Központ
2019. október 15. kedd, Teréz

A végvárból lett kastély

Nagy-Bodó Tibor február 7, 2019 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

(folytatás előző lapszámunkból)

Nagykároly Szatmárnémetitől szűk negyven kilométerre fekszik. Szatmár megye második legnagyobb települése. A Csanálos-Vállaj magyar-román közúti határátkelő közelében, a Nagykárolyi homokhát északkeleti részén fekszik. A település első írásos említése 1213-ból származik, Karul formában. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, leszármazottjuk a Károlyi család, történelmük szorosan összefonódik Nagykároly város történetével. A XIV. századtól a település a Károlyi család birtokának központjává vált, ahol 1482-ben erődített udvarház építésére kapnak engedélyt Mátyás királytól. Ekkor a település már mezőváros, azaz oppidum. A XVI. században a hadi bizonytalanság miatt az udvarházat várrá alakítják. A XVI-XVII. században többször sarcolta török, majd később a kurucok és labancok is pusztítottak a városban. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a város és környéke újabb károkat szenvedett, a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult. Károlyi Sándor, a szatmári béke megkötése után elnéptelenedett birtokaira, így Nagykárolyba is katolikus svábokat telepítetett. A XVIII. században a város népessége jelentősen megnőtt és etnikailag is összetettebbé vált. A svábok és magyarok mellett románok és zsidók telepedtek le a városban.

Emlékeztető, avagy a komoly védművekkel ellátott egykori épület

A nagykárolyi Károlyi család első ismert rezidenciájáról a XV. századból vannak az első írásos források. Valószínűleg egy jól megépített, komoly védművekkel ellátott épület lehetett, mivel megépülte félelmet keltett a vármegyei nemességében, akik kéréssel folyamodtak a királyhoz, hogy rendelje el annak lerombolását.
A század végére, a török veszély fokozódásával az épület végvár lett, sánccal és lőrésekkel ellátott erős falakkal vették körül, sarkait négy bástyával erősítették meg.

A kastély a török elleni végvárrendszer részét képezte

Stratégiai fekvésének és erős védműveinek köszönhetően a XVII. század folyamán a nagykárolyi kastély a török elleni végvárrendszer részét képezte. Hogy ezen jellegéből adódó kihívásoknak megfeleljen 1661 és 1666 között újabb erődítésekkel látták el, majd ezt követően saját tüzérséggel rendelkező német helyőrséget helyeztek el benne.
Több török ostromot is kiállt, az ekkor elszenvedett kisebb rombolásokat 1678-ban kijavították.
A fejedelem által használt vendégszobát a XX. század elejéig érintetlenül hagyták…

Az e-castellum-on is megtudhatjuk, hogy miután Károlyi Sándor csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz, és ezáltal várával együtt az „ellenség” oldalára állt, a német csapatokon volt a sor, hogy ostrom alá fogják.


A vár ekkor is ellenállt, az ezt követően szükségessé vált kisebb javításokat 1708-ra fejezték be.
Ebben az évben II. Rákóczi Ferenc több mint egy hónapot időzött a várban, tartózkodása a Károlyi család történetében kiemelt jelentőségű maradt.


A többszöri átalakítások ellenére a fejedelem által használt vendégszobát érintetlenül hagyták a XX. század elejéig.

A végvárat, majd a későbbi a kastélyt is egy hajdúkból álló helyőrség védte

A XVII-XVIII. század során a nagykárolyi vár több fontos diplomáciai találkozó színhelye is volt. Többek között itt zajlottak a szatmári béke tárgyalásai és a békeokmány aláírása 1711-ben.
Ettől kezdve 1848-ig a nagykárolyi várat majd később a kastélyt is egy hajdúkból álló helyőrség védte, akiknek tagjai a városba beköltöző, a környező elnéptelenedő falvak lakosaiból került ki.

A helyőrség hetvenhét lovast és harminc gyalogost tartott állandóan fegyverben, akiknek nagy része román nemzetiségű volt.
A földesúrtól kapott gazdasági juttatásokért cserébe a helyőrség tagjainak kellett gondoskodniuk fegyverzetükről, valamint biztosítaniuk a vár védelmét és a város nyugalmát.

Megszületnek az első tervek a vár kastéllyá történő átalakítására

A háborús idők elmúltával megszülettek az első tervek a vár, a kor elvárásainak is megfelelő, kastéllyá történő átalakításáról.
A tervek kezdeményezője Károlyi Antal volt, azonban a konkrét munkálatok csak halála után, 1792-ben kezdődtek el.
Jozef Bitthauser építész tervei alapján a védművek fontosabb elemeit, így a bástyákat lerombolták, és a várat barokk kastéllyá alakították át.

Egy korabeli leírás szerint a zsindellyel fedett, négyszög alaprajzú kastélynak két emelete volt, főbejárata az északi oldalon nyílt.
A földszint húsz bolthajtásos termet foglalt magába, míg az emelet huszonegy teremből állt.

A kápolnát a kastély dél-keleti sarkához toldották, míg a konyha és egyéb melléképületek a főépület déli oldalának meghosszabbításában helyezkedtek el.
A kastélytörténet emlékezetes eseményeinek egyike a királyi család tagjainak látogatása. 1797-ben Károlyi József látta itt vendégül József nádort, majd egy évszázaddal később, 1884-ben feleségével egyetemben Rudolf trónörökös töltött el itt két napot.

