Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

A vár, mely a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált

Nagy-Bodó Tibor november 30, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból)


Vajdahunyad vára filigrán architektúrájával mint ereklyetartó emelkedik a vaskohászati kombinát által igen megviselt város fölé. A város szürke tömegéből hirtelen kimagasló vár örömmel és csodálattal tölti el látogatóját, aki e monumentális építmény minden zugát, és a benne lezajlott események kavalkádját örökre magába zárja. Hat évszázad történetének emlékét őrzi e műemlék, amit nem csak a Hunyadiak, hanem erdélyi fejedelmek és szomorú sorsú családok birtoklása töltött meg tartalommal. A Ruszka-havasok keleti lejtőjének egészen a Cserna folyóig benyúló lankás magaslatán fekszik a vár, a Csernába torkolló Zalasd patak mentén. E szép, de nehezen védhető természeti környezetbe ültetett rezidenciából nem csak a várost, de az uradalomhoz tartozó környező falvakat is jól szemmel lehetett tartani.

A vár arányai szerint római alapokon nyugszik

Möller kutatásai alapján megállapítható, hogy Hunyad vára a tatárjárás után keletkezett, és építője minden bizonnyal a király volt.
Annyi bizonyos, hogy IV. Béla fia, V. István, Erdély hercege 1267-ben már Castrum Hunod királyi várnagyának, Stepánnak adott utasításokat, hogy toborozzon katonákat, és az őt támadó Kemény Lőrinc ellen siessen segítségre Feketehalomhoz.
Ezután az oklevelek egész 1364-ig hallgatnak a várról, amikor várnagyot – Castellanus de Hunyad – említik meg kitétel nélkül.

1410-ben kiállítják a végleges adománylevelet

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy Zsigmond király 1409-ben kelt levele arra utasítja az erdélyi káptalant, hogy az akkor még jelentéktelen Castrum Hwnyad királyi birtokosa iktassa be Serbe – Szerbe – fia Vojk királyi katonát, s általa édestestvéreit, Magast és Radult, valamint unokatestvérét vagy nagybátyját Radolt, és végül fiát, Jánost.
Az erdélyi káptalan 1409. október harmincegyedikén jelentette a királynak, hogy a beiktatást ellentmondás nélkül elvégezte, így Zsigmond 1410-ben kiadta a végleges adománylevelét, és ebben Vojkot – Vajk – már Hunyadinak nevezi.
Kiemelten fontos tudni azt, hogy Vajk magának a régi Szapolyai családból, fiának, Jánosnak pedig a horogszegi Szilágyak nemzetségéből hozott feleséget, és amikor 1430-ban meghalt, már tekintélyes vagyont hagyott a fiaira.

A szerény vár nem elégíti ki Hunyadi igényeit

Hunyad várát János örökölte, aki ebben az időben a király kíséretének tagja. Már nem elégítette ki igényeit a szerény vár, ezért hozzáfogott annak átalakításához, kibővítéséhez, illetve egy új vár felépítéséhez a régi felhasználásával.
Az első várat új falakkal körülvéve megnagyobbította, a védőfalakat pártázattal, és bástyáit lőrésekkel látta el.
A boltozott és befedett Hímes-torony csak az Arany-ház első emeletének magasságáig épült ki.
Az Arany-házon kívül új lakóházak épültek a mai lovagterem felé eső részen. Megépült a „Nye bojsza”-torony, a kaputorony.
A kápolnát 1446-ban, míg a lovagtermet 1452-ben építették fel.
Miután a vár felépült, 1456-ban Hunyadi János új adományul kapta Castrum Hunyadot a várossal és tartozékaival, a Temes vármegyei komjáti kerülettel, melyet még Zsigmond király adományozott neki, és az ugyanebben a vármegyében fekvő ikusi kerülettel, melyet Albert királytól kapott.

A birodalmat Korvin János hercegnek adományozzák

Hunyad várának nagy hibája volt, hogy távol feküdt az ország központjától, Buda várától, és amikor Hunyadi János meghalt, fia, az 1458. január huszonharmadikán királlyá választott Mátyás az ősi birtokot elhagyva Budára költözött.

Idővel magához vette anyját, Szilágyi Erzsébetet is, aki az óbudai királynéi várban rendezkedett be.

1482-ben, Hunyad várát:
„…mint atyai és örök birtokát, amelynek tulajdonjogában boldog emlékezető atyja: János és testvére László éltök végéig benne voltak, valamint ő is benne volt, Hunyad városával és más városokkal, birtokokkal, pusztákkal, vámokkal, só-, arany-, ezüst-, és más fémbányákkal együtt…” Beatrix királyné beleegyezésével fiának, Korvin János liptói hercegnek és hunyadi ispánnak adományozta.

