Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

A vásárhelyi matematikusok otthona: a Bolyai-ház (3.)

Nagy-Bodó Tibor április 16, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból)

bolyai28

A Köteles Sámuel utca 5. szám alatti emlékházat tehát 1901-ben építtette a Református Kollégium. A munkálatokat az összeállításainkban már sokszor említett Soós Pál építőmester irányította. Az utca a századforduló után alakult ki. Utolsó régi házát, a Bolyai Farkas lakóházát 1905-ben bontották le. Az ingatlan máig közismert személyeknek ad otthont

bolyai25

Molter Sényi Lászlóval osztja meg a Bolyai-házat

Pár mondatban, amit még Molter Károlyról le kell írjunk, hogy az Erdélyi Helikonnak volt az egyik vezéregyénisége, és tagja volt Magyarország egyik legrangosabb díjának, a Baumgarten díjbíráló bizottságnak. Számtalan újságcikket írt, nem beszélve a bírálatairól, kritikáiról. Továbbá levelezik az új helyzetben göröngyös utakon meginduló erdélyi irodalmi élet csaknem minden jelentős személyiségével.

molter karoly
Sipos Lajosnak arról is tudomása van, hogy egy ideig Molterhez költözött Sényi László, a Kemény Zsigmond Társaság titkára. Ezt azért fontos megemlíteni, mert ők ketten, együtt szervezték azokat a Református Kollégium dísztermében tartott előadásokat, ahol az egész magyar nyelvterület legtöbb írója és tudósa megjelent.

A bácskai németből lett erdélyi magyar

Molter színdarabokat is ír. Ezeket többek között Kolozsváron és Budapesten is bemutatták. Más műveit Vásárhelyt, Kolozsvárt és Budapesten adták ki.

Talán a legjelentősebb a Tibold Márton című életrajzi regénye, amely egy kortörténet. Ebben mutatja be, hogy miként lesz a bácskai német fiúból erdélyi magyar.
Kedvenc irodalmi műfaja a novella volt. Ezekben építő gúnnyal csúfolja ki az akkori társadalom fonákságait. A legkedvesebb a Bolond kisváros című novelláskötete, melyben a régi Marosvásárhely vidám történeteit örökíti meg. Ez a könyv többször is napvilágot látott.

Molter zsidó gyermeket rejteget

Moltert 1945 és 1951 között Kolozsváron találjuk. A Bolyai Egyetemen tanít. Az osztályharc őt sem kerüli el. Kuláknak akarták nyilvánítani a felesége Unumáj-beli tanyájáért.
Tudni kell róla azonban még azt is, hogy jó szándékú, igazi demokrata ember volt. A harmincas években az ő javaslatára adtak pénzbeli segélyt a helyi szabadkőműves páholy egyes tagjai a rászoruló, Kolozsvárt tanuló vásárhelyi egyetemistáknak.
1944 nyarán egy brassói zsidó újságíró idemenekített gyermekét rejtegeti, majd Pestre viszi, ahol a gyermek átvészeli a nehéz időket.

Akik már nem sétálnak…

Sipos Lajos, a Marosvásárhelyi mesélő házak című könyvében így ír Molter Károlyról: „…Molter Károly a mienk volt, a vásárhelyieké. Számtalan emlék fűz hozzá. Gyermekkoromban bogeneztünk utána a korcsolyapályán, később eljártunk az előadásaira. Ő is eljött a mieinkre, és meg is bírált, finom gúnnyal. Egy ideig naponként láttuk sétálni a Bolyai utcában. Aztán onnan is eltűnt. De már nem sétál Gecse utcában a felesége, Zsófia asszony sem…”.

