolódik a kastély átépítése.
Ugyancsak a nyárádszentbenedeki birtokon lakott Toldalagi Tibor (1854-1919) és Toldalagi Er­zsé­bet (1861-1942) is.
A kastélyon többször is végeztek átalakításokat, utoljára gr. Toldalagi (II.) Zsigmond (1847-1894) megrendelésére történtek építkezések.

Toldalagi Kuria (8)

Az erdélyi keresztcsűrös séma és a térképszelvények

Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében e témával kapcsolatban többek között arról is ír, hogy Nyárádszentbenedek az I. katonai felmérésen egyutcás település, két templommal és egy vízimalommal.
A telkek beépítése többnyire itt is az Erdélyre jellemző keresztcsűrös séma szerint történt. A fő művelési ágak a külterületen a szántó és a legelő.
A II. és III. katonai felméréseken a település jobban széthúzódik a főút mentén. A térképszelvényen egyértelműen jelenik meg a kastély és kertjének úthálózata, melyből tájképi kertre következtethetünk.

Toldalagi Kuria (7)

A kúria fejedelmi háztartása. A falakat az ősök képei borítják.

A kastély korhű bútorokkal volt berendezve, a falakon portréképek függtek, valamennyi kiváló mester alkotása. A nagy szalonban sok értékes és díszes ötvösmunkát tartottak…
„…a mai Szentbenedeken senki nem ismerne rá az egykori Szentbenedekre. Egyszerű kúria volt akkor is, de szinte fejedelmi háztartással, olyan mértékkel és bőséggel, amilyen ma már csak talán Oroszországban létezik. A berendezés egyszerű volt. A falak fehérre mázolva, a padló fehér palló; szőnyeg az egész házban nem volt, kivéve egy török szőnyeget a hatalmas ebédlőasztalon; a két társalgószobát – akkor még nem hívták őket szalonnak – empire stílusban rendezték be; az egyikben fekete fából volt a bútor bronzgombokkal, halványkék kárpittal, a másikban fekete fa világosvörös kárpittal; a két szobában, valamint az ebédlőben az ősök képei borították a falakat. Csecsebecsének a nyomát sem lehetett találni, minden józan, szigorú és nagyon tiszta volt. A francia stílusú kertet lépcsők tagolták egészen le a Nyárádig. Ódivatúak voltak a virágok is, dúsan illatozó török rózsa, szegfű, égő szerelem stb. A ház előtt veranda, itt uzsonnáztunk, a veranda előtt pedig rózsasövénnyel körülkerített lovarda. Ebben lovakat futtattak, egy régi spanyol fajtát.…” – írja Toldalagi Róza 1900-ban.

Toldalagi Kuria (6)

A grófné visszaemlékezése nem egyezik a katonai felméréssel

A kastély a parkhoz képest magaslaton helyezkedik el; a fent már említett szerző meglátása szerint, ennek a jobb kilátáson túl, az árvízvédelem is oka lehetett.
A kastélyparkról, mely a falut átszelő országúttól a Nyárádig terjedt – területe a III. katonai  felmérés térképlapján hozzávetőlegesen hét hektár – , nem találunk rajzokat, terveket.

Toldalagi Kuria (2)
Csupán a húszadik század első feléből maradt fenn néhány fotó az épületről és a közvetlen környezetéről.
Már a II. katonai felmérésen is látszik a kastélyhoz kapcsolódó, íves úthálózatú park. Alaprajzi formáján túl kialakításának ideje is megerősíti a park tájképi jellegét.

Toldalagi Kuria (1)
Ennek némiképp ellentmond gróf Toldalagi Róza visszaemlékezése, mely szerint franciakert volt Nyárádszentbenedeken: „… a francia stílusú kertet lépcsők tagolták egészen le a Nyárádig…”.
A XIX-XX. század fordulójáról fennmaradt visszaemlékezés is hitelt érdemlő lehet azonban, hiszen ebben az időszakban a kastélyok közvetlen környezetét geometrikus kialakítás jellemezte. Dr. Fekete Albert szerint, ezt nevezheti Toldalagi Róza – a mai tájépítész terminológia értelmében tévesen – francia stílusú kertnek.

Toldalagi Kuria (3)

Kocsányos tölgyek őrzik az elfeledett múltat

Toldalagi Kuria (4)A katonai térképen a kert két útja is egyenesen nekifut a Nyárádnak, de hídábrázolás nem látható, ami alapján gázló létezésére következtethetünk; vagy a meredek part végett esetleg vízparti pihenő-, kilátópontok is lehettek ott valamikor – véli Fekete Albert.
A régi kastélykert fáiból egynéhány megmaradt: kocsányos tölgyek, platánok, lepényfák, fenyőfélék, és pikkelylevelű örökzöldek őrzik az elfeledett múltat. Az épület tornácától északra még fellelhető két nagyobb kivágott fa tönkje is.
Az idős terebélyes fákat leszámítva semmi sem árulkodik már a kastélyt hajdan övező dicső parkról.
A kastélyt a második világháború alatt kifosztották, berendezési tárgyait széthordták. A kommunizmus éveiben a helyi állami mezőgazdasági vállalat székhelyéül használták, a rendszerváltás után a belga testvértelepülés vásárolta meg.


Fotó:erdely-szep.hu

Share Button
Ennyien olvasták: 1677

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.