Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

A várkastély, amely királyok és fejedelmek kedvenc találkozóhelye volt

Nagy-Bodó Tibor december 24, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Görgény vára 2 (4)

(folytatás az előző lapszámunkból)

A Maros folyó felső szakaszának völgyétől Kolozsvár irányában, a Görgényi-havasok között egy ötszáz méter magas hegytetőn emelkedik Görgény várának maradványa.  Az 1708-as lerombolása óta a természet visszahódította a háromhektáros középkori erősség területét. Bevezetésül még csak annyit, hogy Görgényszentimre Szászrégentől alig néhány kilométerre, keleti irányban terül el. A községben található egy nagyméretű kastélyegyüttes és a település feletti hegyen Görgény várromja búslakodik…

Emlékeztető

Görgény vára 2 (2)

A görgényszentimrei várkastélyt tehát már 1364-ben említik az okirataink, birtoklói között fejedelmek, vajdák, alvajdák sorát ismerjük. A XVI. században Izabella királynő kapja jegyajándékul.
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében leírja, hogy a fent megnevezett királynő címere a várépület falát díszítette és ezt Rákóczi és felsővadászi I. Rákóczi Ferenc görgényi várának leltárkészítői 1652-ben még látták és feljegyezték.
A görgényi várról M. Visconti 1699-ben készített egy rajzot, és a kép, valamint a múltheti lapszámunkban ismertetett leltár alapján fogalmunk lehet annak nagyságáról, épületeinek kialakításáról, felszereléséről, anyagi gazdagságáról és berendezéséről.

A várnak hat bástyája volt

Görgény vára 2 (3)

A magaslaton álló várat külső és belső kőfal övezte, és a domb oldalán végighúzódó emelkedő út vezet el a kősziklába ásott mély árok – ez betöltődött – feletti deszkaházhoz, a Kapubástyához.
A három öl magasságú közfalban lévő ókapunál láncos, emelős hídon át lehetett a várba jutni. A kapuközben álló „ágasra” kötve csüngött a jelzést adó rézharang.
Ugyancsak a fent említett szerzőnek van tudomása arról, hogy a leltár hat bástyát sorol fel, ezek a deszkahíd melletti Kapubástya, Harcsafark-bástya, Veresbástya, az új bástya és a Patak (víz felöli) bástya.
Azonban a leírás alapján azok elhelyezése csak feltételesen azonosítható a képen látható tornyokkal, vagyis a bástyákkal.

Ferdinánd császár réztarackja

Görgény vára 2 (6)

A leltár felsorolja a filegóriákat, boltházakat (boltozatos helyiségek), tárházakat (anyag, szőtt pokróc és lőszertároló), tornácokat, kamrákat, palotákat (ebédlő, lakószobák), pincéket, le-feljáró grádicsokat, lépcsőket, folyosókat. Ugyanakkor a leltár számba veszi a kőfalakat, az azokon lévő kilövőnyílásokat, az ott elhelyezett harci eszközöket, a Harcsafark-bástyában lévő „kapuhelyet” (házat), az óralábbal és a köteleken függő órát mozgató súlyokkal.
A leltárkészítő megjegyzi azt is, hogy a kerekbástya melletti réztarackot Ferdinánd császár öntette 1545-ben, továbbá, hogy a konyha melletti (harci) folyosón négy ágyút számolt össze, amelyek közül kettőt Bethlen Gábor fejedelem egyet pedig Báthori Zsigmond öntetett, de még felsorolja a lisztesházat, az élelmiszertartó kisebb-nagyobb kamrákat (szalonna, füstölt hús, zöldség, hagyma, fokhagyma, túró), pincéket (zöldség- és borospince, a hordók számát és űrmértékét) és az ecetesházat is.

A kősziklába vájt tömlöcház

Görgény vára 2 (8)

A Harcsafark-bástya melletti pincénél megemlíti az ott látott Kovacsószy Farkas címerét is, mely 1593-ból való. Részletesen írja le a tömlöcházat, mely a vár udvarán a hegyvonulat kősziklájába mélyített (kivésett) veremszerű boltozatos helyiség, leeresztő nyílással, és egy lélegzőlyukkal ellátva – Keresztes Gyula a vár felmérése alkalmával oda leereszkedve érezte annak hűvösségét.
Fontos megemlíteni még azt is, hogy a leltár tudósít még a vár építményeinek építőanyagáról (kő, tégla, vesszőből font és vályogozott fal), a vakolt és meszelt falakról, a gyalultdeszka-mennyezetekről, a deszka-, tégla- és földpadlókról, a helyiségek ablakainak számáról és kialakítási formájáról is. Nem mellőzte az összeíró megjegyezni az ingóságok akkori állapotát és a tárgyi hiányait sem.

