Központ
2017. december 14. csütörtök, Szilárda
Eső
Csütörtök
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Szombat
Borús

A vásárhelyi matematikusok otthona: a Bolyai-ház (2.)

Nagy-Bodó Tibor április 9, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

bolyai25

A Köteles Sámuel utca a századforduló után az utcarendezés révén alakult ki. A Minoriták temploma és ennek rendháza előtt halad el. Ahogyan azt Keresztes Gyula, a Marosvásárhely szecessziós épületei című könyvében is említi, itt valamennyi ház a rendezés után épült. Utolsó régi házát, a Bolyai Farkas lakóházát 1905-ben bontották le. A mai ház homlokzata szecessziós elemeket hordoz.

Akik ebben a házban laktak

1902-ben nevezetes lakó kerül a Bolyai-házba. Ő nem más, mint dr. Dékáni Kálmán történelem és földrajz szakos tanár, a Református Kollégium nagy könyvtárának őre, és a Teleki Téka vezető könyvtárosa. Ahogyan azt Sipos Lajos tudja, Dékáni 1912-ben lesz egyetemi tanár.

bolyai28

Több intézetben tart órákat. Kolozsváron is. Róla még tudni kell, hogy elnöke volt az egykori marosvásárhelyi Közművelődési Egyesületnek, az EMKÉ-nek, továbbá alelnöke a Kemény Zsigmond Társaságnak. A felsoroltakon kívül termékeny író és tudós volt. Dékáni könyvismertetései nagy számban jelentek meg hírlapokban és könyvekben. Erre példa a Bél Mátyás földrajza (Marosvásárhely, 1903); Ocskai László (Marosvásárhely, 1903); Nagy Lajos királyviselt dolgai (Brassó, 1906); A Bécsi Krónika (Kolozsvár, 1915) – és mások.

A termékeny író szerkesztette továbbá 1904-ben a Székelység című politikai napilapot és a kilencszázhúszas évek leg­elején a Zord Idő című félhavi szemlét.

Sajnos gyenge testalkata és nehéz családi körülményei akadályozták tudományos munkásságát, és 1825-ben (ötven éves korában) visszatért teremtőjéhez.

A ház újabb lakója: Trózner Lajos

Sipos Lajos, a Marosvásárhelyi mesélő házak című munkájában tesz említést arról, hogy Dékáni Kálmán után újabb közismert kollégiumi tanár, név szerint Trózner Lajos költözött a Bolyai-házba. Ő a Református Kollégiumban magyart és latint tanított, ugyanakkor az elemi iskola felügyelője volt. Tudjuk róla, hogy irodalmi tanulmányokat is írt, és ezeket a Kemény Zsigmond Társaság ülésein, a fent már említett intézet dísztermében olvasta fel. Felesége Sós Pál (összeállításainkban nevét már több ízben is említettük), Marosvásárhely egyik leghíresebb kőműves mesterének a lánya.

Amit a Trózner családról még tudni kell

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból derül ki, hogy Soós Pálról a felső vasútállomás mellett utcát neveztek el. Azt is tudjuk róla, hogy egyik földje közepébe utcát vágott, és annak két oldalára nem kevesebb mint huszonegy házat épített.

Visszatérve a Trózner családra: Trózner Lajos nagyobbik fia – szintén Lajos – az első világháborúban halt meg. Kisebbik fia, József Bécsben tanult zenét. Miután onnan hazajött, Vásárhelyen zeneszerzéssel foglalkozott, és a város szellemi életének egyik tevékeny részvevője volt.
A Szentgyörgy utcai házuk kertjében épített szép lakásá­ban fogadta vendégeit – többek között a francia kör tagjait –, és ugyanitt mutatta be legújabb szerzeményeit is.

Sipos Lajos előtt az is ismeretes, hogy a második világháború után Trózner József a művészeti iskolában zenetanári állást fogad el. A későbbiekben feleségül veszi a művészeti iskola zenei részlegének igazgatónőjét, özvegy Szőnyiné Henszelmann Saroltát. A két Szőnyi gyermeket édesapaként neveli.

A két Szőnyi gyermek közül az egyik, Zoltán Vásárhely egyik legkiválóbb zenetanára. A két gyermekről azonban még mindenképpen tudni kell, hogy Vásárhely zenei életének legnagyobb ígéretei voltak.

