Központ
2017. június 27. kedd, László
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Zivatar valószínű
Csütörtök
Zivatar valószínű

A vár, mely az erdélyi népek biztonságát szolgálta

Nagy-Bodó Tibor június 8, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Kézdiszentlelket a hagyomány szerint a besenyők alapították; Kézdivásárhelytől mintegy öt kilométerre északra, a Kászon-patak völgyében fekszik. A települést 1332-ben De Sancto Spiritu néven említik először. Mai templomának elődje egy XIII. századi román stílusú templom lehetett. Helyére épült 1400 körül a mai templom, melyet a XV. század második felében átépítettek. 1773-ban újra átépítették, erődítései XVIII. századiak. A Perkő tetején álló vár már a honfoglaláskor is létezett, 1241-ben a tatárok lerombolták, utána újjáépítették, de a XV. században egy török ostrom elpusztította. Újra helyreállították és véglegesen csak a XV. század végén pusztult el. A település a trianoni békeszerződésig és 1940–1944 között Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A falut a második világháborúban bombatámadás érte, melyben kétszáznyolcvanöt ház égett le.

A hely, ahol Szentlélek vára állott

A Kézdivásárhelytől északra települt Kézdiszentlélek szélén található egy kastélyrom, a rom felett pedig a hétszáztizenkilenc méter magas, kopasz Perkő-hegy tetején egy XIII. századi eredetű, négykaréjos kis kápolna van. A hegy fennsíkján állott egykor Szentlélek vára.
A szabálytalan alaprajzú, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, ovális alakú vár északi és nyugati oldalát egy sánc, ezen belül pedig kettős fal védte körülbelül huszonöt méter hosszúságban.
A Perkő meredek déli oldalánál, a szinte függőleges sziklafal megfelelő védelmet biztosított.

Az ötkúpú kápolna építési ideje ismeretlen

A vár középső részén egy hatvan-hatvanöt méter kerületű domb van, melynek szélén alaktalan maradványok láthatók. Valószínűleg itt állhatott a vár öregtornya.
Az öregtorony helyén egy román stílusú, vagy legalább is azt utánzó öt toronnyal ellátott, ötkúpú kápolna épült. Építési ideje ismeretlen.


Reneszánsz ajtaján a latin nyelvű felirat dátuma – 1686. március 23. –, a Kálnoky Sámuel által történt átépítésre utal.
Fontos tudni azt is, hogy 1948-ig búcsújáróhely volt, ahol misét is celebráltak a búcsúsoknak.
A vár területének nyugati részén, egy Mikes Anna által építtetett kápolna áll. E területen egyéb épületre utaló nyomot Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyv szerzője sem talált.

Ősidőktől fogva az erdélyi népek biztonságát szolgálta

Kézdiszentlélek tehát ősi település, és amint azt a felvezetőnkben már röviden jeleztük, a hagyomány szerint a besenyők alapították.


Az Ojtozi-szoros és a Csíkba vezető Kászon völgyének védelmére már a honfoglalás után épült királyi vár.
IV. Béla 1251-ben kelt oklevele utasítja Lőrincz erdélyi vajdát és Valkó vármegye főispánját, hogy az erdélyi határszélem, a székely földön levő szentléleki királyi várat – castrum nostrum regium Zenth Lelewkh –, amit a tatárok leromboltak, haladéktalanul építse újra, és védelmét hű várnagyokra bízza, mert az ősidőktől fogva az erdélyi népek biztonságára szolgált.

Az egykori várnagyokról

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy várnagya V. István ifjabb király 1271. évi oklevele szerint Jakab fia László lehetett.
Még egy várnagya ismert, név szerint Péter fia László, akinek 1389-ben Zsigmond király birtokot adományozott.


II. Lajos király Szapolyai erdélyi vajdának adományozza
A történelem igazolja azt is, hogy a vár hosszú ideig békésen állt, amíg a török többszöri ostrom után el nem pusztította. Írott dokumentumok támasztják alá azt a tényt, hogy 1465-ben már csak mint romot említik.
Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy az ezt követő években a vár újra felépült, és II. Lajos király tartozékaival együtt – melyek Szentmártoni Kézdi Gáspár halálával szálltak a koronára –, Szapolyai János erdélyi vajdának adományozta.

1539: János király oklevele és utasításai

János király 1539-ben kelt oklevele szerint azért, mert Uzoni Béldi Pál Bodola falut átengedte Brassó várának, cserébe megkapta castellum Zenthleleket Kézdiszéken, minden hozzá tartozó székely és nemesi birtokkal együtt.


1540-ben azonban János király már arra utasította a gyulafehérvári káptalant, hogy Keszi Székely Simont, Tarnóczi Sebestyént, Romhányi Zsigmondot és Herencsényi Istvánt, mint osztályos rokonokat, iktassa vissza a Kézdiszékben levő szentléleki vár- és a hozzá tartozó mezővárosok s helységek birtokába.

A „fényes volt vár”

A vár végleges pusztulása Báthori Zsigmond fejedelemsége idejére ¬(1586-1602) tehető, mivel egy 1584-ben kelt oklevél már csak „fényes volt vár”-nak, egy 1594. évi oklevél pedig helyrehozhatatlan várnak nevezi.