A meggyilkolt fejedelem
Görgény vára 2 (9)

Azonban még arról is írnunk kell, hogy miután II. Rákóczi György 1657. október 27-én a fejedelemségről lemondott, november elsején a rendek kétezer kétszáz tallér lefizetése mellett Görgényt neki adományozták.
Itt töltötte utolsó napjait Barcsay Ákos fejedelem is, akit ellenfele, Kemény János 1661-ben innen vitetett Kővárra, de kísérői útközben a Kolozs megyei Répa falu határában meggyilkolták, és holttestét Kozmatelken temették el.

Fejhajtás Apafi előtt

Görgény vára 2 (10)

Kemény János 1662. január 22-én a nagyszőlősi csatában az Apafi Mihály segítségére siető Kucsuk Mehmed jenei bég seregétől vereséget szenvedett, sőt, életét is vesztette.
Hívei két részre szakadtak: a törökpártiak Görgényben gyülekeztek, és a már megválasztott Apafi mellé álltak; a németpártiak pedig a bethleni várban gyűltek össze, hogy Kemény Péter részére megszerezzék a fejedelemséget. Kísérletük nem sikerült, és így kénytelenek voltak fejet hajtani Apafi előtt.

A várkastély urai mint építők

Görgény vára 2 (11)

Ahogyan azt már röviden említettük, a görgényi vár urai tehát sorban követték egymást, és valamennyien építkeztek ott.
Báthori István 1572-1573 között épít itt és kőfaragó mestereket rendel a munkálatokhoz. I. Rákóczi György, 1630-ban Erdély fejedelme, idegenből hozott mestereket építkezéseihez, köztük a velencei Augustino Serenat, aki a vár bástyáinak tervét készítette és a kivitelezést irányította. A Veresbástyát neki tulajdonítják.
Haller Gábor 1639. július 2-je és 4-e között, amint azt a naplójában is leírta, a fejedelem rendelésére lerajzolta a várat és ahhoz egy bástyát is tervezett.

Rabutin leromboltatja a várat

Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy 1705 novemberében a zsibói csata után a kurucok Görgényt elvesztették ugyan, de 1706 tavaszán már ismét a kezükben tartották.
A császáriak Rabutin tábornok vezetésével 1707 októberében kezdték meg a vár ostromát. Amikor kapitánya, Rátoni István meghalt, az őrök 1708. március 10-én az éj leple alatt kirohantak a várból, átvágták magukat a németeken és elmenekültek. A megmaradtak másnap feladták a várat, amit Rabutin leromboltatott.
A várat ezután nem állították helyre. Ma egyes falrészletei, alapfal-maradványai és pincéinek romjai láthatók, fákkal, cserjével benőve.

Ma már csak a domboldal peremén látható a kőfal maradványa

Görgény vára 2 (5)

A görgényszentimrei várkastély a vadászatok alkalmával királyok, fejedelmek kedvenc találkozóhelye volt.
A vár ugyanakkor túlélte a XVII. század elején Básta dúlásait. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még az is kiderül, hogy 1703-ban – amint azt már említettük – Rabutin generális foglalta el a várat, továbbá 1708-ban a kurucok túlerőben lévő és jobban felszerelt labancokkal vívott harcban alulmaradtak, és a győzők Rabutin parancsára a várat földig lerombolták.
Ma már csak a domboldal peremén látható a kőfal maradványa: nővénnyel és fákkal benőve. A keleti oldalon készített menekülő alagútnak csak a bejárati részébe lehet bejutni és néhány métert haladni.  A vár udvarán ma már csak egy szobanagyságú kápolna áll, melyet a helyi római katolikus egyház gondoz.
Befejezésül: a magaslaton 1708 után az építkezés teljesen leállt.
A vár építőanyagát leszállították a domb alatt elterülő faluba, és ott egy nagy kastélyegyüttest hoztak létre. Ennek épületei ma is állnak.

Képek: www.erdely-szep.hu

 

Share Button
Ennyien olvasták: 2064

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.