Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Eső valószínű
Kedd
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

A Toldalagiak nagyméretű kastélya

Nagy-Bodó Tibor február 18, 2016 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Toldalagi Koronka  (1)

A Marosvásárhelytől Segesvárra vezető műúton, a várost elhagyva, bal kéz felől tűnik fel az újklasszikus homlokzatú, rendkívül elhanyagolt kastély és a kastélyhoz tartozó néhány gazdasági épület. Mindezek ma kopár környezetben állnak, pedig valamikor százhúsz kataszteri hold nagyságú, gondosan rendezett és fásított park, mesterséges halastó és lombhullató liget övezte. A park a falu bejáratánál terült el, és részben felhúzódott a csaknem százötven méter magas, erdővel borított dombra…

Toldalagi Koronka  (1)

A fellázadt székelyek rombolása

A középkori település szent­­egyházát az oklevelek KORUNKA (1332-ben), KO­R­­NUKA (1334-ben) és KORUKA (1335-ben) néven jegyezték fel. Az 1567. évi regestrum alkalmával nyolc kaput számoltak.

Toldalagi Koronka  (2)
János Zsigmond erdélyi fejedelem idejében a falu a Mihályfy Tamásé. Kastélyát a fellázadt székelyek 1562-ben feldúlták.
A Sepsiszékről származó Mihályfy család lebukása után a körtefájai Kovacsóczi Farkas kancellárra, majd a Toldalagi családra szállt a birtok.

A Toldalagi címer

A Toldalagi – más forrásokban: Tholdalagi, Toldalaghi, Tholdalaghi – család Magyarországról származott Erdélybe.
András, a Magyarországon kihalt híres Alaghi család sarja 1453-ban kapta birtokul Toldalag helységét, és ekkor vette fel a Toldalagi nevet, majd a szomszédos Ercse elnyeréskor az „ercsei” előnevet.

Toldalagi Koronka  (3)
„A Toldalagi-család címere egy kereket tartó páncélos kar, melyet a családi hagyomány onnan szár­maztat, hogy valamelyik király Erdélyben utaz­takor, midőn egy ve­­szélyesen sebes folyamot szekeren gázolna át, a kerék szege kiesett, mit a kíséretében levő egyik Toldalagiős észrevevén, ujját dugta a kerékszeg helyére mindaddig, míg a király a veszélyen túl volt, minek emlékére e címert s jutalmul jószágokat nyert.”

Toldalagi Koronka  (4)

 

A fejedelmi kor egyik legnagyobb tudású diplomatája

Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában említi, hogy a Toldalagi család, tehát a nagyercsei és nagyiklódi előnévvel Erdély régi mágnás családjainak egyike, nevét a család Toldalag helységről mint ősi birtokról vette fel a XVI. században.

Toldalagi Koronka  (5)
Toldalagi I. Mihály (1580-1673) a fejedelmi kor egyik legnagyobb tudású diplomatája, a XVII. század harmincas éveiben nagy­méretű kastéllyá építtette át elődje épületét, melynek nagyságáról és az ahhoz tartozó épületekről az 1680-ban készített leltár tudósít.

Toldalagi Koronka  (7)

A Toldalagi grófok tervezői

Az építőtevékenységű Toldalagi család László (1748-1806) nevű tagja a régi kastély helyett a XIX. század elején egy nagyobb méretű barokk kastély építését vette tervbe – tervezője talán Jean Luidor, a Toldalagi grófok szolgálatában álló francia építész –, de azt nem valósíthatta meg.

Toldalagi Koronka  (8)
Ugyancsak a fent már említett Keresztes Gyulának van tudomása még arról is, hogy gróf Toldalagi Ferenc is lemondott a nagy kastély épületegyüttes építéséről, és mindössze csak annak előépületét, a ma is álló kastély épületét készítette el. Annak tervezője 1829-ben Joseph Weixlbraun építész volt.

Toldalagi Koronka  (10)

 

Erdély egyik leggazdagabb könyvtára és gabonaraktérként használt épület

Az U alaprajzú kastély végül újklasszicista homlokzattal épült meg, főtengelyében, a középső rizalitban, félköríves és kazettás kiképzésű dongaboltozatú áthajtóval.

Toldalagi Koronka  (11)
Az épület arányos méreteivel és visszafogott díszítéseivel a klasszicista kastélyok szép alkotása. Hatvanhárom négyzetméteres könyvtára az egyik leggazdagabb volt Erdélyben.

