Központ
2017. október 18. szerda, Lukács
Derült
Szerda
Derült
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

A Wesselényi család zsibói kastélya

Nagy-Bodó Tibor július 21, 2017 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

Zsibó Zilahtól huszonhat kilométerre északkeletre, a Szamos bal partján fekszik. Neve először 1387-ben Zybotheleke néven fordult elő. Ez a német eredetű Zsibót személynév és a telek köznév birtokos összetétele, amelyből téves tagolás útján keletkezett a Zsibó név. Ezelőtt azonban 1205 és 1235 között és 1219-ben Chybur néven is szerepelt. 1423-tól százötven évig a Kusalyi Jakcs család birtokolta. A XVI–XVII. században mezőváros, vásáros hely volt. Az erdélyi országgyűlés 1571-ben harmincadvámszedő hellyé nyilvánította. Báthory István Hadad várával és tizenhat faluval együtt 1584-ben Wesselényi Ferencnek adományozta, hűsége jutalmaként. Ettől kezdve a Wesselényi család uradalmi székhelye volt. A tatár csapatok 1658-ban elpusztították. 1705. november tizenegyedikén a zsibói csatában a település mellett szenvedett vereséget a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg Ludwig von Herbeville tábornagy, császári főparancsnok hadaitól. A Rabutin parancsnoksága alatt álló szerb határőrök ezután felégették. A csata emlékére a Szamos jobb partján emelkedő, piramis alakú hegy a Rákóczi-hegy nevet viseli.

A Wesselényiek

A Wesselényi család életével foglalkozó irodalom legszívesebben a XVIII. és XIX. század két kiemelkedő személyiségével, id. báró Wesselényi Miklóssal és ifjabb Wesselényi Miklóssal foglalkozik, hiszen a zsibói társadalmi élethez és eseményekhez kettőjüknek van a legtöbb közük.
Id. báró Wesselényi Miklós Zsibón született, 1750. december tizenegyedikén, szülei, Wesselényi István és neje Dániel Polixéna, akik 1749-ben a XIII. századi gótikus katolikus templom maradványaira építették, a napjainkban is álló református templomot…

Idősebb Wesselényi Miklós

Id. báró Wesselényi Miklós és Cserei Heléna

Id. Wesselényi Miklóst kora eléggé különc egyéniségként tartja számon, Veres Dániel szavaival élve:
„ …valóban alkalmas volt egy regényhős szerepének a betöltésére. Életébe, némileg egyoldalasított alakjába sok minden belefért: leányszöktetés, állami, vallási tilalmak megszegés, fegyveres birtokháborítás, öt letöltött kemény év az Inn folyó felett komorló hírhedt várbörtönben, Kufsteinban…”.
Brad Szidónia munkájából tudjuk meg, hogy menyasszonyát, Cserey Helénát a szebeni zárdából rabolja el.
A vallási tilalomnak a megszegése már akkor megjelent a képbe, amikor 1751. augusztus tizenkilencedikén a katolikus Cserey Helénával köt házasságot, melyet az egyház csak abban az esetben nem ellenzett, ha majd a születendő gyermekei a katolikus vallásban lesznek megkeresztelve.
Wesselényi azonban megszegi ígéretét, melyet a katolikus egyháznak tett, és Mária Terézia azt a döntést hozza, hogy kárpótlásul építsen a birtokán egy katolikus kápolnát, és ott köteles a reformátusnak keresztelt fiait, Istvánt és Ferencet a katolikus hitben is nevelni.

A rokonok jelentik fel

A fegyveres birtokháborítás híre – gróf Haller János gorbói udvarháza ellen véghezvitt ostrom – egészen Bécsig eljutott, így 1784 novemberében II. József letartóztatási parancsot bocsátott ki id. Wesselényi ellen.
Egy ideig szökésben volt, rokonoknál szállt meg, de amikor Dátosra menekült valamilyen közeli rokonokhoz, azok feljelentették, így 1785 tavaszán sor került az elfogatására.
Az egész menekülési időszakát nagyon érdekfeszítően és részletesen leírja Kemény Zsigmond, gyerekei halálát is elmeséli és miként vészelte át az öt esztendeig tartó kufsteini fogságot.
1789 év végén tért haza Zsibóra feleségével, és belekezd az erdélyi politikai életbe, támogatja a színház létrejöttét is.
Sajnos heves és túlfűtött személyisége miatt 1794-ben kizárják az országgyűlés tagjai közül, 1796. december harmincadikán – negyvenhatodik évét betöltve – megszületik nevét viselő kisfia.
Halálát ily szép szavakkal illeti Kemény:
„…1809-ben elvégződött Wesselényi politikai pályája, és néhány hónappal a közrehatás megszűnése után, kialvék élete is. …Halálának híre megrázta a két országot, és a legszebb fájdalomhangokat szakasztá ki a költők kebléből…”.

