Központ
2017. augusztus 16. szerda, Ábrahám
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült
Derült
Szombat
Derült

A vásárhelyi Vármegyeháza

Központ október 13, 2014 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

A Vármegyeháza, vagyis a mai Polgármesteri Hivatal építésének szükségességét a huszadik század eleji nagy városrendezés vetette fel. A cél az volt, hogy egy olyan épületet emeljenek, amely beleillik a tér egységesen megtervezett szecessziós stílusába. A kiírt versenypályázaton Kós Károly és Thoroczkai-Wigand Ede terve nyert, de az építkezésre az első világháború kitörése miatt nem kerülhetett sor…

war

Az építkezést Kotsis Iván fejezi be

A Marosvásárhelyi útikalauz című adatgyűjtés szerzői, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpád megemlítik, hogy a fenti kérdéssel, elképzeléssel a harmincas években újból foglalkoztak.

Harmincötben Strubl Josif tervét túl egyszerűnek tartották, és ezért visszautasították, de harminchatban Eugen Grosu tervrajza elnyerte a megrendelők tetszését, így harmincnyolcban hozzákezdtek az építkezéshez.

A negyvenes történelmi változások befejezetlenül találták az épületet, így Kotsis Iván műépítész kapta meg azt a megbízást, hogy takarékosságra és funkcionalitásra törekedve fejezze be az építést, amely negyvenkettőben le is zárult. Köztudottan addig a vármegye épülete a Bolyai utcában állt.

A fenti szerzők még azt is megemlítik, hogy a második világháború utáni rekonstrukcióval ennek a monumentális épületnek visszaadták eredeti stílusát.

Az alig ismert stílus

De térjünk még egy kicsit vissza az épület formájára, kinézetére…

A városháza tehát a második világháború küszöbén épült a környékbeli műépítészek és a lakosság által egyaránt alig ismert stílusban.

Az épületnek meglehetősen hányatott sorsa volt. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból kiderül, hogy átalakították, megcsonkították, újjáépítették, majd ismét átalakították. Előbb közigazgatási palota volt, majd polgármesteri hivatal lett, és maradt máig.

Fontos megemlíteni, hogy Eugen Man műépítész-technikus sokat tanulmányozta a tervrajzokat, és ő is azok közé tartozik, akiről el lehet mondani, hogy igencsak jól ismeri az épület történetét, ő irányította a restaurálási munkálatokat is.

A költöztetett intézetek

A Deák Ferenc – mai Győzelem – tér 3. szám alatt levő épület a Maros megyei kormánybiztosi hivatalként jelenik meg a szakirodalomban. A hatvannyolcas területi-közigazgatási átszervezést követően azonban ide költözött a polgármesteri hivatal, és ennek a helyét elfoglalta az egykori Megyei Néptanács és a Megyei Pártbizottság.

A tér, mely elveszti egykori közéleti szerepét

Kezdetben a Bolyai Farkas Elméleti Líceummal átellenben volt a prefektúra, abban a tizennyolcadik század elejéről származó épületben, amelyben jelenleg a képzőművészek műtermei találhatók.

A két világháború közötti időszakban azonban ez az ingatlan már nem felelt meg az intézmény által támasztott igényeknek. Egyrészt kezdett leromlani az állaga, másrészt pedig a fekvése sem volt túl kedvező. Ez a városrész ugyanis akkorra elveszítette egykori közéleti szerepét és jelentőségét.

A pályázók, a tervek és a tervezők

Kevéssel az első világháború előtt, 1909. szeptember 30-án pályázatot hirdettek a kormánybiztosi hivatal új épületének megtervezésére.

Az első helyen a neves műépítészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső végeztek, akik a Kultúrpalota, valamint az egykori városháza – melyről előző lapszámainkban már írtunk – épületét is tervezték.