Toldalagi Koronka  (13)
Az államosítást követően a könyvanyag egy része a marosvásárhelyi Teleki Tékába került. A kastély utolsó lakója gróf Toldalagi József volt, aki 1944-ben hagyta el a későbbiekben gabonaraktárként használt épületet…

Toldalagi Koronka  (17)

 

A kastélykert megálmodott szökőkútja

Biró József említést tesz egy szigorúan geometrikus rendszerű, erős francia hatásoktól mentes kerttervről, a kert közepén szö­kőkúttal, amelyet a barokk kastélytervvel egy időben álmodott meg Toldalagi László grófnak Jean Luidor, és amely – a nagyszabású épületegyütteshez hasonlóan – soha nem épült meg.
Dr. Fekete Albert, az Erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében arról ír, hogy később, vagyis a XIX. század első felében, a százhúsz kataszteri hold nagyságú tájképi park ki­alakításakor tudatosan használták ki a terület északnyugati határát képező szimmetrikus dombok látványát: „…gloriette állott az egyik halom tetején, s elragadó kilátás nyílt a regényes vidékre…”.

Toldalagi Koronka  (16)

 

A tájképi kert tervezője

Biró közlése értelmében 1832-ben a parkba virágházat is tervezett Johann Erras, és bár a híres koronkai könyvtárban egy 1825-ös datálású, Zalabsky névvel fémjelzett angolpark terve is megvolt, a hagyomány mégis Bodor Pétert tartja a tájképi kert tervezőjének és építőjének, aki akkoriban a család kertészeként tevékenykedett.

Toldalagi Koronka  (17)
„…a hatalmas XVIII. századi faóriások közé a legváltozatosabb növényeket ültették; a koronkai park… a dendrológiai kertstílus jegyeit is magán viseli…” – írja Biró, de az idézet folytatásában már inkább a század első felére jellemző szentimentális kerti elemeket emeli ki. Vagyis: „…a különféle színhatású fák alakították ki a derűs vagy komoly hangulatot…”.

Toldalagi Koronka  (18)

A kert egykori hangulatának rekonstruálása

Ugyancsak Fekete Albertnek van tudomása arról, hogy a parkot ekkor lombhullató liget övezi, benne egy mesterségesen kialakított halastó és egy kerti pavilon található, melyet Müller János radnótfájai építész emelt 1887 őszén.

Toldalagi Koronka  (20)
A kert egykori hangulatának rekonstruálásához a legjobban talán az építtető Toldalagi Ferenc lányának, Toldalagi Rózának visszaemlékezései segítenek, melyek a kilencszázas évek koronkai kertjét idézik:
„… a legszebb a kert volt, területre nagyobb, mint a schönbrunni – ezt a kijelentést fenntartásokkal kell fogadnunk, hiszen a schönbrunni kert négyszáz holdas –, angol stílusban, gyönyörű bokrokkal és fákkal, művészien telepítve… Pompás volt az a park! Ma is látom, ma is érzem a meleg, magnólia- és daturaillattól fülledt nyári estéket. Sehol másutt nem láttam annyi magnóliát, nem hallottam annyi csalogányt csattogni, mint ott…”.

Toldalagi Koronka  (26)
Gróf Toldalagi Róza beszámol arról is, hogy apja „…majd minden évbe elment Bécsbe; igaz, hogy annak idején nyolc-tíz napba telt, mire odaért az ember, ő mégis útra kelt. Ettől finomodott az ízlése; mindig hozott valami újat a ház és a kert számára…”.

SAMSUNG

A memoárban olvashatunk a kertet gondozó személyzetről is. A grófnő felsorolásában egy bécsi főkertész, négy kertészfiú, egy magyar zöldségkertész és segédmunkaerőként cigányok szerepelnek.

(befejező rész a következő lapszámunkban)


Toldalagi Koronka  (23)

Képek: Nagy-Bodó Szilárd, Orbán Pál

Share Button
Ennyien olvasták: 3147

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

2 hozzászólás

  1. Csányi Norbert február 18, 2016 at 4:08 du.

    Nagyon szomorú. ..:(
    A mostani tulajdonosok lehet tudni valamit ?
    Nem áll szándékában el adni ?
    Hátha valaki viszallitana a régi stilusba..?

    • Bagy-Bodó Tibor február 18, 2016 at 4:43 du.

      Ez egy hosszú és régi folyamat. Lesz még egy része az összeállításnak.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.