Központ
2018. november 16. péntek, Ödön

A várkastély, melyben Erdély egyik legnevesebb fejedelme nevelkedett

Nagy-Bodó Tibor augusztus 17, 2018 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Szárhegy Gyergyószentmiklóstól hat kilométerre északnyugatra, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, hétszázhetven méter tengerszint feletti magasságban. A faluhoz tartozik Güdüctelep, egy kis hegyi település, mely a környéken fekvő falvakhoz hasonlóan a központi falutól távol helyezkedik el. Güdüc 1956-ban ideiglenesen különvált Szárhegytől. Nevét valószínűleg az egykor Szármány-hegynek is nevezett hegyről kapta. A „szármány” szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Maga a „szárhegy” szó is kopár, sziklás hegyet jelent. Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a XV. század okleveleiben használták először. Hagyomány szerint a falu legősibb része a Csinód-patak völgye. Történelmi és kulturális szempontból a Gyergyói-medence kimagasló települése, igen neves arról, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme az itteni reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit, és később is többször ellátogatott a településre.

Szárhegy nevezetessége

Gyergyószentmiklóstól északnyugatra, a Maros-medence keleti szélén, a Szármány-hegy lábánál fekvő község nevezetessége a Lázár-kastély.
A nagy területet elfoglaló várkastély a hegy lejtőjén, négyszög alakban épült, szögletein – az északnyugati, hatszögletű bástya kivételével – egy-egy négyszögű bástyával, a déli falának közepén kiugró emeletes, kapubástyának is nevezett boltíves bejárattal.

A XVII. századi erdélyi építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázatos reneszánsz épület Székelyföld legvonzóbb főúri hajléka volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat olvasható: „Cristus Maria 1532”.
A nagy területet elfoglaló várkastély a hegy lejtőjén, négyszög alakban épült, szögletein egy-egy négyszögű bástyával, a déli falának közepén kiugró emeletes, kapubástyának is nevezett boltíves bejárattal.
A bejárat két oldalát pártázatos, díszesen tagolt, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal.
A falakat és a két bástyát azonos színnel festett falképek díszítették, melyek azonban ma már csak nyomaikban figyelhetők meg.
1629-1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100 x 75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel és a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai.

A két sarokbástya alsó szintjén lőrések vannak, az emeleten lőrések és szuroköntők váltakoznak. Az első emeleti részen nagyméretű, háromszögű oromzattal készült ablakok találhatók.
A délnyugati építési dátuma 1631, felirata: IHS. Az építkezésnél felhasználták a szárhegyi fehér márványt, a festésénél pedig a falu határában található vörös földet. A kúria kastéllyá épülése tehát a XVII. század első felében történt. 1632-ben fejeződött be.
A Veres-torony egy későbbi, a XVII. század második feléből származó építkezés eredménye. A védőfalak mentén a belső részen egy díszlépcsős, loggiás késő reneszánsz udvarház állt.

Az Asszonyok háza a délkeleti, hétszögű torony előtti részen, a déli falszakasz mentén található.
A központi épület keleti oldalán lévő Tanácsterem, egy XX. századi újjáépítés alkalmával készült, amelyet egy XVII. századi rekonstruált kazettás mennyezettel egészítettek ki és faragott bútorokkal rendezték be.

Visszalépve az időben, avagy: Benkő Károly állítása

A bejárat két oldalát pártázatos – olaszfokos –, díszesen tagolt, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a falakat és a két aránylag ép bástyát azonos színnel festett falképek díszítették, melyek azonban – mint már említettük – ma már csak nyomaikban figyelhetők meg.
Az északnyugati bástyát, a nyugati falán levő felirat szerint 1731-ben építették, ez azonban elírás, mert a helyes évszám – amint azt Benkő Károly megállapította – 1631.
A boltíves bejáratnak, amely az épület alatt vezet az udvarra, mindkét oldalfalán gót kisbetűs felirat olvasható. Az egyik, „Anno Domini 1532”, a várkastély építésének befejezésére utal.
A várkastély udvarán, a falak mellett épültek a különböző rendeltetésű helyiségek, melyekben azonban ma már csak romjai figyelhetők meg.

A Lázár család első okleveles említése

A település keletkezésének idejéről nincsenek pontos adataink. A szárhegyi Lázár család nevével először egy 1406. évi oklevélben találkozunk, amikor egy bizonyos Lázár Bernádot említenek.
Mátyás király uralkodása alatt 1462-ben a család egyik őse, csíkszenttamási Nagy Lázár neve szerepel, kinek fia, Lázár Bálint, királybíróságot és székhadnagyságot is szerzett. Fia, I. Lázár András már a gyergyószárhegyi előnevet viselte. Mint székely főnemes, ő elnökölt a nevezetes 1506. évi agyagfalvi gyűlésen.

A várkastély, melyben Erdély egyik legnevesebb fejedelme nevelkedett

András fia, I. János 1549-ben kelt magyar nyelvű végrendelete már említi a gyergyai házat, amely azonos volt a szárhegyi kastélynak középső részén emelt, 1532-ben elkészült épületével.

