Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Zivatar
Ma
Zivatar
Eső
Holnap
Eső
Jórészt felhős
Péntek
Jórészt felhős

A vásárhelyi fatemplom (2.)

Nagy-Bodó Tibor június 25, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(befejező rész)

fatemplom 4

Az ortodoxok a felsőbb hatóságoknál eszközölt többszöri kérésük eredményeként – nagy nehezen – megkapják a saját templomépítési engedélyüket.  A jellegzetes máramarosi stílusú, zsindelyes épület telkét Fazakas Lukátsnétól, özvegy Illyés Máriától vásárolták 1793. április 3-án, amelyre egy görög kereskedő anyagi támogatásával építették fel a görögkeletiek első templomát. A fatemplom építését 1794-ben fejezték be. A héten erről az objektumról írunk.

A templom kapuja és kerítése a Bissingen-kastély tartozéka volt

Ahogyan azt a Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, név szerint Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád is említik, a templom ikonjai 1814-ből valók. Popa Nicolae, Bon Vasile és mások alkotásai. A templom kovácsoltvas kapuja és kerítése a meggyesfalvi Bissingen-kastély tartozéka volt, amit az egyház megvásárolt. Itteni újrafelállításával, 1957-ben, ezt a műemlékszámba menő alkotást megmentették az enyészettől.

fatemplom

Eminescu a templom pitvarában szállt meg

A templomot 1970-ben Traian Trestioreanu irányításával renoválták, majd 1986 és 1989 között Lazăr esperes kezdeményezésére az egész templomot és a tornyot százhúsz centiméterrel megemelték. Amint azt már részben említettük, érdekes esemény, hogy Mihai Eminescu, Balázsfalvára menet, 1866 nyarán a templom pitvarában aludt, friss szénaágyon (a fenti eseményekre az alábbiakban még visszatérünk).

fatemplom 2

A románok egyszerre két templomot építenek…

Azért volt fontos egy ortodox templom építése, mert a román papok és hívek egy része áttért a katolikus hitre.
Az ortodoxok és görög-katolikusok szükségesnek látják külön templomokat építeni. Ezért ugyanabban az időszakban, egymástól nagyon rövid távolságra, két templomot építenek.
A görög-katolikustól eltérően, az ortodox templom szerényebb az építési anyagok szempontjából, de szebb építészeti alkotás, melyben ötvöződik a román vidéki hagyomány a barokk stílus hatásaival.

fatemplom 1

Borsos Tamás, Székelyvásárhely főbírája hidat épít az ortodoxoknak

A már többször is említett, 1750-ben épített fatemplom az okiratok szerint a két román egyház közös temploma volt, mégis az ortodoxok 1793-ig a Maroson túli, románok lakta szomszédos községbe jártak istentiszteletre.
Nem hagyható említés nélkül, hogy Borsos Tamás, Székelyvásárhely főbírája, a tizenhetedik század elején biztonságos hidat verettetett a Maros felett a vásárok érdekében, és hogy az ortodoxok télvíz idején akadálymentesen mehessenek az istentiszteletekre.

A közismert műépítész szakvéleményezése

Ahogyan azt Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében is szakvéleményezi, a templom boronafalának talpgerendáit eredetileg különálló kőtömbökre helyezték, és a boronafal elemei fogasan kapcsolódtak egymásba. A nyeregtetős fedélszerkezetet kis méretű zsindelyekkel fedték le.
A hajó félkörívű, boltozatos mennyezetének vázszerkezetét – bordáit – a fedélszerkezet szarufáira erősítették fel.
A szarufák és a boltozat bordái rövid kis ereszgerendákra támaszkodnak, melyek a kétkarú emelők alapján egyensúlyozzák egymást. A boronafalak faragott fenyőfából, míg a talpgerendák és a toronyváz szerkezete tölgyfából készült.
A templom eredeti faszerkezetének díszítése egyszerű. A belső tér falait deszkával borították-bélelték, és a látható felületeket papírral és színes falfestéssel díszítették. A deszkaboltozat felületét – intradosat – olajfestékkel kék színűre festették és színes képekkel díszítették. A fal és a boltozat fest­ményeinek tárgya változatos.