A Szent István  kápolna mint Háromszék leglátványosabb műemlékeinek egyike

A Kézdiszentlélektől nem messze található Perkő-hegyen áll a kicsi, de annál csodálatosabb Szent István-kápolna. Népszerű Szent István napi búcsújáró hely.


A csupasz dombtetőn álló, lóhere alaprajzú, fehér falú és piros tetejű kápolna Háromszék leglátványosabb műemlékei közé tartozik.

Különösen szép a kápolna XVII. században készült, faragott reneszánsz ajtókerete, és a belső falon látható néhány, magyar szenteket ábrázoló töredékes freskó is.

Az országot  védő és vigyázó hely

A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A szent hegy szakrális szerepe mellett hosszú történelme során a székelység históriájában is fontos szerepet játszott. Országot védő vigyázó hely is volt, egykori vára a keleti gyepű védelmezője.


A néphagyomány szerint a középkori igazságszolgáltatás színhelyeként is működött.
A várat, a hegyet és az egész térséget hosszú időn át birtokoló Mikes, Apor és Kálnoky főúri családok, az itt élő lakosság történelemformáló szerepvállalásának következménye, hogy ennek a vidéknek úgy alakult emberi arca, lelki és hitbéli élete-világa, és olyanok a nyelvi és kulturális értékei, amilyennek ma ismerjük.

Minden év augusztus huszadikán megtartott Szent István-napi búcsú a csíksomlyói búcsú után a legjelentősebb katolikus rendezvény a Háromszéken és Csíkban élő hívek számára.
Kiskászonban találjuk a csíksomlyói és perkői búcsú emlékeit – zászlókat, fényképeket és egyéb kegytárgyakat –, melyeket a Búcsújárók Emlékházában őriznek.
Kézdiszentlélek római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik (erről: a következő lapszámunkban).
Alaprajza egyedülálló úgynevezett „ollós”, négy sarok- és egy kaputoronnyal.

A kő obeliszk

Az 1714-ben felállított emlékkeresztes kő obeliszk az 1710-es években pusztító nemzetközi pestisjárványra emlékeztet, amikor a település lakói közül is több százan pusztultak el e kórban.
A pestis több nagy hulláma között a legnagyobb a Fekete Halál volt, mely 1346-ban érte el a Krímet, és itt mint a történelem első biológiai fegyverét is bevetették. A tatár seregek Kaffa ostromakor pestises hullákat katapultáltak a város falain belülre.
Az évszázadok során a pestis újra és újra lecsapott, ennek esett áldozatául Hunyadi János is, de többek között az 1710-es években az Osztrák Birodalomban pusztító járvány vetett véget a Rákóczi-szabadságharcnak is.
Miközben egész Európát sokkolta, a járványnak pozitív hatásai is voltak: ösztönzően hatott az orvostudomány fejlődésére, a nemzeti tudományos nyelvek kialakulásának adott lökést.
Az obeliszk alkotójának neve nem maradt fenn.

A Szent István  emlékkereszt

A perkői kápolna haranglábától pár méterre található egy emlékkereszt.
A Jakab Miklós által 1929-ben, Szent István apostoli király tiszteletére állított jel hátsó részén írja:
Nyolc gyerekét s párját veszített férj áldozatából állok e hegy ormon ős Kápolna helyén
E nagy idők tanuját Keresőknek szólok e képen
Testsvér régi hazát juttat a földi Kereszt.

A Szent István emlékszobor

Kovászna megye egyetlen egész alakos Szent István szobra Kézdiszentléleken található és 2009. augusztus húszadikán avatták fel.
A 2,40 méter magas, kőből készült szobor a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente szobrászművész alkotása.

A dinnyéskő

Dinnye alakú szikla, rajta emlékkereszt. A neve Dinnyéskő, legendája azonos a Csíksomlyó hegyén levő Kőosztováta legendájával.
A legenda szerint a furcsa kinézésű szikla helyén egy öregasszony házikója állott.
Nagyboldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták az asszonyt, de az a szövőszéke mellett munkája közben rá se hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra.
A kegyes hívők végighallgatták az ünnepélyes misét, nagy volt azonban a csodálkozásuk, amikor visszajövet nem találták az öregasszony házikóját, a helyén egy szikla állott, jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik, körülötte pedig az apró csirkék, melyeknek szemeket szedeget az anyjuk.
Az évszázadok vihara sokat lemorzsolt a legendás Dinnyéskőből, azonban a merész fantáziájú néplélek megismeri ma is a kőcsoport ködös alakjait és azt mondja, hogy aki „kilencszer térden állva megkerüli a követ, hallja a szövőszék csattogását. ”…


(befejező rész a következő lapszámunkban. Benne: Kézdiszentlélek római katolikus erődtemploma)


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményükből küldte be szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1803

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Dr. Pethő Attila István június 13, 2017 at 3:03 du.

    Örömmel olvastam a jelen irásodat, s mint minden esetben most is “falom” soraidat. Őszintén gratulálok!

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.