Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Péntek
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

A vásárhelyi Henter-ház

Nagy-Bodó Tibor február 19, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

henter_haz

Ha a Főtéren, a Bartók Béla utca felől a Kultúrpalota felé igyekszünk, nem árt, ha megállunk az egykori Mercur élelmiszerkereskedés utáni tizenkilencedik szám alatti egyemeletes ház előtt. Aki viszont ezt mégsem teheti meg, nem gond. Ezen a héten ugyanis erről az ingatlanról írunk a Központ olvasóinak.

A ház tulajdonosai és az okiratok emlékezete

A régi szép és nagy házak gyakran cseréltek gazdát, ezért több tulajdonos nevén ismeretesek. Bíró József a Gernyeszegi kastély című munkájában, a 27. oldalon ezt írja: „…1780-ban a vásárhelyi Poklos utcai volt Bethlen-háznál dolgoztatott Schmidt Pál kőmíves mester…”.
A Poklos utca a Főtér középső szakaszának a neve volt. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból az is kiderül, hogy a XVII. századi ház akkoriban a Bethlen család tulajdonát képezte.
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely Régi épületei című könyvében említést tesz egy 1805-ös okiratról is, mely szerint: „…a Tholdalagi vagy Henter Háztól…” – ennek értelmében ez a műemlék a Henter családé is volt.

henter_haz7

henter_haz1
A magyar vezérek képei

A fentiek kiegészítéseként meg kell jegyeznünk, hogy erről az ingatlanról Kiss Pál a Marosvásárhely története című könyvében is ír. Ő az 58. oldalon következőt említi: „…teljesen újjáépítették a Mária Terézia idejéből származó házat is. Földvári Ferenc, az első tulajdonosa fejedelmi ízléssel rendezte be és Seblauer Pál nevű festő a magyar vezéreket ábrázoló képekkel díszítette…”.
Keresztes Gyula megjegyzése: „…a nemes és báró sepsi-szentivány-i Földvári család József nevű tagja lakott Marosvásárhelyen. Később a Henterek és a Telekiek tulajdonából Mestitz bútorgyáros, majd a Református Egyház tulajdonába került az épület…”.

henter_haz2

A Mária Terézia idejében épült műemlék

A szóban forgó ingatlan tehát minden bizonnyal Vásárhely főterének egyik legszebb háza. Mária Terézia idejében épült.
Emeleti homlokzatát eredeti szépségükben maradt oszlopok és két erkély díszíti. A földszinten ma kereskedelmi egységek, üzletek működnek. Az udvaron hosszan hátranyúló részt, amelyben irodák és raktárak voltak, meghagyták földszintesnek.

A Nussbaum testvérek nagykereskedése

Sipos Lajos, a Marosvásárhelyi mesélő házak című könyvében rávilágít arra, hogy a két világháború közt az emeletes ház földszintjén a Nussbaum testvérek nürnbergi díszmű és rövidáru nagykereskedésének ízléses kirakatai csábították be az utcáról a járókelőket.
A Nussbaum testvérek jelentős szerepet játszottak Vásárhely ipari és kereskedelmi életében. Ma már csak a leírtak igazolják, hogy volt fémöntödéjük, paszománt- és babagyáruk is.

henter_haz3

Adriáni, az újságíró

A család egyik leggazdagabb tagja, a csendessége miatt leg­úribb utcának tartott Köteles Sámuel utcában lakott, és a Szabadkőműves Páholy keretében adogatott pénzbeli segélyeket a kevés pénzű vásárhelyi egyetemistáknak.
De szólnunk kell a Nussbaum család szegényebb ágáról is.
Ezen a vonalon Nussbaum Adriánit említjük meg, aki újság­író volt. Hozzátartozói még ma is élnek.
A Henter-házban működött a Fonciere Általános Biztosító Intézet marosvásárhelyi vezérügynöksége; a Duna-mente egyik legrégibbi biztosító intézetét 1864-ben alapították.