A templomtér másik lényeges eleme: a templomhajót az oltártól elválasztó ikonosztáz

Négy függőleges regiszterre van osztva. Az alsó a fejedelmi ajtókból áll és négy nagy ikonból: Szent Miklós, Szűz Mária a Kisdeddel, Jézus és Szent Mihály arkangyal.
A fejedelmi ajtókat faragott, aranyozott növényi motívumok és hat festett érem díszíti.
Az ajtók és a fejedelmi ikonok felett egy sor kisebb kép áll, Jézus – A születés, A keresztelés, A feltámadás, A mennybemenetel – illetve a Szűzanya életének különböző jeleneteit ábrázolva: A templomban való bemutatás, Az örömhír, illetve a Szűzanya halála.

Az ikonosztáz készítési időpontja ismeretlen

Az ikonkészlet utolsó szintje a tizenkét apostol portréját ábrázolja. Az ikonosztáz felső regisztere egy faragott koronából áll, amit aranyozott növényi dísz ékesít. A középtengelyen egy nagy háromkaréjú fakereszt áll, a keresztre feszített Jézus képével. Az ikonosztáz készítési időpontja nem ismert, de a táblafestmények szintén a népművészet stíluselemeit hordozzák.

A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték

A falfestményekről még tudni kell, hogy 1814-ben fejezték be, és ugyanebben az esztendőben épült meg a templom pitvara is, amely az eredeti tervekben szerepel.
Az ikonosztázon levő felirat tanúsága szerint a falfestményeket a már említett Popa Nicolae és Bon Vasile készítették. A templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték.

A sírok között elsüllyedt templomot teljes egészében felemelik

A szentély falain a Szentháromság képe, továbbá angyali üdvözletek képei, különböző bibliai történetek, valamint főpapok portréi, az ikonosztázon pedig szentek ábrázolásai, a tizenkét apostol képe, a dongaboltozaton a Világmindenség Ura és Szűz Mária képe.

A nagyon rossz állapotban lévő fatemplomot 1957-ben restaurálták teljes egészében. Akkor a talpgerendák alá beton alapfal készült, de a templom eredeti magasságban maradt.

Keresztes Gyula is említést tesz arról, hogy az 1980-as évek végén a templomot teljes egészében felemelték, és 120 cm magas betonfalra helyezték vissza, így a sírok közt elsüllyedt templomot kiemelték annyira, hogy annak tömege és finom vonala jól érvényesül. Az említett műépítész még azt is tudja, hogy ekkor tették zárttá a tornácot is.

A templom körül elhelyezett régi sírkövek archaikus képet nyújtanak, és a temetőkert fenyőfái szép környezetet adnak a kis fatemplomnak, melyet műemlékként tartanak nyilván.

Befejezés: a fatemplom vendége

Amint azt már nagyon röviden említettük, a fatemplom szerepel egy Mihai Eminescuhoz kapcsolódó történetben is.

Sorina Bota A város meséi című könyvében tesz említést arról, hogy 1866 nyarán Balázsfalvára igyekezve, Marosvásárhelyen is átutazott a költő.

Mivel a Bucur család Kossuth Lajos utca 14 szám alatt levő Fehérló fogadójában már nem talált szálláshelyet, Partenie Trombitas esperes felajánlotta neki, hogy aludjon a fatemplom pitvarában.

Nem tudni, miként telt az éjszakája, de a hely nagy hatással volt a költőre.

Hagyott is néhány feljegyzést erről: „…A repedt harang betegesen nyögdécselt a toronyban, a tóka pedig neki-nekiütődött a harangláb oszlopainak, (…) … és lekuporodtam a harangláb alatt, vacogott a fogam, hosszú hajam az arcomba hullt, és vézna, jéghideg kezemet kabátom nedves ujjába dugtam reszketve. Így maradtam ott egész éjszaka…”.

A történet szerint, ekkor egyébként maga a püspök kérte Eminescut, hogy maradjon a városban, és tanítson a román iskolában.

A költő azonban visszautasította a felkérést, és folytatta útját Balázsfalva felé. Sorina Botát idézve: „…Kár. Ha marad, talán mi is bekerültünk volna a román irodalomtörténetbe…”.


 

Régi és mai képek: Madaras József, Nagy-Bodó Szilárd, Szász Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 825

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.