Ifjabb báró Wesselényi Miklós

Az ifj. báró Wesselényi Miklós teljes egészében örökölte apja ügyességét, leleményességét, sajnos hibáit is; azonban bölcsességben, sőt fölül is múlta őt.
Nevéhez fűződik a zsibói gazdaság modernizálása, a jobbágyfelszabadítás elve, valamint az írói munkássága, hiszen életének több szakaszában is rendszeresen is vezetett naplót, megkönnyítve az életével foglalkozó írók, történészek dolgát.
Gyermekkorát a zsibói birtokközpontban töltötte, tizenhárom évesen veszítette el édesapját, így Tőkés János, majd pedig Pataki Mózes nevelte – az utóbbit annyira tisztelte és szerette, hogy halálakor, sírját a családi kriptába helyezte, apja koporsója mellé.

Az árvízi hajós

A város fejlődésében tehát nagy szerepe volt a Wesselényi családnak.
Az ő nevükhöz fűződik az itteni, Erdély egyik legszebb barokk stílusú kastélyának építtetése.
A család legismertebb tagja egyértelműen gróf ifj. Wesselényi Miklós, az „árvizi hajós”, aki elszántan küzdött az erdélyi jobbágyság felszabadításáért.
És itt röviden még meg kell említsük azt, hogy két tragikus történelmi esemény fűződik a város nevéhez:
1705-ben II. Rákóczi Ferenc seregei itt szenvedtek vereséget, 1849. augusztus huszonötödikén pedig Kazinczi Lajos tábornok honvédjei itt tették le a fegyvert.

Kastélytörténet

A kastélyt Wessélenyi Miklós és felesége, Cserei Ilona kezdték el építeni 1779-ben.
A hatalmas épületet Wesselényi álmodta meg, ugyanis a kastély mögött látható tizenhárom helyiséges uradalmi lak kicsi volt számára.
1785-ben Wesselényinek nézeteltérése támadt szomszédjával, a szurduki Haller Jánossal, akit ötszáz felfegyverzett emberrel meg is támadott.
Amint azt már röviden jeleztük, Haller feljelentette és a császár bezáratta Wesselényit a Kufstein-i börtönbe. Így aztán a kastély építése előbb lelassul, majd a munkálatok le is állnak, és 1791-ig szünetelnek.

Mindent ellopnak, ami mozdítható

Wesselényi szabadulása után folytatja a munkálatokat és 1796-ra elkészül a kastély.
Az épület körüli angolpark kialakítására Bécsből hozott kertészt.
Kialakították a tavirózsás tavat, felépítettek egy üvegházat a téli kert számára, és felszerelték a szökőkutat.
Az államosítás után teljesen megváltoztatták a kastély belsejét.
Díszítőelemeit, ablakait és ajtófélfáit, a faborítást leverték.
Mindent elloptak, ami mozdítható volt: bútorokat, kályhákat, festményeket, és dísztárgyakat; Neuhauser festményeit is lemeszelték.

A család címerét a pincébe menekítik

A kastély szobái iskolai tantermek lettek, és a kastélyból általános iskola lett, majd bentlakásos középiskola, pionírok háza, múzeum és a természetkedvelő fiatalok kutató központja.


Az angolparkból botanikus kert lett, a lovardából kantin, a kastély udvarán pedig gokartpályát alakítottak ki.
A kertben látható kőoroszlánokat a hetvenes évek végén hozták ide a szurduki Jósika Miklós kastélyból.
A Wesselényi család címerét levették a kastély faláról és a pincébe menekítették. Így élte túl a történelem viharait.

A kriptát kirabolják és szétverik

A Wesselényiek családi kriptáját a XVIII. század elején építették. A vasajtó mögötti épület alagútrendszerében tizenkét, sírkövek által lezárt temetkezési üreget alakítottak ki.
1851-ben temették el itt az utolsó Wesselényit, Istvánt.


Száz évvel később a nagyurak ellen irányuló közhangulat hatására a kriptát kirabolták, szétverték, alkotóelemei és feliratos sírkövei nem egy jelenkori ház alapzatából bukkantak elő.
Az utolsó két sírkő a református templomban van.

Az Istenházáról röviden

Református temploma mai formáját 1749-ben kapta, amikor Wesselényi István és neje, Daniel Polixena renováltatta.
A templom külső falán levő egyik emléktáblát id. Wesselényi Miklós tétette a kufsteini börtönből való szabadulása emlékére.
2004-ben a templom elé felállítottak ifj. Wesselényi Miklós szobrát, mely Sepsi József alkotása.

(befejező rész a következő lapszámunkban)

 


* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte be szerkesztőségünkbe.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 2319

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.