A második helyezett terv a Kós Károlyé és mint már a fentiekben említettük a Thoroczkai-Wigand Edéjé volt, akiknek a nevéhez szintén számos műemléképület fűződik.

A terv tehát megvolt, közben azonban kitört az Első Világháború, és halasztani kellett az építkezést.

Harc a területért

Két évtizeddel később ismét felmerült az új székhely megépítésének szükségessége. Ehhez azonban a célnak megfelelő, központi fekvésű telek is kellett.

Annak idején a prefektúra tulajdonában volt a régi szülészethez közel eső terület, amely jelenleg Egyesülés tér néven ismert, az a telek pedig, amelyen végül felépült az új székhely, a városé volt.

A területcserére két szakaszban került sor…

A két fél közötti levélváltások, a nézeteltérések és a vizsgálóbizottság

Amikor megépült a Művész utca és meghosszabbították a Köteles Sámuel utcát, a város felajánlott egy háromszáznyolc, a prefektúra pedig egy háromszázkilencvennégy négyzetméteres területet.

Ezt követte a második lépés, amikor a kormánybiztosi hivatal tulajdonába került a telek, amelyen aztán megépült a székhely, a város pedig átvette a jelenlegi parknak helyet adó, illetve a régi szülészet körüli telket.

Természetesen e témában számos nézeteltérés és levélváltás volt a két fél között, sőt, még egy vizsgálóbizottságot is felállítottak, melynek az volt a megbízatása, hogy felértékelje a területeket.

Az akkori megyei útszolgálat vezetője, Zeno Miculescu, illetve a városi műszaki ügyosztályt irányító Metz Ervin alkotta testület megállapította, hogy a kereskedelmi kamara előtti telek hétszázharminchat négyzetöl kiterjedésű. Négyzetölenként ezerötszáz lejes árat szabtak meg, ami azt jelentette, hogy egy 1.104.000 lejt ért a terület.

Ezzel szemben a Köteles Sámuel utcai telek 2.617 négyzetöles volt, ezt azonban kevésbé tartották értékesnek, s mindössze négyszáz lejt számoltak négyzetölenként, ami 1.046.800 lejes végösszeget jelentett. A két terület értéke közötti különbözet 57.200 lejre rúgott.

Az egykori Vármegyeháza

Amint azt már említettük, kezdetben a Bolyai Farkas Elméleti Líceummal átellenben volt az intézmény. A régi Vármegyeháza a barokk stílus jegyeit viseli, annak ellenére, hogy több szakaszban építették. Az épület legrégebbi részét a felségárulásért elítélt Szalai Györgytől kobozták el, a vármegyei székház részére.
A épületet kibővítik…

A Marosvásárhelyi útikalauz című könyv szerzői említést tesznek arról, hogy 1744 és 1746 között a délnyugati részen is kibővítették az épületet, vigyázva a homlokzat eredetiségének fenntartására.

1838-ban a Református Kollégiumtól telket vásároltak, és így, ennek köszönhetően 1842-ben további építkezésekre került sor: a hátsó részen, a földszinten tömlöcöt, az emeleten tanácstermet képeztek ki, ezzel kialakították az épület zártudvaros, mai képét.

A kapubejárat oldalán latin nyelvű tábla az épület történetét vázolja.

war2

A Maros-Wagner ház és a régi Vármegyeháza hasonlatossága

Mintegy kétszáz éven át ez volt Marosszék közigazgatási székhelye, ahonnan a hivatal 1943-ban átköltözött az új Vármegyeházába.

Jelenleg az épületben a képzőművészek műtermei találhatók.

Megemlítendő még, hogy a szomszédságban, a Bolyai tér 7. szám alatt a tizennyolcadik században épült a barokk stílusú Maros-Wagner ház is, barokkos díszítésével és építészeti kivitelezésével nagyban hasonlít a régi Vármegyeházához.

 

Fotó: Nagy-Bodó Szilárd

Share Button
Ennyien olvasták: 546

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.