Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

A várak királya

Nagy-Bodó Tibor november 23, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Vajdahunyad Dévától mintegy szűk húsz kilométerre délre, a Zalasd Csernába folyásánál, kétszázhúsz-kétszázhetven méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nevének alaptagja valószínűleg egy -d képzős személynévből származik, előtagja pedig arra utal, hogy az erdélyi vajda birtoka volt. A román név a Hunyadvára alak átvétele, amelyben az ómagyar – bilabiális zöngés spiráns – vokalizálódott. Az Eisenmarkt név („vaspiac”) vasgyártására utal. Ez Binder Pál szerint mesterséges névalkotás a forrásokban előforduló Hunnedeng helyett. Történeti névalakjai: Hungnod (1265), Huniad (1278), Hwnyadwar (1409), Vayda Hunyadi (1575). A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár; Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. 1409. október tizennyolcadikán kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk – Woyk – kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.

A tatárjárás után épült vár

A megye középső részén, a Cserna- és a Zalasd-patakok egyesülésénél települt a megyei jogú város Vajdahunyad, a városon átfolyó Zalasd vize melletti alacsony dombon pedig a messzi földön nevezetes Hunyad vára.
Hunyad vára a tatárjárás után épült, torony nélkül, másfél méter vastag védőfallal.

A mai vár kialakulásának második szakasza Hunyadi János első itteni építkezése, amikor a belsőtornyos várakat külsőtornyossá alakították.
Ekkoriban csak kis alapterületű kör alaprajzú tornyok épültek, melyekből a falak védelmét nem lehetett hatásosan megoldani, de a lőrések kiképzése és a két-három lőréssel ellátott kamrák már a védelem fejlődésére utalnak.
A vár fejlődésének következő szakaszai Hunyadi második építkezése, valamint a Szilágyi Erzsébet és a Bethlen Gábor által elrendelt átalakítások voltak.

Egy felirat szerint 1480-ban Mátyás király hidat épít itt

Az észak-déli irányú, ovális alakú vár északnyugati részén levő – több emelet magas, négyszög alaprajzú kaputoronnyal megerősített – egyetlen bejárathoz a Zalasd-patak felett átívelő, hatalmas kőpilléreken nyugvó fahíd vezetett, melynek utolsó szakasza eredetileg felvonóhídként működött. Egy felirat szerint a hidat 1480-ban Mátyás építtette.

A kaputoronytól északra a pártázatos Kínzó-bástya, mögötte pedig a Budai vár Buzogány-tornyához hasonló, hengeres alakú, színes tetőzetű Hímes-torony őrizte a várat.

Az Arany-ház, ahol – a legenda szerint – Mátyás király lakott

A kaputornyon áthaladva a szabálytalan alaprajzú, kicsiny udvarba jutunk, melynek északi része tekinthető Hunyad vár legrégibb magjának.
Kiss Gábor, Az erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy itt, ebben a részben, a Szilágyi Erzsébet által épített Mátyás-loggia alatt az Arany-házba juthatunk, melynek falait késő-gótikus festmények díszítik. A hagyomány szerint itt lakott Mátyás király.

Külön meg kell említsük még azt is, hogy az Arany-ház külső falához csatlakozik a már említett – régen sarkos, ma hengeres – Hímes-torony is.
A befedett és a boltozott torony a vár legnagyobb tornya volt, amelyet külső festése után már Bojoni János 1681-ben felvett a leltárra és a Hímes-toronynak nevez.

A kápolna, ahol Hunyadi János síremléke található

A Mátyás-loggia alól lépcső vezet a Hunyadi János kápolna karzatára, míg a kápolnában az udvarról nyíló bejáratokon lehet bejutni.
Az oltáron Kapisztrán János képe, falán pedig a Hunyadi-ház hollója, és Szilágyi Erzsébet címere – az ágaskodó vadkecske – volt látható.
A kápolna szentélyében Hunyadi János síremléke található.


A kápolnától loggiás folyosó vezet a keleti oldalon lévő lakószobákhoz. Ezek délkeleti sarkán emelkedik a Bethlen Gábor által épített, Fehér-bástyának nevezett rondella, melyhez egy téglalap alapú kaputornyon át lehet bejutni.

Hunyadi felépíti a Ne félj-tornyot

A vár leggyengébb, déli oldalára a domb lejtőjén egy erős, előretolt tornyot emeltek, amit a délvidékről származó várőrség Nye bojsza- vagy Neboszja (Ne félj)-toronynak is neveztek.
E különálló négyzetes tornyot is Hunyadi János építtette, melyhez a Zólyomi-traktus és a Kapisztrán-torony közötti részből kiinduló, pilléreken nyugvó, boltozatos, lőrésekkel ellátott, fedett folyosó vezet.
A folyosónak a várfalhoz csatlakozó ajtaját felvonóhidakkal látták el, így ez mint egy külön erőd, utolsó menedékül szolgálhatott a védőknek.
Ma az idevezető út le van zárva.