A mókás kedvű Molter és az erdélyi magyar irodalom

Molter Károlyéknak három fiúk született, akiket mókás kedvű apjuk Péternek, Pálnak és Barnának nevezett el. Az értelmes, eleven fiúk apjuk vendégszerető házában már gyermekkorukban találkoztak az erdélyi magyar irodalom kiválóságaival.
Természetesnek vették, hogy ők is tollforgatók lesznek. Mivel a Molter név már foglalt volt, anyjuk Marosi nevét vették fel. Így indultak a pályájukon.
A legidősebb, Péter, 1920-ban született. 1939-ban érettségizett, majd elvégezte a Református Teológiát, később pedig a tanárit is. Teológiai tanár és filozófus szeretett volna lenni. Ezt azonban a sors megakadályozza: tábori papként a háborúban találjuk. Négy évig járta az orosz fogság nehéz iskoláját.
A háború után a város honatyái a hűséges és mindenhez értő ifjú káderek közé sorolják. A helyi napilapba iratnak vele cikkeket, majd a következő években Kolozsvárra, az Utunkhoz kerül.

A pártból kitett színházigazgató

Marosi Barna elmondása szerint „Az ideológiailag jól képzett fiatal mindent tud” jelszóval Kolozsváron szín­­­házigazgatót faragnak belőle. Nem kellett sok idő elteljen ahhoz, hogy rájöjjenek: írásai nem mindig feleltek meg a párt követelményeinek. Ennek következménye, hogy kiteszik pártból. Egy ideig egy könyvkiadónál szellemi szükségmunkásként dolgozik, majd visszakerül az Utunk szerkesztőségébe, ahol termékeny kritikusi munkát folytatott. Tanulmányai egy részét összegyűjtve adták ki. És még csak annyit, hogy Salamon Ernőről monográfiát is írt; a romániai magyar irodalom történetét három kötetben foglalta össze.

Marosi Barnát is kizárják a pártból…

Marosi Barna iro, ujsagiro  02.

Molterék középső fia, Pál 1925-ben született. Mindig is a természet világa érdekelte. 1944-ben érettségizett, majd Bukarestben és Moszkvában geológiát végzett. Egyetemi tanárként Kolozsvárt számtalan szakmunkát írt. 1988-ban adta vissza lelkét teremtőjének.

A legkisebb fiú, Barna 1931-ben született. 1950-ben érettségizett. Habár vegyészmérnök lesz belőle, mégis az Előrénél Bukarestben dolgozott. Egy írása azonban nem tetszett a vezetőknek, ezért kizárják a pártból és az állását is elveszti. Hónapokon keresztül munkásként dolgozik a fővárosban, majd visszakerül Vásárhelyre, és a Cukorgyárban a vegyészmérnöki diplomája biztosítja a megélhetését.

Később visszakerül az Előréhez, majd ennek utódjánál, a Romániai Magyar Szónál dolgozik, később a Duna Televízió szerkesztője lesz Budapesten. Hat riportregénye jelent meg, és több munkáját összegyűjtve adták ki.

Marosi Barnáéknak egy fiúk és egy lányuk van. Barna felesége, Ildikó, színházi szakot végzett, majd ő is újságíróként dolgozik.
Több irodalomtörténeti vonatkozású munkája jelent meg: A Kemény Zsigmond Társaság levelesládája, Közelképek, 20 író portréja, A Helikon és az Erdélyi Szépműves Céh levelesládája. De írt Balázs Ferencről, Tessitori Nóráról és nem utolsó sorban Dsida Jenőről is. Munkái a közelmúlt irodalmának kutatóit segítik.

És még egy pár mondat…

Marosi Ildikó apja, Farkas József ismert vásárhelyi építész. A helyi Felső Kereskedelmi iskolát végezte el, majd a kőműves mesterséget tanulja. Pár év múlva a híres, egykori pesti pallériskola padjait koptatja, majd a harmincas évek elején Vásárhelyen vállalatot alapít.

Ő építette többek között a mai Dózsa György utca elején a volt Hangya-székházat, ahol most köztudottan, többek között a helyi újságok szerkesztőségei székelnek.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 975

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.