A Konkordia ismertté és látogatottá teszi az ingatlant

henter_haz4
Sipos Lajos, a fent már megnevezett könyvében külön kitér arra az intézményre, amely ezt a házat Vásárhelyen nemcsak közismertté, hanem nagyon látogatottá is tette.
Ez nem más, mint a Konkordia Hitelszövetkezet. Erről az intézményről – röviden – a következőket említik meg:
1935 őszén, a Református Ifjúsági Egyesület, vagyis az IKE, a Bernády-téri székházban (ahol ma az esperesi hivatal és az egyházi levéltár van) tárgyalgatott.
A tizenhárom fiatalember az ifjúsági egyesületekben kéthetente tartott műsoros rendezvényekről egyeztetett.
Ekkor lép be a képbe Fülöp Sándor, egy bizalomgerjesztő ifjú. Pléhes és bádogos, aki a leírtak szerint akkor szerelt le a katonaságtól, és óhaja szerint műhelyt akar nyitni.
Az állítások szerint kérést írnak, és még százhúsz lejt is adnak neki az okmánybélyegekre. Fülöp Sándor két hét múlva meg is kapta az engedélyt, sőt mi több, az IKE műhelyt és lakást is biztosított számára.
A szerszámokat kölcsönpénzből vásárolják meg. Ismerősöktől kérnek ötven-ötven lejt. Az elképzelés megállja a helyét. A pénz bejött, a műhely megnyitotta kapuit, és munka is akadt bőven…

A hitelszövetkezetnek a Henter-ház ad otthont

Néhány hónap múlva egy választékos beszédű fiatalember keresi meg az IKE vezetőit, és arra kéri őket, hogy segítsék őt anyagilag, mert fűszer- és csemegekereskedést akar nyitni.
Miután a vezetők pozitívan döntöttek, felvették a kapcsolatot a Kolozsváron székelő Unió Hitelszövetkezettel.
A kolozsvári szövetkezet és az IKE toborzó munkájának köszönhetően alakul meg a Konkordia Hitelszövetkezet, melynek a Henter-házban az IKE adott helységet, mégpedig az ingatlan hátsó udvarában.

henter_haz8

A régi vásárhelyiek Csíky Lacija

Kimondottan fontos még megjegyezni azt, hogy az IKE vezetője Csíky József református lelkész volt, aki nem más, mint Csíky Boldizsár édesapja.
A Konkordia már a kezdettől – vagyis 1936-tól – szerény megélhetést tudott biztosítani egy igazgatónak, egy könyvelőnek és egy pénztárosnak. Mi tagadás, ez akkoriban nem akármilyen eredmény volt.
A szabályzat szerint héttagú tiszteletbeli igazgatóságot választanak, melynek elnöke dr. Csíky László közjegyző, a régi vásárhelyiek Csíky Lacija, a Kollégium utolsó szolgadiákja, aki Csíky József édesapja volt.
A leírtak szerint az ügymenet pontosságát a három tagból, és a három póttagból álló felügyelő bizottság követi és ellenőrzi.

henter_haz6

A Konkordia szerepe és segítsége

A szerény kezdeményezés pár év alatt virágzó hitelintézetté fejlődik. A lakosok innen olcsó kölcsönhöz juthattak, no meg kamatért, a módosabbak szívesen hozták ide pénzüket.
A pénzintézetek államosításakor közel kétezer tagot számlál a szövetkezet, amely 1936-tól 1948-ig jelentős szerepet játszott Vásárhely gazdasági életében, hozzájárulva a város ipari fellendüléséhez is.
Sipos Lajos szerint alig akadt iparos és kereskedő, aki ne lett volna tagja vagy ne vett volna fel pénzt ettől az intézettől.
A Konkordia segítségével számtalan üzlet és műhely létesült ezekben az években.
A Henter-ház hátsó földszintes részét, ahol a Konkordia működött, elfalazták és a nyomdához csatolták.
Ettől a pillanattól kezdve a Főtérről oda bemenni már nem lehetett.


 

Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 921

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.