Zólyomi Dávidné tornyai

Szintén a fent említett szerző tud arról, hogy a Nye bojsza-torony és a lovagterem közé építtette Zólyomi Dávidné a Királylépcső-tornyot, a Király-loggiával, kívül pedig a Kapisztrán-tornyot.
Zólyominé építkezése egy henger alakú toronyban, a Liliom-, vagy Janka-toronyban végződik.
E szárny egy régebbi kaputorony falához – melyből a fehér-bástyához lehet jutni – csatlakozik, ahol a vár udvarára vezető második, gazdasági bejáró volt.
Az ehhez vezető híd pillérei az elmúlt század végén még megvoltak. Az előtte álló Király-torony e bejárat védőtornya volt, melyben az őrség szobái és a nagy konyha helyezkedett el.

„Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében”

A vár nyugati oldalán a Zolyomi-traktus és a bejárati kaputorony között emelkedett a hatalmas palota, földszintjén és emeletén egy-egy nagy, kéthajós lovagteremmel.

Az emeleti főszárnyra faragott, karcsú évelésű ajtó vezet. A hatalmas terem vörösmárvány padozata, gótikus ablaka arra mutatnak, hogy itt lehetett a várúr lakosztálya.
Az emeleti nagyterem, melyet Országháznak is neveztek, harminc méter hosszú, és tizenkét méter széles.
Hálóboltozatos mennyezetének, a termet középen kettéosztó, címerpajzsos, lombdíszes faragványokkal díszített öt, nyolcszögletű vörösmárvány oszlopával Erdélyben és a történelmi Magyarországon is egyedülálló.

A nagyterem második oszlopán felirat hirdeti:
„Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében”.
Hunyadi korában országos tanácskozásokat is tartottak itt, és innen az Országház elnevezés.
A nagyterem alatt a földszintet, az előbbihez hasonló elrendezéssel a lovagterem foglalja el, ahová a kaputorony mellett csigalépcső vezet.

Bethlen Gábor elkezdi a vár újjáépítését

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy a későbbi nagyobb építkezések Bethlen Gábor idejére esnek, aki nagy költséggel megkezdte a vár újjáépítését.


Sok tekintetben átalakíttatta a várat. A keleti oldal lakóhelyiségeire még egy emeletet építtetett, a felső lovagterem helyén három lakószobát alakíttatott ki maga, és a fejedelemasszony részére.

A védőfalakat magasabbra rakatta, bástyát építtetett a keleti és az északi oldalra az ágyúk számára.
Az Arany-házon a meghagyott első vár lakóházán kívül, újakat építettek a mai lovagterem felé eső részén; az ide nyíló két méter széles faragott sarokkövekkel bélelt déli bejáró még látható.
Új lakóház épült a Bethlen-traktusnak nevezett helyen is, a keleti bástyától a régi kaputoronyig terjedő részen.

A török feliratos kút

A régi és az új várfalak közötti mélyebb részeken fekvő területek falszorosnak maradtak meg. A Hímes-torony után, a kápolna felé egy külön kis udvar található, ahol egy régi kávás kút van török felirattal. Talán a török foglyok innen szállították a vizet a várba.

A kápolna átvágja a régi vár védőfalát, szentélye pedig a keleti védőfalig érve osztja két részre a mély udvart. Kiss Gábor még arra is rávilágít, hogy az északi rész még megvan, és Medveárok néven ismeretes.

Déli részét a kápolna építésével egyidejűleg feltöltötték, erre épült a huszonöt méter mély, sziklába vágott kút kávája.
A kápolna a mainál másfél méterrel magasabb volt, de Bethlen Gábor idejében ezt a részét lebontották.

Épületrészek, melyek a Hunyadi család jó ízlését és szépérzékét igazolják

A vár finom faragású erkélyei, függőtornyocskái, folyosói, faragott keretű ablakai, karcsú tornyai, egyes tornyainak festése, a tornyoknak, épületeknek, a kápolnának és a palotának különböző színű cserepei bizonyítják a Hunyadi család jó ízlését és szépérzékét.


Kiemelte a tájból a várat falainak egykor messzelátszó fehérsége is, amely azonban mára az egyhangúság szürkeségébe veszett.
A környezetébe telepített vaskohók számtalan kéményének füstje ugyanis a falakra telepedve, az épületekbe hatolva megfosztották eredeti szépségétől Hunyad várát.

(befejező rész a következő lapszámunkban)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 1482

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.