A hunyadi vár újabb tulajdonosai

Szintén a fent említett szerző, Kiss Gábor világít rá arra, hogy Mátyás király halála után az 1490. június tizenhetedikén kelt farkashidi egyezség a várat örökjogon Korvin birtokában hagyta meg, ő azonban 1494-ben tartozékaival együtt Kinizsi Pál országbírónak, temesi ispánnak és feleségének, Magyar Benigának zálogosította el 10 ezer forintért.


Ők azonban a zálogjogot 1496-ban Bakócz Tamás egri püspöknek és rokonainak adták át, akik viszont nem tudták birtokba venni, mert amikor 1508-ban az erdélyi káptalan a vajda embereivel a vár előtt megjelent, hogy a beiktatást elvégezzék, Hunyad várának várnagya, Nagy György embereivel az időközben elhunyt János herceg özvegye és leánya nevében elzavarta őket.

Amire a királyi kúria utasítása emlékeztet

Korvin János, majd fia, Kristóf halála után a herceg özvegye, Frangepán Beatrix 1508-ban II. Ulászló királytól adománylevelet kapott Hunyad várára és uradalmára, de ezzel egyidejűleg feleségül kényszerítették Brandenburgi György őrgrófhoz.

Beatrix 1509-ben meghalt, és a hatalmas birtokot az őrgróf szerezte meg, akitől azonban erőszakoskodásai miatt 1519-ben hűtlenség címén elvették birtokait.

A királyi kúria utasította Szapolyai János erdélyi vajdát, hogy ha kell, fegyverrel is, de a várat foglalja el, és adja át a Bakócz családnak.

A rendelkezésnek azonban nem tudtak érvényt szerezni, és az őrgróf továbbra is a vár birtokában maradt, amíg Ansbachba nem költözött. Távozása előtt Hunyad várát és birodalmát enyingi Török Bálintnak adta el, aki 1536-ban adománylevelet is kapott rá János királytól.


Azonban még tudni kell azt is, hogy 1605-ben a szerencsi országgyűlés Török Istvánt hűtlennek nyilvánította, és elvett birtokait Bethlen Gábornak adományozta.

Nem csak Erdély, hanem egész Magyarország egyik legszebb várává alakítják át

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy az új tulajdonos, iktári Bethlen Gábor nagy költséggel restauráltatta a várat.

A vár délkeleti sarkán emelt rondellával, az északkeleti részen a pártázatos, Bethlen-terasznak nevezett falszoros bővítésével a várat nemcsak Erdély, hanem egész Magyarország egyik legszebb várává alakíttatta át. A várat ifjabbik Bethlen Istvánnak adta.


István 1627-ben vette feleségül Széchy Máriát, akivel itt élt 1633-ban bekövetkezett haláláig.

1685-ben elveszik Thököly Imre javait

Hunyad vára és uradalma 1633 után Bethlen Péteré, majd pedig nővére, Katalin, Zólyomi Dávidné birtoka lett, kinek halála után gyermekei, Zólyomi Miklós és Mária, Barkóczy Sándorné örökölték.

Amikor ők örökösödési szerződést kötöttek egymással, Thököly István – aki Bethlen István másik nővérét, Gyulaffyné leányát vette feleségül – 1667-ben Barkóczynétól, a Hunyad várának őt illető részét elcserélte Illye váráért.


Zólyomi Miklós azonban a Portára szökött, ezért 1670-ben birtokaitól megfosztották, és a várban bírt részeit I. Apafi Mihály fejedelem 1673-ban Thököly István fiának, Imrének és leánytestvéreinek adományozta.

A hűtlennek kikiáltott Thököly Imre javait 1685-ben elvették, és I. Apafi Mihály fejedelem Hunyad várát fiának, II. Apafi Mihálynak adományozta.
Ennek halála után, 1713-ban özvegye, gróf Bethlen Kata örökölte, akiről 1725-ben a kincsárra szállt.

Hunyad várát a kincstár nem magyar érzelmű hivatalnokai vették „kezelésbe”, a termeket átalakították, falakat építettek benne, a freskókon keresztül ajtókat vágtak, ha kellett vakoltak vagy meszeltek, így törekedve arra, hogy a várból „Hivatal”-t alakítsanak ki…

(befejező rész a következő lapszámunkban)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.


Share Button
Ennyien olvasták: 1075

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.