A barokk kastélyt a historizmus jegyében egy eklektikus épületté alakítják át

1894-1896 között, Károlyi István kezdeményezésére a kastély egy újabb átalakításon esett át, és e munkák során nyerte el mai formáját.
Meinig Artúr építész tervei alapján a barokk kastélyt a historizmus jegyében egy eklektikus épületté alakították át, a külső így a középkori lovagvárak mintáját követi.

A barokk kastély falainak nagy részét megtartották, sarkaihoz különböző nagyságú és méretű tornyokat toldottak, hogy az épületnek aszimmetrikus jelleget adjanak. A középkori hangulatot a kastélyt körülvevő vizesárok is erősíti.

Az átalakítás során a főbejárat a város irányába fekvő nyugati oldalra került. A barokk kastély belső udvara masszív, festett gerendákból álló mennyezetet kapott, így a vendégek fogadására alkalmas hatalmas előcsarnokká alakult át.

A kastély homlokzatain keverednek a különböző építészeti stílusok: romantika és barokk, míg a keleti homlokzaton a neogótikus stílus dominál.

A kápolnát az ebédlőből lehetett megközelíteni

A kastély belső terét a mozaikburkolattal és márványból faragott nagyméretű kandallókkal díszített hatalmas fogadóterem uralja.

A kastély déli, mellékbejáratánál elhelyezkedő nagyobb méretű terem szolgált ebédlőként, és ugyaninnen lehetett megközelíteni a kápolnát, ami ugyancsak földszinten helyezkedett el.


A többi terem a kisegítő személyzet szobáiként, illetve raktárakként működtek. Az első emelet déli szárnyában voltak berendezve a család tagjai által használt szobák, míg a többi helyiséget vendégszobákként használták.

1907 után a kastélyt többé nem használják lakhelyként

Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halálát követően utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt.
Az 1918 őszén bekövetkezett zűrzavaros események idején a kastély bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltűnt.

A két világháború között, a magyar és román kormányok között létrejött megállapodás értelmében a család megkaphatta a kastélyban maradt értéktárgyakat – elsősorban a festményeket.

A kastély és a város XX. századi történelmének egyik legjelentősebb eseménye volt Ferdinánd román király és felesége, Mária királynő látogatása 1919-ben.

Befejezésül

A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött.
A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola működött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be.

A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum.
Ma a kastélyban a múzeumi kiállításokon a helytörténeti gyűjteményt, valamint történeti enteriőröket lehet látogatni.

 


Egyéb látnivalók

• A volt piarista templom eredetileg barokk-klasszicista stílusban, fogadalmi templomként 1769 és 1779 között épült, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. A templom a partiumi késő barokk egyházi építészet egyik jelentős példája;
• a volt piarista rendház 1727-ben épült. Az 1834-es földrengés után 1861 és 63 között, Ybl irányításával újraépítették, 1889-ben pedig emeletet építettek rá. Az épületben jelenleg leány gyermekotthont működtetnek a piarista nővérek;
• a piarista gimnáziumi szárny 1846 és 1848 között épült. Tanára volt Acsády Ignác, Czirbusz Géza, Dugonics András és Révai Miklós, diákja Ady Endre, Gaal József, Jászi Oszkár, Ligeti Antal és többek között Vasvári Pál. Az épületben jelenleg a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont működik;
• a református templom 1746 és 1752 között épült, 1792 és 1800 között átépítették. A templomkertben: Károli Gáspár szobra;
• a volt vármegyeháza eredetileg az 1830-as években épült. Hátsó szárnyában egykor görögkatolikus kolostor működött. 1905-ben szecessziós stílusban átépítették és kibővítették, majd 1926-ban ismét átépítették. Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc;
• az egykori Arany Szarvas fogadó eredetileg 1805-ben épült. 1846-ban ennek ablakából látta meg Petőfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Az 1850-es években Ybl Miklós tervei szerint átépítették, majd a városháza működött benne. Később határőrlaktanya volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad helyet;
• az egykori Arany Csillag fogadó 1847-ben épült. Itt találkozott Petőfi Sándor 1848. szeptember hetedikén a vármegye liberális ifjúságával;
• az evangélikus templom 1815 és 1823 között épült;
• a nagyzsinagóga 1890-ben készült el. Mellette az 1866-ban épült kiszsinagóga.
• a Térei utcai zsidó temetőt 1744-ben kezdték használni, igen szép díszes sírkövek találhatóak benne. Az újabb Somos utcai temetőben is 1800-tól kelteződnek a sírok;
• a volt zárda, leánypolgári és Melinda-árvaház épülete előtt áll Petrovits István 1994-ben készült Petőfi-szobra. Petőfi az itteni megyebálon ismerkedett meg 1846. szeptember nyolcadikán Szendrey Júliával;
• a rendőrkapitányság épülete (1880–1885) egykor az Ecsedi Láp Lecsapoló Társaság székházának adott otthont;
• a városi színház 1907-ben épült, Kopeczek György terve alapján. 1953-ban átépítették;
• a Kaffka Margit utca 4. sz. házának udvarán Kaffka Margit szülőháza, rajta emléktábla;
• a Jellinech-gyógyszertár 1884-ből, a régi kórházépület 1845-ből való.


(folytatás a következő lapszámunkban)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmér¬nöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be a szerkesztő-ségünkbe.

Share Button
Ennyien olvasták: 2152

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.