Trózner Lajosnak egy lánya is volt: Anna. Ő volt az, akinek később a Bolyaiak tere 34. szám alatti házban kellett megvívnia mindennapi harcát az államosított nagy házban (hetekkel ezelőtt erről már írtunk a Központ olvasóinak).

Trózner Lajosnak volt egy (kőműves) fiútestvére. Azért kiemelten fontos őt megemlíteni, mert fia nem más, mint dr. Trózner Ferenc orvos, aki Maros megye és Marosvásárhely egészségügyi igazgatóságának volt az egyik vezetője.

A Molter família és az 1782-es év

bolyai27

1931-ben, Trózner Lajos elköltözése után, Molter Károly kollégiumi tanárt, írót, műfordítót, műbírálót, irodalmi szervezőt találjuk a Bolyai-házban. Az egyetemi tanárról – aki ezt a státuszt 1945-ben kapja meg – röviden tudni kell, hogy 1890. december 2-án született Óverbászon, a hajdani Bács-Bodrog megyében, a Meleg-Bácskában. Részben francia, részben német eredetű családját születési helyen először 1782-ben említik meg. Marosi Barna elmondása szerint, Molter Károly apja haladó gondolkodású, szabadságért lelkesedő kovácsmester volt.

Tiszteletreméltó az a tény, hogy mindegyik gyermekét egyformán taníttatta. Anyai nagyapja Kossuth katonája volt. A második világháború után, az ott tomboló gyűlölethullám a közeli rokonságukból egyet, míg a többi Molterek közül számtalant pusztított el…

Az irodalmár pályafutásának helyszínei. A kezdet…

bolyai26

Az eleven és gyors felfogású Molter Károly az elemi- és a középiskola négy alsó osztályát a szülővárosában járta ki.

A gimnázium felső tagozatát már Kecskeméten végzi, ahol megtanulja az akkor divatba jött gyorsírást, melynek nagy hasznát veszi, amikor rövid ideig haditudósítóként dolgozik a balkáni háborúban. Ezt az írásformát nem csak a fent említett háborúban használja; ennek ismeretét a budapesti Parlamentben is kamatoztatja. Az ezt követő időszakban, ugyancsak Budapesten német-magyar szakra iratkozik be, és ezt kimagasló minősítésekkel végzi el.

bolyai22

Sipos Lajos arról is tud, hogy egy gazdag bácskai német asszony magántanuló fiának nevelőt kért a pesti egyetemtől. A szóban forgó intézet Molter Károlyt javasolta jó tanulása, német anyanyelve és arról a vidékről való származása miatt. A diákot Molter több mint másfél évig tanította, ugyanakkor neki köszönheti azt is, hogy ez idő alatt körbeutazta Németországot, Angliát és nem utolsó sorban Franciaországot. Később a fiú kitűnően érettségizett, és amint azt már írtuk, Molter Károly pedig letette a vizsgáit az egyetemen.

bolyai23

bolyai24

Molter ismeretlen városa

Molter Károlyt 1913-ban már Marosvásárhelyen találjuk. Mi tagadás, számára ez a vidék teljesen ismeretlen. Értelemszerűen mint német szakos tanár a Református Kollégiumban tevékenykedik. Marosi Barna állítása szerint a lázasan építkező kisváros szellemi élete egyhangúnak tetszett Budapest irodalmi életének pezsgése után. A minden új iránt érdeklődő fiatal tanár szombatonként reggel gyakran frakkba öltözött és vonattal utazott Pestre megnézni az Operában a bemutatókat. Némelykor már pénteken elindult és Bécsben nézett meg színházi előadásokat.

Azonban Molterről még azt is tudjuk, hogy a letanított órák után szívesen járt a Kaszinóba is. Ezekben a lokálokban olvasgatott, vitatkozott, hallgatta az előadásokat és némelykor még kártyázgatott is.
1918-ban házasodott meg. Feleségéül egy volt tanítványát választotta, név szerint Marosi Zsófiát, aki egy jómódú vásárhelyi kereskedő lánya volt. Zsófia volt az az asszony, aki a későbbiekben mindent megtett azért, hogy Molter Károly minden szabadidejét csakis az irodalomnak tudja szentelni.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1346

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.