II. Lázár István Druzsina nevű leánya iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, és e házasságból született 1580-ban Bethlen Gábor.
Bethlen Farkas halála után, 1590-ben Druzsina asszony tízéves fiával, Gáborral és másik fiával, Istvánnal együtt a szárhegyi kastélyba jött a testvéréhez, Lázár Andráshoz, és ennek felügyelete alatt nevelkedett fel Erdély egyik legnevesebb fejedelme, a „…szárhegyi kapu felett való boltban…”, vagyis a bejárat feletti boltozatos szobában.

A moldvaiak és a tatárok gyakori beütései során a várkastély gyakran nyújtott védelmet a vidék lakosságának.

A kastélyt megszállják, kirabolják és felgyújtják

A várkastélyt 1631-ben építették újjá, és ekkor emelték az északnyugati bástyát is.
A középső, egyemeletes épülethez filagória épült, és feltehetően ekkor készültek el a bejárattól jobbra és balra a díszesen tagolt, párkányos sgraffitók jegyeit viselő falak a két sarokbástya között.

Szintén a fent említett szerző, Kiss Gábor közléséből tudjuk meg, hogy a Lázár család mindenkor a Rákócziak híve volt, így természetesen Lázár Ferenc is II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának tevékeny részese lett, és a fejedelem Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányává nevezte ki.

Amikor Rákóczi befolyása Erdélyben megszűnt, Lázár Ferenc Moldvába menekült, így 1706-ban, Graven ezredes támadásakor csak a felesége maradt a kastélyban, amit megszálltak és kiraboltak. 1707 augusztusában Acton császári tábornok gyújtotta fel a szárhegyi várkastélyt.

Amit egy 1743-ból származó tanúvallomásból tudunk meg

Lázár Ferenc csak az 1711. évi szatmári békekötés után térhetett haza Moldvából, és a lerombolt várkastélyt, feltehetően régi alakjában, újra felépítette. Itt halt meg hatvanhét éves korában, 1742-ben.

Halála után az özvegye és gyermekei, valamint második házasságából származó gyermekei között támadt perben Fazekas Ferenc nevű gazdatisztjének 1743 februárjában tett tanúvallomásából tudjuk meg, hogy ura, Lázár Ferenc milyen építkezéseket végzett itt:
„… építettek egy hosszú palotát, fedéllel: kőfalat az élin. Építette a kapun alól való két szobát, egy boltozatos szobát kőfallal, fedéllel; s a lovak istállója feletti szobákat. Megcsináltatta a nagypalota üvegablakait, a kapu fölött való belső lábas házat alapjától, a kapu fölött való külső filagóriát, fából kettős tornácot, a termek üvegablakait s azokban fölszerelést, kemencéket az udvarba, sok apró portékákat és három csűrt…”.

Egy leltár tartalmából

Az 1692. január tizenkettedikén felvett leltárban egyebek között megemlítik:
„… a túrós bástyát, az alsó bástya palotáját, a gabonásházat és ennek hídját [padlását], a felső bástyát, a pincét, az alsó boltot, a leányok házát, az asszonyok házát, a belső boltot, a külső boltot, a tiszttartóházat, a konyhát és a kapu felett való boltot… ahol Bethlen Gábor gyermekévei egy részét töltötte; a leltározás idején fegyveres szoba volt…”.

A várkastély hanyatlása és ennek utolsó lakója

1748. szeptember huszonegyedikén a várkastély leégett, és Lázár Ferenc özvegyének kérésére ugyan Csík-, Gyergyó- és Kászonszék rendjei magukra vállalták a tetőzethez szükséges anyagok szállítását, de a teljes helyreállításra mégsem került sor.

Ennek ellenére a család egyes tagjai ezután is lakták a várkastély homlokzati részét.
Utolsó lakójaként Lázár Zsigmondot és feleségét ismerjük, akiket 1853-ban említenek birtokosának.

***

A Lázár-várkastély helyreállítása az 1960-as évek végén kezdődött meg a falubeliek áldozatos tevékenységének köszönhetően, de az épületeket teljes egészében mai napig nem sikerült restaurálni.
1974 óta alkotótáborokat rendeznek benne. 2014 óta az örökösök közötti vita folytán az impozáns reneszánsz várkastély zárva tart, nem látogatható.

2016-ban híre ment, hogy a kastély új többségi tulajdonosa Böjte Csaba alapítványa lett, miután a báró Lipthay család átajándékozta a gyermekmentő tevékenységéről híres ferences szerzetes alapítványának a kastély rájuk eső tulajdonrészét.
Ez új reményt jelent arra, hogy a kastély hamarosan újra megnyílhasson a látogatók előtt, és befejeződjenek a sok évtizede zajló felújítási munkálatok is.

Amit még tudni kell

Szárhegy Római katolikus erődtemploma 1235 körül épült román stílusban, a XV. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították. Az elmúlt években elkezdődött a templombelső nagyszabású renoválása.

A Szármány-hegyi XV. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. Több gótikus elemet is tartalmaz.
A Szármány-hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, akinek szobra a kolostor falában látható, és kit itt is temettek el.
A falut és környékét gyakran sújtották a tatárok. A székelyek és tatárok közötti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb, mely alá a vereséget szenvedett tatárokat temették el az 1658. szeptemberi csatában. A szájhagyomány szerint ide ötszáz támadót hantoltak el, magyar részről azonban csupán tizenöt halott volt.
(a felsoroltakra egy következő lapszámunkban – részben – még visszatérünk)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1684

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.