Központ
2017. szeptember 25. hétfő, Eufrozina, Kende
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

A vásárhelyi matematikusok otthona: a Bolyai-ház

Nagy-Bodó Tibor április 2, 2015 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

bolyai haz 1

A Köteles Sámuel utca 5. szám alatti emlékházat 1901-ben a Református Kollégium építette eklektikus és szecessziós stílusban. A munkálatokat az összeállításainkban már sokszor említett Soós Pál építőmester irányította. Ez az épület annak az ősi háznak a helyén áll, amelyben sok-sok évvel ezelőtt a két Bolyai lakott. Ezen a héten ezt az épületet mutatjuk be olvasóinknak.

Bolyai Farkas Vásárhelyre érkezik

A marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatósága 1804-ben Bolyai Farkasnak ajánlotta fel a matematikai tanszék tanári állását.
Bolyai Farkas Vásárhelyre érkezése után a fent említett kollégium gondnokságának tulajdonában lévő házba költözött be, és ott lakott 1856-ban bekövetkezett haláláig.

bolyai haz 3

Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi házai című könyvében leírja, hogy a földszintes lakóház magas tetőzetével a kollégium közelében lévő utcában állt, szép virágos- és veteményeskerttel.

Az új ház  és a matematikus kertje

1806-ban az iskola elöljárósága a régi ház helyére egy újat építtetett. Az egy lakást magába foglaló ház a vásárhelyi két-három szobás lakóházak hasonmására készült. Bolyai Farkas lakása és kertje gyakorlati nevelőmunkának színhelye is volt, ahol a legkiválóbb tanítványait külön elméleti és gyakorlati oktatásban részesítette. 1851. október 8-án kérte nyugdíjazását, de továbbra is bejárt az iskolába, hogy tovább foglalkozhasson a tanítványaival.

Molter Károly otthona

Keresztes Gyula arra is rávilágít, hogy egy század eleji fénykép örökítette meg az épületet, melynek lebontása után, az utca vonalában épült fel 1901-ben az új tanári lakás, melyben évtizedeken át Molter Károly, kollégiumi tanár és író lakott.
A ház homlokzatán lévő márványtábla felirata így emlékeztet:

„E helyen állott az a ház, melyben Bolyai Farkas 1804. évtől 1856. évében bekövetkezett haláláig lakott, s melyben fia, bolyai Bolyai János gyermek- és ifjúkori éveit töltötte. Az ősi Bolyai-házat az utca nyitása miatt lebontatta s helyébe az új házat az Ev. Ref. Kollégium 1901. évében építtette.”.

bolyai haz 4

Keresztes tudni véli még azt is, hogy az 1876-os tűzvész után, amikor a református parókia is leégett, az ott lakó Tolnai Lajos író, a Kemény Zsigmond Társaság megszervezője, vártemplomi lelkész, szükségmegoldásként a Bolyai-házba költözött be.

A világhírű matematikus: Bolyai, és amit róla tudni kell

A Bolyaiak emlékháza tehát a vásárhelyi Köteles Sámuel utcában, az 5. szám alatt áll. Ez egy keményen megépített városi lakóház. Ma ezt nevezzük Bolyai-háznak. Nagy kapuja felett díszeleg az a márványtábla, melynek tartalmát már ismertettük.

bolyai haz 2
Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi Református Kollégium hajdani tanára, korának egyik leg­első, hazájának egyik legnagyobb matematikusa volt. 1775-ben Bolyán született. Gyermekkorát az ősi birtokon, Bolyán és Szeben környékén, anyja birtokán, Domáldon töltötte. Erről különben Barabás István is megemlékezik a harmincas években megjelent Domáldi jegenyék című könyvében.

A csodagyermek mint tanuló

Tanulmányait Nagyenyeden kezdi, ahol azonnal kitűnik kiváló számolókészségével és gyors felfogásával. Mi tagadás, csodagyermekként kezelik, és ennek meg is lesz a lelki hatása. Szinte pillanatok alatt tanul meg latinul, görögül és héberül. A nyelvismereteknek köszönhetően a későbbiekben tanulmányait is idegen nyelven írja.
Sipos Lajos, a Marosvásárhelyi mesélő házak című könyvében írja le, hogy miután befejezi az enyedi, főiskolai rangban lévő iskolát, a kor szokása szerint egy főúri tanítványával nyugati körútra megy, hogy végiglátogathassák a matematikával foglalkozó tudósokat. Ekkor ismerkedik meg Gauss-szal is, akivel barátságot köt, és élete végéig levelezik vele.

