Központ
2018. december 10. hétfő, Judit

A vár, melynek építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok

Nagy-Bodó Tibor február 22, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Kézdivásárhelytől jó tizenöt kilométerre levő Ikavalva a Bodoki-hegység keleti oldalán, a Sajgó-patak mellett fekszik és közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik. A települést 1334-ben Ika néven említik először. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál, keskeny fennsíkon állnak Ika várának romjai. Keleti tornya körülbelül tíz méter magasságban áll. Építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok. Régi temploma a Paphegyen áll és XIII. századi eredetű. Egykor fal vette körül, ma elhagyottan omladozik. 1875 körül bontották le, amikor az új református templomot építették. A Lukács Péter-ház XVIII. századi.

Ika várának falai még ma is több helyen állnak

Ahogyan azt már felvezetőnkben röviden jeleztük, Ikafalva Kézdivásárhely és Csernáton közelében, a Bodoki-hegység keleti oldalában települt.

A község mellett, az Ika-patak és a Csernáton-  agy Nagypatak találkozásánál a huszonöt-harminc méter magas Várbérc keskeny fennsíkján állott egykor a kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, aránylag szabályos alaprajzú Ika vára. Igen keskeny, alig tíz-tizenöt méter szélességben, de körülbelül nyolcvan méter hosszúságban húzódó falain kívül, mindkét végén egy-egy mély sánc húzódott.

A falak vastagsága közel két méter lehetett, melyek ma is több helyen, méternyi magasan állnak.

Az 1802. évi földrengés ledönti a torony felső részét

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a vár két végét a falakon belül egy-egy kör alaprajzú torony zárta le, melyek közül ma már csak a keleti torony áll, mintegy tíz méter magasságban.

Különlegessége, hogy alakja nagymértékben eltér a többi toronyétól: alapjától szélesedik, közepe táján összeszűkül, majd a felső részén ismét széles.

Eredetileg körülbelül három méterrel magasabb volt, de az 1802. évi földrengés a felső részét ledöntötte.

A lakótoronyba egy hágcsón lehetett feljutni

A ma háromemeletes torony északi oldalán az első emelet magasságában egy ajtónyílás van, mely a lakótorony egyetlen bejárata volt, és ahová hágcsón lehetett feljutni.

A födémeket tartó gerendák fészkei ma is láthatók, épp úgy, mint a felvezető lépcsők nyomai. A harmadik emelet boltozott volt, boltíveinek maradványai az elmúlt században még látszottak.

A toronynak ablaka nincsen, csupán apró, és szabálytalanul elhelyezett nyíllőrései. Fala kőből épült.

A vár építéséről semmilyen adatunk nincsen

A torony bejáratához sokáig egy falépcső vezetett, melyet a belsejében lévő falépcsővel együtt évtizedekkel ezelőtt építettek az építőtábor diákjai.

A vár nyugati végében állt torony már nem látható, de az alapfalai még megvannak.

Ezen a részen is mély és széles sánc védte a falat, és itt kellett lennie a vár egyetlen kapujának is, melyhez valószínűleg egy felvonóhíd vezetett.

A vár területén épületre utaló maradványok nem találhatók. Építéséről semmilyen adatunk nincsen.

Háromszék vármegye egyik legrégebbi települése

Szintén a fent említett szerző, Kiss Gábor közléséből tudjuk meg, hogy Ikafalva az egykori Háromszék vármegye egyik legrégibb települése, és még a székelyek letelepedésekor alapították.

Első okleveles adatunk azonban csak az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből származik, amikor villa Ika Pál nevű papja öt régi banálist fizetett tizedül.

Jeleztük már, hogy temploma XIII-XIV. századi eredetű, és egykor fal vette körül, de azt később lebontották. Ma elhagyatottan omladozik.

Fontos tudni még azt is, hogy az 1567. évi dézsmajegyzék szerint Ikafalwa tizenhét kapuval adózott, Báthori Kristóf 1579-ben Alcsernátoni Domokos Istvánnak, Tamásnak és Domokosnak adományozta possessio Ikafalwát; Báthori Zsigmond fejedelem pedig 1587-ben Csernátoni Damakas (így) Tamás részére hat jobbágytelket adományozott Ikafalván, melyek Alcsernátoni Bernáld Miklós halálával szállottak a kincstárra.

A Csernátoni Csonka-torony elnevezésről

Ikavár látható tornya a Csernátoni Csonka-torony elnevezést az Ikafalva közvetlen szomszédságában fekvő Csernáton falutól vehette.

Első birtokosaiként a nyújtódi Domokosok szerepelnek, akik közül Tamást és Domokost 1600-ban Basta császári tábornok Markosfalvánál lefejezett.

István és Ferenc, Báthori Gábor száműzöttei, akiket az 1614. évi medgyesi országgyűlés mentett fel, míg Tamás mint csíki főkapitány ismeretes, akit II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratakor a tatárok elfogtak, és nagy váltságdíj ellenében szabadultak ki.

Ezután Béldi Pálhoz csatlakozott, de az ő bukása után a Portára menekült, és emiatt a birtokait elvették.

Itt még megjegyezzük azt is, hogy 1712-ben itt született Bod Péter, kiváló költő, Kazinczy sorstársa.

Történetek és legendák

Pomjánek Béla ír arról, hogy a várhoz és építéséhez számos legenda fűződik. Ezek ismeretében is megéri felkeresni a várat, ahova egy ösvény vezet fel.

A vár környéki molnárok körében még él a hiedelem, miszerint a torony alatti pincében kádakban áll a kincs, amit két – egy veres és egy fekete – mérges kakas őriz, és amikor az egyik alszik, a másik ébren van.

Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrkakas kukorékolni kezd, és a vasajtó rögtön becsapódik.

Egy másik történet szerint egykor a vár ura egy szárnyas óriás volt, aki egyszer haragjában a vár sziklájára ütött, s még látszik az öklének a nyoma. Az óriás gyakran a csernátoni templom tornyára repült, onnan riogatta az embereket.

Más történet szerint egyszer egy óriáskígyó lakott a várban, s oly nagy volt, hogy míg a farkával körülölelte a tornyot, addig fejével lenyúlt a patakra inni, és az arra járókat is felkapta és felfalta. A kígyót nagy harcban egy vitéz megölte.
A néphit szerint a várnak egy kövét sem lehet bűnhődés nélkül elmozdítani – írja még Pomjánek.

Volt egykor a vár alatt egy malom, molnárát annyira elkeserítette veszekedő felesége, hogy felment, és bontani kezdte a torony falát a malom felőli oldalon, hogy a torony temesse el a malmot a feleségével együtt. De alig kezdte el a munkát, karja elszáradt, s a patak megáradva elvitte a malmot molnárnéstől.

Viszont egy elhagyott vízimalom épülete még áll a vár alatt.

Egy másik történetben egy legény fölmászott a torony tetejére, s fogadásból ott fogott bontáshoz, de villám sújtott le rá, és szörnyethalt. Talán e mondáknak is köszönhető, hogy megmaradt ez a ritkaságszámba menő kör alakú bástya.

1868: Ika vára Orbán Balázs szavaival

Az Ika patakának Csernáton patakával való egybeszakadásánál a két patak közé egy 80–100 láb magas Várbércz éle nevű hegyfok szökell elő; ennek keskeny tetőlapján van Ika vára, vagy más néven a csernátoni csonka torony. E várról semmi történeti adatunk nincsen; a csíki krónika homályos adataiból legfellebb annyit tudunk, hogy Ika Dombon fia az Upolet neméből a kisebb rabonbánok egyike volt, s Uopulet (Apold) rabonbánnal harczban élt. A hagyomány azt mondja, hogy Ika Póka király vezére volt, ki a Bálványos várából elüzetvén ide vonult, s itt épitett magának várat, de egy véres csatában a mostani Ikafalva helyén megöletett. E szerint az Ikafalvát alapitó hős, kinek véréből Furus forrása fakadt fel, Ika lett volna. […] Ika várából most csak egy zömtorony (donjon) áll még fenn, de ennek sajátságos és minden eddig ismert épitészeti styltől eltérő modora megérdemli a figyelmes észlelést, annál is inkább, mivel én abban az ős székely várépitészetnek hiszem egy fennmaradt, egyedüli ép példányát tisztelhetni.

A templom, melynek tornya a legmagasabb volt Háromszéken

Alsócsernáton református templomának tornya a legmagasabb volt Háromszéken, melynek eredetije – az egyházközség jegyzőkönyve szerint – a hatvanhat méter magasságot is meghaladta.

Ez azonban az 1836. évi tűzvészkor leégett, és csak a templomkastélyt övező középkori, ostromoknak is ellenálló falai maradtak meg. Ezek ma is teljes épségükben állnak (erre azonban egy későbbi lapszámunkban még visszatérünk).

Megjegyzendő még az is, hogy az erős falakat három bástya erősítette. A falak tizenhárom méter magasak, lőrésekkel és tornyokkal ellátottak.

Bejárata a déli oldalon volt, melynek kapubástyája előtt egy elővár is épült, de ennek köveit az elmúlt században hordták szét.

Amiről egy régi matricula tanúskodik

Az alsócsernátoni régi matricula történeti bejegyzése szerint:

„… 1569-ben a törökök beütvén, Sepsiszéket hamuvá égették. Sokan az alsó-csernátoni kastélyban Isten csudálatos kegyelméből megmaradtak Barcsai Ákos alatt…”.

Az egyházat leégése után újjáépítették, és falába helyezték el azt a táblát, mely megemlékezik Domokos Tamás és Domokos haláláról, akiket ide temettek el.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1978

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.