A sok mindenhez  értő matematikus

Bármennyire is hihetetlen, amikor hazakerül, mindenekelőtt gazdálkodáshoz kezd. Tekintettel arra, hogy igencsak nehéz idők jártak akkor (is) a mezőgazdáságra, igyekezett jövedelmezőbbé tenni a birtokát. Nevéhez főződik a domáldi pónyik alma termesztése, népszerűsítése.

bolyai haz 5

Később azonban részben felhagy a gazdálkodással, és a településen, az ottani Bolyai-házban faiskolát indít, majd pár év múlva Marosvásárhelyre költözik.
Vásárhelyen végre kimondottan csak a szakmájával, vagyis szenvedélyével, a matematikával és tanítással foglalkozik.
1832-1833-ban adja ki a Tentamen című kétkötetes munkáját, mely világhírűvé teszi. Gondolataival új távlatokat nyitott a matematikai tudományok fejlődésében.
Bolyai Farkasról azt is tudni, hogy szépirodalommal is foglalkozott. Verseket fordított angolból és németből, mi több, még drámákat is írt. Az említetteken kívül gyűjtötte, majd pedig kiadta a marosszéki lakodalmas szokásokat. És még ez sem minden: német és magyar versek írásával is próbálkozott. Ahogyan azt a történelem bebizonyítja, nem is akármilyen szinten. Sipos Lajos tudomása szerint szívesen fogalmazott meg prózában gyászjelenté­seket és halotti beszédeket.
Amint az más dokumentumokból is kiderül, Bolyait az élet gyakorlati része, oldala is érdekelte. Példa erre az a cserépkályha, melyet egy mester barátjával rakott össze. Ez a kályha ugyanis több hőt adott ki, és több ideig tartotta a meleget, mint amiket addig építettek.
A Teleki Tékában működő Bolyai múzeumban is meg lehet nézni egy ilyen kályhát. A szóbeszéd szerint, az elmúlt század elején, ugyanezzel a rendszerrel, Alsó- és Felső-Sófalván is készítettek hasonlóan szép és jól melegítő csempekályhákat.

A párhuzamosok a  végtelenben találkoznak

Bolyai Farkas fiáról – a szintén világhírű matematikus –, Bolyai Jánosról tudni kell, hogy félelmetes vívó, kiváló hegedűs… A sors viszont úgy hozza, hogy lemond hadmérnöki állásáról, és hazajön, hogy alapszakmájával, vagyis a matematikával foglalkozhasson.
Szakértők szerint korának világviszonylatban is egyik legkiválóbb matematikusa volt.
Ő volt a párhuzamosok szerelmese, a modern matematika megalapozója. Ő volt, aki apja Tentamen című művéhez toldott Appendixében bebizonyította, hogy a párhuzamosak a végtelenben találkoznak.
A Bolyai család egyik leszármazottja, Bolyai Gáspár városunk lakója. A nagy Bolyaiak életét kutató tudósok mindegyre felkeresik őt, és a nála lévő családi emlékeket tanulmányozni.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd
A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek

Share Button
Ennyien olvasták: 1219

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. Bolyai Gáspár április 19, 2015 at 10:45 du.

    Bolyai Gáspár vagyok és szeretném megjegyezni, hogy egy kissé összezavart a fenti cikk utolsó két mondata „A Bolyai család egyik leszármazottja, Bolyai Gáspár városunk lakója. A nagy Bolyaiak életét kutató tudósok mindegyre felkeresik őt, és a nála lévő családi emlékeket tanulmányozni „.
    A valóság viszont a következő : Édesapám, aki szintén Gáspár volt, már tíz éve meghalt, tehát a tudósok csak a Református temetőben látogathatnák meg, én pedig már nem élek Romániában. Viszont amíg mindketten Vásárhelyen éltünk, addig csak egyedül Oláh-Gál Róbert volt aki felvette a kapcsolatot Édesapámmal, majd később velem, ellentétben Weszely Tiborral, aki a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére is tudatosan, teli „ jóindulattal „ hajtogatta mindegyre, a mass médiában is, miszerint Vásárhelyen sohasem éltek Bolyai utódok.
    Körülbelül ennyit a hires tudósokról.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.